Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Török-tudat

Török-tudat

Kárpát-medence peremvidékein jellemző volt a magyar határok megerősítése, amit a magyarok mellett a honfoglalók türk kísérőnépei végeztek. Így találunk nemcsak keleten vagy délen, de északnyugaton is székely nyomokat, mint pl. Székelyboldogasszonyfalvát a Morva folyó partján. A székely tudat Zoboralja több községében is él, pl. Lédecen, Gímesen, Zsérén és Kolonban. Alsóbodokon azonban a török tudat öröklődött át és él ma is. Henkey Gyula etnikai embertani kutatásai is megerősítették a türk antropológiai jegyek magas arányát a Zoboralján. A kísérőnépekre utal pl. a Bodok határában fekvő Besenyő határnév (eltűnt besenyő telep?), a közeli, még a középkorban eltűnt Berény település (türk népek lakták?), a ma is létező közeli Kalász község (1156-ban Qualiz, tehát kálizok települése), a kalászi Császár jobbágynév (1525-ben még Chazar, azaz kazár) stb. A leggyakoribb bodoki személynév, a Gyepes gyepühöz való kötése csak esetleges (egyébként a közeli Kisherestyénből települtek ide). A már említett besenyők, de a kun népek is jól dokumentálhatók a környéken (pl. 1075, 1216, 1292 stb.). A szomszéd községek (pl. Pográny) még ma is a „török” névvel illetik a bodokiakat. Ha a pogrányiak Bodokra mennek, alkalmasint úgy mondják, hogy mennek „Törökországba”. Más községekben, pl. Nyitragerencséren hallottuk, hogy a bodokiak kicsit másabbak, mint a többi zoboraljiak, „a barnákbó valók” (ez sötétebb bőrszínükre utal). A török melléknév vonatkozhatna akár a török kor hódoltsági idejére is, pl. tartósabb török behódoltságot jelenthetne, de ennek nem találtuk nyomát, ugyanis Bodok nagyjából akkor tartozott az eszetergomi szandzsák vagy újvári ejálet fennhatósága alá, amikor a többi környező községek. Nyitra térségében ritkák voltak a muszlim hitre való áttérések, de ez sem példa nélküli (ilyen volt például Nagy Wolfgang kisnemes átállása). Ma Bodokon a török jelző nem pejoratív értelmű, a lakosok nem szégyellik, még a járási sajtó is foglalkozott azzal, hogy bodoki futballszurkolók török zászlóval drukkoltak a helyi csapatnak. Nincs ismeretünk hasonló identitásról a Kárpát-medencében.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésAlsóbodok [Dolné Obdokovce]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőFehér Sándor
TelepülésAlsóbodok
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Az identitás is lehet érték, különösen, ha ilyen rendhagyó önmeghatározásról van szó. A lakosok zöme büszkén vállalja, hogy „török”, így ez a jelző fontos része lehet a bodokiak szellemi értékeinek. Eredetének meghatározása ma már szinte lehetetlen, de ettől függetlenül a jelenség ma is jelen van és megőrzése érdekes színfoltot vihet nemcsak Bodok, de az egész tájegység ill. az egész magyar nyelvterület egészében.

Forrás, adományozó

Fehér Sándor: Alsóbodok monográfia. Alsóbodoki KH, Alsóbodok-Nyitra, 1997

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID105770
Módosítás dátuma2019. január 10.

Hibát talált?

Üzenőfal