Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Tarczy Lajos munkássága

Tarczy Lajos munkássága

Tarczy Lajos született Hetény községben 1807. december 6-án. Édesapja Tarczy János Néma községből származott, édesanyja Czike Juliánna a dunamocsi jegyzőnek a leánya volt. Házasságukból 6 gyermek született:
A legidősebb fiú, László esküvője után 7 héttel családostul a Dunába fulladt, mikor a pünkösd ünnepekor Neszmélyre akartak átcsónakázni a rokonokhoz. A víz sodrása a csónakot egy malom alá vitte, a csónakban ülök mind vízbe fulladtak. László és felesége Neszmélyen vannak eltemetve. Zsigmond testvére Hetényen élt. Juliánna egy molnármesterhez, Eszter egy hajózási hivatalnokhoz ment feleségül. Tarczy Klára Kovács György perbetei rektor, később hetényi jegyző párja lett. Fiuk Kovács Lajos hetényi lelkész.

Tarczy az elemi iskolát Hetényen látogatta, ahol Császár Lajos volt a magasabb iskolát végzett rektor. A visszaemlékezések alapján a rektor úr nagyon kedves, okos, értelmes, de szigorú életű ember volt. Az iskolai munka után a jobb és nagyobb tanítványait kivezette a gyümölcsös kertjébe, ahol szorgalmasan tanította a fák ápolását: metszését, oltását. Gyümölcsös kertjének messze vidéken nagy híre volt. A latin nyelv tanítását is Ő kezdte el, melyet később Kovács Péter helybeli lelkész folytatott.
További tanulmányait a révkomáromi református gimnáziumban végezte. 1823-ban kezdi meg a főiskolai tanulmányait Pápán. Mindjárt az eminens tanulók közé kerül. 1828/29-ben egyedül Őt tüntetik ki az „eminens in omnibus” osztályzattal. A rá következő évben segédtanári megbízást kap, egy évre rá már a legmagasabb állásra, a seniorira helyezik, majd megválasztott könyvtárnok, amikor megtanul németül és franciául. Ösztöndíjat – engedelmet kap külföldi egyetemekre. A kolera azonban közbeszól. Meghal Márton István, a pápai főiskola tanára, s helyére nem találnak senkit. Ekkor kérik fel Tarczyt, hogy tanuljon Bécsben bölcsészetet, fizikát és matematikát, hogy Márton méltó utódja lehessen. Tanul Berlinben, meglátogatja Prágát, Drezdát, Lipcsét, Hallét.
„Kis termet, egyenes testtartás, hátraszegett fő, élénk, piros, magyar jellegű arc, hatalmas homlok, s nagy, okos és kedélyes szemek, sötét színű öltönyök, kissé hanyag öltözködés: íme ez volt e kiváló szellemnek, egykor kedves tanáromnak külseje” – írta Tarczyról egy volt tanítvány, Eötvös Károly.
Tarczy Lajos a reform-eszméktől áthatott tudós volt. A tudomány majd minden területén alkotott. Mondani, írni, tenni valója volt a tudományos elméleti filozófiában, a fizikai és matematikai előadásaiban, a nevelés és oktatás világában, a közértelmesség és esztétikai ízlés terjesztésében, a föld és kerti gazdálkodásban, a gyümölcsfa tenyésztésben.
1833. novemberében Tarczy Lajos letette a hivatalos professzori esküt. Sokáig fennmaradt székfoglaló beszéde, melyet magyar nyelven tartott. Előadása élénk, eleven, vonzó, tiszta, világos és logikus volt.
Kevésbé ismert Tarczy Irodalmi munkássága, mely tanárságának első tizedére esik. Ebben az időben Ő Magyarország legtermékenyebb írója. A Magyar Tudós Társaság 1838-ban megválasztja levelező tagjának. Megszerzi Széchényi István gróf elismerését is, aki meghívja birtokára Czenkre, ami rendkívüli megtiszteltetés volt egy egyszerű kálvinista tanárnak.
Az 1840-ban alakult Képzőtársaság vezető tanáraként gyarapítja a könyvtárat, nyomdát hoz létre. „Népszerű természettan, Égrajz” könyvei díjat nyernek. Jókai Mór így emlékezik rá: “Tarczy Lajos volt a legkitűnőbb tanár a főiskolán. Ő magyarázta a természettant és a felsőbb mathézist. Hát még az előadásai! Azt élvezet volt hallgatni…” Petőfi Sándor pedig ezt írja róla: “…a derék Tarczy az, kinek mindent köszönhetek.” Kapcsolatunkat jelzi, hogy Tarczy Lajos unokájának temetésén Petőfi egy gyászdalt olvasott fel, s 1845-ben a professzor által szerkesztett, Pápán kiadott, Tavasz című zsebkönyvben Petőfi-verset (és Jókai-elbeszélést) is találhatunk.
Tanítványaival sokat törődött. Ő vezette be a pápai főiskolán a rendszeres gimnasztikát. A diákok ragaszkodását jelzi pedig az, hogy az általuk összeadott fillérekből nemegyszer gazdagította kísérleti eszközökkel a természettan-szertárat.
Művei közül érdekes és nagyon tanulságos az „Elmélkedés a polgári büntetésről” című értekezése, melyben ezt írja: „Nem szabad sem egyes embernek a maga jogáról s kötelességéről annyira megfeledkezni, hogy bár a legnagyobb gonosztevő ellen sértő bántalmakra fakadjon. Oh! ott, hol ember, emberen korlátlankodik, önkényel, ott az egész természet gyászol”.
Nevezetes az a megjegyzése, mely kimondja: „Szerencsés az a hon, melyben a száműzetés felettéb nagy büntetésnek tekintetik!”
Tarczy egyik fontos feladatának tartotta az ízlés finomítását, az érzés nemesítését. Szelleme a művészetnek haladásáért buzgott. Bizonyítja ezt „A dráma hatása és literatúránk dráma-szegénysége” című munkája, melyben kifejti véleményét, hogy miszerint: akármi olvasás, jobb mint semmi olvasása.
Érdekes olvasmány „Philosophiai vázlatok” című értekezése, melynek II. részében bemutatja nevelési és oktatási elveit, amelyeket az iskolában és az életben is nagy bölcsességgel, tapintattal és következetes alkalmazott.
A nevelés feladata, hogy az önállótlan gyermeket önállóságra nevelje, melyet sokszor a szülők is eltévesztenek. Éppen ezért a növendék részéről szigorú engedelmesség kívántatik meg. Ha ezt nem tartja be – és ezt nem szeretnénk, ha a felnőttek alkalmaznák – akár vesszővel is fenyíttessék meg. Ha a szófogadatlan könnyekben tör ki, úgy hogy a nevelő szíve összefacsarodik – akkor jó tanácsként javasolja, hogy a nevelők vonuljanak félre, s ott sírják ki magukat, de a büntetésnek elmaradni nem szabad.
Tarczy mielőtt útjára bocsátja növendékeit ezt írja: „Hanem mielőtt így saját szárnyára bocsátanám növendékemet, igyekezném Őt megismertetni a való emberiséggel – mutatnék neki e világban állapotokat, melynek látására lelke magas elhatározásokra gerjedne, s állapotokat, melyekre összeborzadna.”
„Ha az ifjú a családi élet tiszta levegőjéből a jó iskolába, a tudomány templomába lép, ahol minden tanítás csak jóra, közhasznúra van irányozva, ha az iskolában folytonos komoly munkásságot lát, s maga is abban él, ahhoz szokik, ahol az igazság szeretetét, a finom érzést ápolják.”
Tisztelt vendégek! Van egy iskola, mely hű Tarczy gondolataihoz, mely megtanítja diákjait az emberiességre, a haza, a hon szeretetére, az anyanyelv szépségére, van egy iskola, melyben hozzászoktat a folytonos munkálkodáshoz, ahol következetesen és szeretetteljesen bánnak a diákokkal. Tanárok, nevelők önállóságra tanítanak, s megmutatják, hogy: Tudomány s erények nem nyerhetők csak lankadatlan szorgalom hevével.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésHetény [Chotín]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőKisgólyák csapat Hetény drukkerei
TelepülésHetény
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Tarczy Lajos a reform-eszméktől áthatott tudós volt. A tudomány majd minden területén alkotott. Mondani, írni, tenni valója volt a tudományos elméleti filozófiában, a fizikai és matematikai előadásaiban, a nevelés és oktatás világában, a közértelmesség és esztétikai ízlés terjesztésében, a föld és kerti gazdálkodásban, a gyümölcsfa tenyésztésben.
Főbb művei:
Természettan (I – II., Pápa, 1838. Az MTA nagyjutalmát kapta 1843-ban);
Népszerű égrajz (Pápa, 1838); Népszerű természettan (Pápa, 1843);
A dráma hatása és literaturánk drámaszegénysége (Pest, 1843).
Tarczy Lajos az első református hitvallású tanár, aki ingyen kapta meg a királyi tanácsos címet.

Forrás, adományozó

– https://zstarczy.edupage.org/text38/?
– http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15483.htm,
– Magyar Életrajzi lexikon 1000-1990, (MEK), 2010. augusztus
– http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Pápai_Református_Kollégium_története, A Pápai Református Kollégium története (Wikipédia)
– http://mek.oszk.hu/00500/00567/html/v_mons2.htm, Radnai Gyula: Jedlik Ányos – kortársai (Jate Egyetemi Könyvtár – MEK)
– http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/mesterkurzus/bartha-jokai.html, Bartha Lajos: Jókai csillagászata (Ponticulus Hungaricus)
– http://www.kfki.hu/physics/historia/t/a/tarczy/tarczypant.html,
– Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER – METESZ – OMIKK), TÖRÖK József: T. L. Akadémiai Emlékbeszédek 3/1. Bp., 1885.;
– SZÉNÁSSY Árpád: T. L. életútja. Hetény, 1983.
– http://www.tanszertar.hu/eken/2007_01/na_0701.htm, Nádai András: Muzeális taneszközök a vegytan szemléltetéséhez és tanulásához (Elektronikus Könyv és Nevelés
– http://www.tankonyvtar.hu/historia-1981-01/historia-1981-01-tanarok, szerző:Paczolay Gyula, cím: Az első magyar főiskolai kémia tankönyv és szerzője: Tarczy Lajos, forrás: Magyar kémikusok lapja, 35. 1980. 11. 570-574. (fotó). Bibliogr. 574., szerző: Bátyai Jenő, cím: Természettudós és filozófus. Tarczy Lajos emlékére, forrás: Magyar nemzet, 37. 1981. 223. 8., szerző: Szénássy Árpád, cím: Tarczy Lajosra emlékezünk, forrás: Honismeret, 11. 1983. 1. 33-36.,
–  http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/kovy_papa.htm, Kövy Zsolt: A Pápai Református Kollégium a dualizmus korában, Kövy Zsolt előadása a Református Egyház Doktori Kollégiumának Egyháztörténeti Szekciójában, Budapesten hangzott el 2004. augusztus 30-án.
– Nagy http://mek.niif.hu/02100/02166/02166.htm,
– http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=2333,
– http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1263/126304.pdf, Grétsy László: A szaknyelvek megújításáért,

Webhttps://zstarczy.edupage.org/text37/?
MELLÉKLETEK

A 2012-ben megrendezésre kerülő Tarczy-emléknapon az iskola diákjai bemutatták Tarczy életútját, melyről videófelvétel is készült. A videó megtekinthető itt:

Rövid URL
ID107214
Módosítás dátuma2019. február 15.

Hibát talált?

Üzenőfal