Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Hetényi népviselet

Hetényi népviselet

Régen az egyes falvakban élő embereket viseletük is megkülönböztette akár a szomszédos falvak vagy tájegységek lakóitól. A népviseletet tanulmányozva jobban megismerhetjük az adott faluközösségének gondolkodását, szokásait. Nagyon sokáig azt hittük, hogy Heténynek nincs igazán jellegzetes viselete, összehasonlítva a martosi vagy akár az izsai viselettel. A gazdagon díszített martosi mellett a hetényi viselet igen szegényesnek tűnhet.
A hagyományos paraszti viselet alakulására egyebek mellett a helyi szokások és az egyéni ízlés volt hatással. A legrégibb viseletdarabok – amelyeket Hetényen még a 20. század első évtizedeiben is használtak – házi kendervászonból készültek. Kendert a falu két nagy földjén – az Alsó-Kenderföldön és a Felső-Kenderföldön termesztettek. Jóformán minden családnak volt kenderültetvénye ezen a területen, annyi, amennyiből fedezni tudták a család vászonszükségletét, hiszen amit csak lehetett, azt a család egyedül állított elő. Így volt ez a kenderből készült vászonnal is.
Az elkészült vászonból varrták meg aztán a háztartásban használt lepedőket, abroszokat, törülközőket és a viselet egyes darabjait, úgy, mint a péntőt (pendelyt), a női inget, a férfiaknak a vászoninget és a vászongatyát.
A kendervászon anyagot lassan felváltotta a hétköznapi viseletben is a gyári gyolcs, karton, barkét, klott. Az ünnepi viseletben pedig megjelent a selyem, a brokát, a blüss és az atlasz anyag.

Rancsó Sarolta: A hetényi népviselet a 20. században, a Kincskeresők – helyi értékeket kutató diákok konferenciáján, Dunaszerdahelyen, aranysávos minősítést elért bemutató előadás:

Fullscreen Mode
Fullscreen Mode
AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésHetény [Chotín]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőHetényi Értéktár Bizottság
TelepülésHetény
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A paraszti viselet elhagyása falunkban már a 20. század 30-as évei végén elkezdődött, majd a második világháború utáni években elpolgáriasodott. A magyar népviseletnek van néhány olyan változata, mely eredetiségét tisztán megőrizte, sajnos a hetényi nem tartozik közéjük. Munkánkkal megpróbáltuk még lejegyezni, felkutatni viseletünket. Inspiráltak a hetényi népdalok is, melyek alátámasztják mondanivalónkat. Népviseltünk nekünk, hetényieknek szép. Reméljük, hogy mások is megismerik és esetleg szintén kedvet kapnak saját településük régi népviseletének felkutatására, megismerésére, közzétételére.

Forrás, adományozó

GAÁL, Ida: Kenderfeldolgozás Délnyugat-Szlovákiában (Kiállítás vezető), Duna Menti Múzeum Komárom, 1983
FÉL, Edit: A női ruházkodás Martoson (Népr. Ért. 1942), elérhető a http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1583.html (2017.okt.20.)
MÉRY, Margit: Szlovákiai magyar parasztviseletek, Bratislava 2002, 149.-151.o.
Nagy Józsefné Viczena Margit gyűjtése, 1972
ŠŤASTNÁ, Ida: Komárom környéki textil és népviselet (Kiállítás vezető), Duna Menti Múzeum Komárom, é.n. (1976).
ZAJOS, Ernő: Száz egynéhány szó. Szülőfalum kiveszőben levő szavai. Budapest, 1979

Adatközlők:
Rancsóné Hencz Gizella (1921), lejegyezve 2017. szeptember 1.
Zajos Ernő (1923), lejegyezve 1999-ben

Rancsó Sarolta: A hetényi népviselet a 20. században. A Kincskeresők – helyi értékeket kutató diákok konferenciáján, Dunaszerdahelyen, aranysávos minősítést elért bemutató előadás.
Szakmai mentor: Dr. Gaál Ida etnográfus, a Komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa.

Webhttp://www.obecchotin.sk/
MELLÉKLETEK

A viseletekről bővebben, leírásokkal kiegészítve a Régi fotók a Felvidéken adatbázisban, Heény község kiválasztásával: ITT.

Rövid URL
ID93033
Módosítás dátuma2017. december 11.

Hibát talált?

Üzenőfal