Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. Ez a sárgarigó felszállott a fára,
Búsan zengi, elhagyott a párja,
Engemet is elhagyott a babám,
Mégse sírok, mint a sárgarigó madár.

2. Várni, várni babám, jaj de nehéz várni,
Egy kislányér két évet szolgálni.
Összeszedem könnyeim tentának,
Rózsás leveleket írok a babámnak.

3. Sárga rigómadár ne szállj fel a fára,
Inkább szállj a honvédkaszárnyára.
Dalold el a szomorú nótámat,
Elvitték a szeretőmet katonának.

1. Édesanyám kiment a kiskertbe,
Feltekintett a csillagos egekre,
Csillagos ég megölöm magamat,
Katonának viszik a fiamat.

2. Édesanyám, ne ölje meg magát,
Inkább kérje első Ferenc Jóskát.
Ferenc Jóska maga is azt mondja:
Egyes fiú nem lehet katona.

3. Egyes fia voltam az anyámnak,
Mégis besoroztak katonának.
Én húztam ki az első cédulát
Itt kell hagyni ezt a barna kislányt.

A. El kell menni, ha esik is,
Noha nehezen esik is.
Nehezen esik a járás,
Tőled babám az elválás.

B. Édesanyám sirat engem, jaj, jaj,
De szomorún sütött rám a hajnal.
Most is olyan szeretőm hagyott el,
Kit míg élek sose felejtek el.

1. A kisbolyi torony tetejébe,
Ül egy holló tiszta feketébe.
Szárnya alatt aranyos a tolla,
Most megyek az első sorozatra.

2. Bizony, bizony, te kisbolyi bíró,
Ássa ki a két szemed a holló.
Sohasem vétettem a betyárnak,
Mégis besorozott katonának.

1. Túr a disznó, nem nekem, magának,
Édesanyám, nem ad a babámnak,
Addig járok körül az ég alján,
Míg meg nem nyugszom a babám karján.

2. Este későn falu végén jártam,
Három csillagot az égen láttam.
Mind a három csak azt jelentgeti,
Hogy minékünk haza el kell menni.

1. Elveszett a kesely lábú lovam, rozmaring erdőbe,
Elfáradt a csárdás kisangyalom, a nagy keresésbe,
Ne keresd a lovad, mer be van az hajtva,
Sej, bécsi bíró kapujába, szól a csengő a nyakába.

1. Kútágasra, kútágasra szállott a sas,
Engem rózsám, engem rózsám, engem rózsám ne csalogass.
Csalogatott sej, haj engem más is,
Náladnál szebb, náladnál szebb, náladnál szebb virágszál is.

2. Magyarbődi, magyarbődi, magyarbődi, hegy aljába’,
Eltörött a, eltörött a, eltörött a, lovam lába.
Gyere babám fizesd meg a károm,
Esztendőre, esztendőre, úgy is te leszel a párom.

1. Vettem kendőt, selyemkendőt, száz forint volt az ára,
Az én rózsám hervad a kaszárnyába,
Eladom a százforintos selyemkendőmet,
Hogyha lehet kiváltom a katona szeretőmet.

2. A házunkra rászállott egy kicsi dalos pacsirta.
Ne szomorítsd a szívemet Mariska.
Mert ha sokat szomorítod árva szívemet,
Majd meglátod nemsokára halva találsz engemet.

3. Tisza mentén, Duna mentén vadrózsafa tövébe’,
Két szerelmes játszik egymás ölébe’.
Egyik nézi a Tiszába a fehér habot,
A másik meg fenn az égen a ragyogó csillagot.

1. Kocsis legény, béres legény jól rakd meg a szekeret,
Csipke bokor, galagonya meg ne szúrja a kezedet,
Csipke bokor, galagonya mind a kettő, jaj, de szúr,
Az én édes kisangyalom hozzám simul megcsókol.

2. Leveles a, leveles a tölgyfaerdő, leveles,
Kinek nincsen szeretője, kinek nincsen, most keres.
Nékem sincsen, nékem sincsen, most akarok keresni,
Még az éjjel, még az éjjel, véle fogok mulatni.