Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. Játszik a szél, sej, haj, a Balaton vizével,
Én is játszok, sej, haj, játszadozok a régi szeretőmmel.
Játszál babám, játszadozzál már,
Jön október a betyár hónap, majd elmasírozok már.

2. Házunk előtt, kedves édesanyám van egy magas eperfa,
Aláállok kedves édesanyám, hogy ne ázzak alatta
csipkés a levele, sej, de jószagú,
Egy kislányért, édesanyám sose leszek szomorú.

1. Befütyült a gőzös a csapi állomásra,
Három barna kislány sírva néz utána.
Fehér zsebkendővel a szemét törölgeti,
Katona babáját, arról emlegeti.

1. Ung vármegye, Ung vármegye, szegény Ung vármegye,
De sok legény kiment már belőle.
Ha még mis is kimegyünk belőle,
Árván maradnak a lányok nem lesz aki megölelje.

2. Én nékem az édesanyám, olyan tejet adott,
Akitől a szeretőm elhagyott.
Mosolygása olyan mint a rózsa,
Jaj, Istenem, de szeretném hogyha enyém volna.

1. Verje meg az Isten, ki a gőzöst csinálta,
Ki az hat kerekjét gömbölyűre kivágta,
Azon viszik a magyar fiút, sej, haj, messzire,
Vészes republika savanyú kenyerére.

2. Vészes republika, szakadjon rád a nagy ég,
A szegény bakának, mindig gombóc az ebéd.
Gersli leves, sej, haj, egy fél komiszt faszol egy napra,
Ne csodálkozz babám, ha látol elhervadva.

1. Ez a sárgarigó felszállott a fára,
Búsan zengi, elhagyott a párja,
Engemet is elhagyott a babám,
Mégse sírok, mint a sárgarigó madár.

2. Várni, várni babám, jaj de nehéz várni,
Egy kislányér két évet szolgálni.
Összeszedem könnyeim tentának,
Rózsás leveleket írok a babámnak.

3. Sárga rigómadár ne szállj fel a fára,
Inkább szállj a honvédkaszárnyára.
Dalold el a szomorú nótámat,
Elvitték a szeretőmet katonának.

1. Édesanyám kiment a kiskertbe,
Feltekintett a csillagos egekre,
Csillagos ég megölöm magamat,
Katonának viszik a fiamat.

2. Édesanyám, ne ölje meg magát,
Inkább kérje első Ferenc Jóskát.
Ferenc Jóska maga is azt mondja:
Egyes fiú nem lehet katona.

3. Egyes fia voltam az anyámnak,
Mégis besoroztak katonának.
Én húztam ki az első cédulát
Itt kell hagyni ezt a barna kislányt.

A. El kell menni, ha esik is,
Noha nehezen esik is.
Nehezen esik a járás,
Tőled babám az elválás.

B. Édesanyám sirat engem, jaj, jaj,
De szomorún sütött rám a hajnal.
Most is olyan szeretőm hagyott el,
Kit míg élek sose felejtek el.

1. A kisbolyi torony tetejébe,
Ül egy holló tiszta feketébe.
Szárnya alatt aranyos a tolla,
Most megyek az első sorozatra.

2. Bizony, bizony, te kisbolyi bíró,
Ássa ki a két szemed a holló.
Sohasem vétettem a betyárnak,
Mégis besorozott katonának.

1. Túr a disznó, nem nekem, magának,
Édesanyám, nem ad a babámnak,
Addig járok körül az ég alján,
Míg meg nem nyugszom a babám karján.

2. Este későn falu végén jártam,
Három csillagot az égen láttam.
Mind a három csak azt jelentgeti,
Hogy minékünk haza el kell menni.