Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. Ez a lábom, ez, ez, ez,
Jobban járjo mint emez.
Édös lábom jól vigyázz,
Mert a másé legyaláz.

2. Három icce köménmag,
Jaj, de derék gyerök vagy.
A lábod rövid, a fejed nagy,
Nem énhozzám való vagy.

3. Ha te tunnád, amit én,
Milyen beteg vagyok én.
Ha szép lëjánt látok én,
Minnyá’ meggyógyulok én.

4. Három éjjel és három nap,
Nem ölég a lábomnak.
Bárcsak ez az é’ccaka
Szent György napig tartana.

5. Piros kukorica szál,
Kapálotlan marattál.
És te szőke kislëjány
Csókolatlan marattál.

6. Kicsi nëkünk ez a ház,
Kirúgjuk az oldalát.
Helet, helet nëkünk is,
Ha kicsinyëk vagyunk is.

1. Mi dudásunk olyan beteg,
A lányokér’ maj’ megeped.
Mi dudásunk mindég inna,
Megárt neki a pálinka.

2. Tarka kukas, fehér jérce,
Beléestek a gödörbe.
Maj’ kiszëdjük hó’nap dé’re,
Dudásbácsink ebédjére.

3. Oda alá köles talló,
Úgy e’dobott ëngëm a ló.
Úgy e’dobott ëngëm a ló,
Soha nem lësz belőlem jó

1. Én vagyok az, aki nem jó,
Kocsmaajtó nyitogató.
Kocsmaajtó nyitogató,
Barna kislány csalogató.

2. Aki hozzám adja magát,
Tallér üti meg a markát.
Tallér üti meg a markát,
Sárga cipő a bokaját.

1. Hé, csicsóka, csicsóka,
Hármot tojott a csóka.
Kikő’tötte kisker’be,
Rozmaring közepibe.
Rozmaring közepibe,
Fügefa tetejibe. (3. 4. sor)

2. Úgy ég a tűz, ha lobog,
Úgy élëk én, ha lopok.
Ha nem lopok, cserélëk,
Úgy is igazán élëk.

1. Azér’ is csak járom véle,
Hogy nyőjön meg a kendëre.
Hogy nyőjön meg a kendöre,
Hosszú lögyön a péntüle.

2. Dudálj, dudálj, jó dudásom,
Nëkëd adom a kalácsom.
Ha jó dudás akarsz lënnyi,
Neköd pokolba kő mënnyi.
Ott fogod maj’ megtanúnyi,
Hogyan köll a dudát fújnyi. (3. 4. sor)