Csemadok » Tisztások Természetvédelmi Terület (Gyarmati sós rétek) Tisztások Természetvédelmi Terület (Gyarmati sós rétek) – Csemadok
Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Tisztások Természetvédelmi Terület (Gyarmati sós rétek)

Tisztások Természetvédelmi Terület (Gyarmati sós rétek)

A Párizs-patak völgyében lévő réteken a sós talajt jól viselő, melegkedvelő növényzeti társulásokat Dél-Szlovákia egyedüli maradvány-lelőhelyeként tartjuk számon. Ezt a helyet előbb a tortonai beltenger, majd a szarmata beltenger borította. E tengerek ill. lagúnák létezéséről tanúskodnak a ma is megtalálható sós és szikes talajok, melyek legerőteljesebben a Kőhidgyarmat és Kéménd közti területen jelentkeznek.
A Párkányt Lévával összekötő vasútvonal Kőhidgyarmat – Kéménd szakaszán, a 76-os számú főút libádi leágazásánál, a Garam alluviális üledékekkel feltöltött alsó szakaszán, a Párizs-patak torkolatától északra található az említett két szomszédos település határában az a terület, mely falunk irányában a gyarmati szikesek (népnyelven sós rétek) nevet viseli. A Nyitrai Kerületi Hivatal 2002-ben nyilvánította természetvédelmi területté a 17, 85 ha kiterjedésű területet Tisztások néven. A vakszik – ahol a „szikőr“ szerepét betöltő bárányparéj és a kamilla jelenléte az uralkodó – egyike azon egykori, nagy kiterjedésű halofit vegetációnak, amely Kéménd és Kőhidgyarmat között húzódott. Növényföldrajzi szempontból a Pannon fennsík leggazdagabb halofit növényzetének lelőhelyét jelenti ma Szlovákiában.
A terület flóra és vegetáció szempontjából hasonló, mint a kéméndi szikesek. Rendkívül szép részei a területnek a „sókivirágzások“ által létrehozott szabad területek, melyeket a bárányparéj szólótársulása szegélyez, néhol egészen beborít. Igen jellemző a gyarmati szikesekre a vegetáció tavaszi képét meghatározó, bizonyos egynyári növények magas számú előfordulása. Igen jelentős a közönséges mézpázsit dominanciája, amely többé-kevésbé zárt vegetációt képez több jelentős egynyári növénnyel. A gyarmati szikesek további jelentős egynyári növényfaja a sziki árpa v. cigánybúza.
A sziki mézpázsit társulásába rétegszerűen besimul a sóvirág – sziki üröm társulás, a Garam alsó folyásának jellegzetes halofit növénytársulása. A szakemberek eddig közel 200 növényfaj lelőhelyét jegyezték itt fel, köztük olyan erősen veszélyeztetett, védett fajét is, mint a „vasvirágként“ is emlegetett sziki sóvirág, amely nyár végén gyönyörű kékes–lila színbe öltözteti a mezőt. Uralkodó jelleggel bír még a villás boglárka, a sziki buvákfű és egyéb jellegzetes sziki, és más sótűrő növények. A terület értékes fajai még a sziki here, a pusztai here v. bodorka, és a szárazabb területeken a sávos here, de megtalálható ebben a társulásban a sziki v. pusztai cickafark is.
A gyarmati szikesek szempontjából jelentős a sziki szittyó – kisvirágú pozdor társulás, melynek elterjedése a mélyebb, nedvesebb területekhez, így a Párizs-patak mentéhez kötődik. Rajta kívül elterjedt még a tengerparti kígyófű is. A gyarmati szikesek ezen társulásának egyik értékes faja a csátés sás.
A patak mellett, s a vízzel telt mélyebb déli területeken olyan mocsári és vizi fajokkal is találkozhatunk, mint a nedves rétek értékes képviselője, a mocsári kosbor.
A terület alsó részén és a vasútvonal irányában, ahol a folyamatos növényövezet valamilyen okból megsérült, tavasszal olyan jelentős, veszélyeztetett fajok is virágzanak, mint a felemás zsázsa és az egérfarkfű. Az enyhén kiemelkedett területeken új fajokat is feljegyeztek a szakemberek, mint a vetési zsellérke, fűzlevelű peremizs, vagy a bánsági sás.
A terület tudományos és védelmi jellegét fokozza a halofil (sókedvelő) élőlények jelenléte is, elsősorban a bogarak közül a futrinkák családjának értékes képviselői. Ezen a területen fordul elő egy ritka mediterrán faj, a pataki szitakötő. Szlovákiában igen ritkán fordul elő; ez csupán az ötödik hely az országban, ahol észlelték.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterülettermészeti környezet
TelepülésKőhídgyarmat [Kamenný Most]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőJuhász Gyula
TelepülésKőhidgyarmat
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A szikesek fekvése és természeti adottságai lehetővé teszik nemcsak a terület tudományos tanulmányozásának lehetőségét, hanem jó szolgálatot tehet szak- és ismeretterjesztő kirándulások terén is. Itt aránylag kis területen tanulmányozhatók a környezet különböző tényezőinek hatásmechanizmusai – a geológiai alapkőzet, földfelszín, vízrajzi adottságok, éghajlat, valamint az ember történelem folyamán kifejtett tevékenységének következményei, melyeknek együttes eredménye a természetnek ezen ragyogó alkotása. Az esztétikai látvány sem elhanyagolható – a virágzó szikesek egyedüli, megismételhetetlen szépsége az avatatlan látogatót is a megóvásukra ösztönzi, s egyúttal arra is ráébreszti, hogy a természet érintetlen területei a táj egészséges, éltető és esztétikai velejárói.
Tekintettel arra, hogy a Tisztások Természetvédelmi Terület – a kéméndi szikesekkel egyetemben – az említett szárazföldi növényvilág legészaknyugatabbra kitolt lelőhelyei egyben, legnagyobb szükség van a védelmükre! Ezek a szikes talajok geológiai szempontból jelentős dokumentumnak számítanak.

Forrás, adományozó

Všeobecne záväzná vyhláška Krajského úradu v Nitre č. 2/2001 z 25.10.2001, 4. stupeň o. – vyhl. KÚŽP v Nitre č. 1/2004 z 10.5.2004 – ú. od 1.7.2004
http://uzemia.enviroportal.sk/main/detail/cislo/1103

Webhttps://sk.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cistiny
MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID93912
Módosítás dátuma2018. március 31.

Hibát talált?

Üzenőfal