Id. és ifj. Karasz Mihály, a pásztorhagyományok ápolóinak életútja
A zoboralji pásztorkultúra utolsó képviselői voltak. Id. Karasz Mihály (némely forrásokban Kárász vagy Karas Mihály) a Nyitra melletti, ma nagyobbrészt szlovákok által lakott Sarlókajszáról származott. 1860. körül született, juhászként működött az ugyancsak főleg szlovák Szalakuszon és Elefánton, de a magyar Kolonban és másutt is. Végül Alsóbodokon telepedtek le. Id. Karasz Mihály díszes, gazdagon díszített pásztorbotját, juhászkampóját az alsóbodoki Zoboralja Múzeum mutatja be. Faragott ornamentumai a pásztor életét villantják fel vadászat közben, testvérével való találkozását a világháborúban, a juhász munkáját. Odakerült munkaadó gazdája és saját neve is az 1916 évszámmal. A bot alsó részén az alsó világot jelképező kígyó díszíti. Ez az egyetlen Zoboralján előkerült pásztorbot. A hagyományos népzene ismerője és ápolója volt. 1935. április 1-én hunyt el Alsóbodokon. Fia, ifj. Karasz Mihály Elefánt községben született 1906. március 8-án. Részben ő is továbbvitte az örökölt atyai örökséget: énekelt, citerázott és ő volt az egyik utolsó zoboralji furulyás. Hagyományos furulyajátékát többen felgyűjtötték, pl. Agócs Gergely, így fennmaradt az utókornak és ma is többen játszák, igaz, Alsóbodokon már senki. Anyaga hanghordozón is megjelent a Hagyományok Háza gondozásában. Ifj. Karasz Mihály hatlyukú hosszúfurulyája 63 cm hosszú volt, egyedülálló átmenet az ötlyukú és hatlyukú, ill. a hosszú- és kisfurulya között. A hosszúfurulya ma egy budapesti magángyűjteményben van, sajnos zoboralji visszaszerzése nem volt sikeres. „Mihály bácsi” ma már sérült citeráját a Zoboralja Múzeum őrzi. Ifj. Karasz Mihálynak volt egy rövid furulyája is, az sajnos a múlt század végén elveszett. Zoboralja utolsó ismert dudása a zsérei Elgyütt József volt („Kura Josko”), de dudája sajnos nem maradt meg. Annál értékesebb a Karasz hagyatékból előkerült fából faragott kecske alakú dudafej, melyet a füleki magángyűjteményből Varga Norbert juttatott el a Zoboralja Múzeumba. Sajnos a Nyitra környéki pásztorok eredeti öltözetét nem ismerjük, de a közeli Apponyból fennmaradt egy ábrázolás 1897-ból, ezt is megőrizte az említett múzeum. A Karasz család rokona Holec Ilona alsóbodoki népénekes, folklórcsoport-vezető, a Népművészet Mestere cím hordozója. Ifj. Karasz Mihály 1989. május 27-én hunyt el Alsóbodokon, a helyi temetőben nyugszik Etel nevű feleségével.
| AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA | |
|---|---|
| Szakterület | kulturális örökség |
| Település | Alsóbodok [Dolné Obdokovce] |
| Értékszint | 1. helyi (települési) értéktár |
| A JAVASLATTEVŐ ADATAI | |
| Javaslattevő | Fehér Sándor |
| Település | Alsóbodok |
| A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI | |
| Indoklás Ma a pásztorkultúra Zoboralján egy nagyobb részt ismeretlen, elfelejtett foglalkozás. Ezért rendkívül ritka és értékes az a hangkincs és tárgyi emlék, amelyeket Zoboralja vélhetően utolsó két juhászhagyomány-őrzője maga után hagyott. Értéktárban való megőrzésük rendkívül fontos és egykor talán, legalábbis a pásztorok zenéje, akár fel is éledhet. | |
| Forrás, adományozó – Kárász Mihály, furulya, Bojtár volt a nagyapám / http://fdb.hagyomanyokhaza.hu/fdb/wmdownload.php?s=1178821&langid=1038 | |
| MELLÉKLETEK | |
Kislány megy az utcán, Karasz Mihály énekel. / Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis adatlapja: ITT! Kárász Mihály, furulya, Bojtár volt a nagyapám / Hagyományok Háza folklór adatbázis: ITT! Kárász Mihály, kromatikus citera / Hagyományok Háza folklór adatbázis: ITT!
| |
| Rövid URL | |
| ID | 105838 |
| Módosítás dátuma | 2019. január 11. |
