Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Arany (Albert) László

Arany (Albert) László

* Betlér, 1909. szeptember 19. – † Rozsnyó, 1967. október 13. / nyelvész, tanár, néprajzi gyűjtő

A rozsnyói reálgimnáziumban érettségizett (1927), a pozsonyi Komenský Egyetemen szerzett oklevelet (1932). 1935-től vezette a pozsonyi egyetem Dialektológiai Intézetét, közben előbb egy pozsonyi szlovák iskola, később a magyar reálgimnázium tanára volt. 1937-ben doktori címet szerzett, és a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója keretében működött magyar bizottság vezetőjeként a szlovákiai magyar nyelvjárások gyűjtésének irányítója lett. 1943–1945-ben az SZTA munkatársa volt. A szlovákiai magyarság jogfosztottságának idején (1945–1949) elbocsátották állásából, majd a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség elnevezésű illegális jogvédő szervezet alapításában és működésében való részvételéért 1949-ben 8 évi börtönbüntetésre ítélték, amit különböző munkatáborokban töltött. Elnöki amnesztiával történt szabadulása után a rozsnyói Járási Múzeum igazgatójaként tevékenykedett (1955–1958). Később Pozsonyban fizikai
munkásként dolgozott, de a jáchymovi uránbányában szerzett – gyógyíthatatlannak bizonyult – betegsége miatt visszaköltözött Rozsnyóra, ahol folytatta korábban félbehagyott nyelvészeti kutatómunkáját. Tanulmányait nemzetközi konferenciákon is felolvasták. Tudományos tevékenysége a nyelvtudomány több ágára kiterjedt (magyar és szlovák nyelvjáráskutatás, leíró nyelvtan, történeti fonológia). Az elsők között foglalkozott Szlovákiában a strukturalista nyelvészettel. Jozef Orlovskýval közösen megírta az első szlovák nyelvű strukturalista nyelvtant (Gramatika jazyka slovenského, 1946).

Fő műve a Nyitra melletti Kolon nyelvjárásával foglalkozik, ebben nemcsak Saussure és a prágai strukturalista iskola eredményeit alkalmazta, hanem új elemekkel és felfedezésekkel is gyarapította. A néprajz iránt is érdeklődött, ezen a területen azonban inkább ismeretterjesztő jellegű műveket írt. 1992 nyarán Kolonban emléktáblát helyeztek el, a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének kezdeményezésére pedig emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére.

Főbb művei: Psychologické základy javov bilingvistických, 1939;
Striedanie typu ä, a v nárečí nižnonitrianskom, 1940;
A szlovákiai magyarság néprajza, 1942;
Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba, 1944,
2. kiadás: Bloomington–Hága, 1967;
Az ősmagyar nyelv szerkezetrendje és érvénytelenítése, 1967;
Das system der finnisch-ungrischen und der urmadjarischen Sprache, 1968.

Kategóriahelyi
Életéhez kapcsolódó településekBetlér [Betliar], Rozsnyó [Rožňava]
Működési ideje20. század
Tevékenységi körnéprajzi gyűjtő / nyelvész / pedagógus
ForrásinformációkLacza Tihamér: A tudomány apostolai, Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén, I-II. kötet, Madách Kiadó, 2013
Rövid URL
ID111011
Módosítás dátuma2020. február 27.

Hibát talált?

Üzenőfal