Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Arányi Lajos György

Komárom, 1812. május 29. – † Nagymaros, 1887. július 28. / orvos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja

Eredetileg Lóstájner volt a neve. Apja a Habsburgokkal rokonszenvezett, fia azonban nagybátyja hatására magyar érzelmű lett és eredeti nevét 1840 körül Arányira változtatta. Gimnáziumi tanulmányait Budán, a piaristáknál végezte, majd a pesti egyetemen bölcseletet, jogot, valamint görög és angol nyelvet, természetrajzot és kórbonctani előadásokat is hallgatott. 1831-ben a nagy kolerajárvány idején joghallgatóként sokat segített a kolerások ápolásában, ezért édesanyja tanácsára végül a jogi pályát az orvosira cserélte fel. Az iskolai szünetben gyalogosan bejárta az országot, elmélyítette nyelvi, néprajzi, a népies gyógymódokkal kapcsolatos ismereteit. Ekkor készült feljegyzései (és rajzai) mintegy száz ívet tesznek ki. Orvosi ismereteit Bécsben és Padovában bővítette. Hazatérést követően 1844-ben a pesti egyetemen a kórbonctan rendkívüli tanára lett. Arányi Lajos az 1848/49-es szabadságharc idején tábori főorvosként szolgált, emiatt 1850-ben közel egy évre felfüggesztették. 1855-től kezdve ismét rendszeresen tartott előadásokat elsősorban a kórbonctan témaköréből, amelynek magyarországi megalapozója lett. 1861-ben kinevezték egyetemi tanárrá, de már 1858 decemberében az MTA levelező tagjává választotta. Orvosi munkája mellett régészettel is foglalkozott és az ő kezdeményezésére újították fel Vajdahunyad várát. Javasolta egy nagyszabású Szent István emlékmű komplexum felállítását, ebből azonban csak egy lovas szobor valósult meg. Szülővárosában emlékét kétnyelvű tábla őrzi a Klapka-tér egyik saroképületének falán, melyet a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) szlovákiai szekciója készíttetett dr. Kiss László orvostörténész kezdeményezésére 2007-ben. A szlovákiai MET kétévente Arányi Napokat szervez Komáromban.

Főbb művei:
Orvostudori értekezés a pokolvarról, 1837;
Memoranda der pathologischen Anatomie, 1855;
A kórboncztan elemei, 1864;
Az 1452-ben épült és 1854-ben leégett Vajda-Hunyad várának rövid szöveggel magyarázott négy látata 4 táblán, 1867;
Rójuk le 800 éves adósságunkat s állítsunk sz. István király dicsőítésére emléket, 1870.

Kategóriaregionális
Életéhez kapcsolódó településekKomárom [Komárno]
Működési ideje19. század
Tevékenységi köregyetemi oktató / orvos
ForrásinformációkLacza Tihamér: A tudomány apostolai, Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén, I-II. kötet, Madách Kiadó, 2013
Rövid URL
ID114066
Módosítás dátuma2019. november 8.

Hibát talált?

Üzenőfal