Csemadok » Cházár András életműve, és a Jólészen található Cházár szülőház épületegyüttese Cházár András életműve, és a Jólészen található Cházár szülőház épületegyüttese – Csemadok
Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Cházár András életműve, és a Jólészen található Cházár szülőház épületegyüttese

Cházár András életműve, és a Jólészen található Cházár szülőház épületegyüttese

 

Jólészi Cházár András élete:
Nemes, ám szegény evangélikus családból származott ügyvéd, táblabíró, megyei főjegyző, jogi író, az elesettek, a fogyatékosok szószólója.
1745.június 5-én született Jólészen és 1816. január 28-án halt meg Rozsnyón.
Végzett ügyvédként eleinte Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett.
1790-ben a rimaszombati megyei közgyűlés főjegyzőjeként II. József ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. Ebben az időben Gömör vármegye háromszor választotta meg főjegyzőjévé. Az 1791-es pesti református zsinaton, mint a gömöri evangélikus esperesség küldötte vett részt.
Cházár András reálisan látta korának hibáit és mindig felháborította őt az elvtelenség és a jogtalanság. Neve akkor vált ismertté, amikor II. József császár, a német nyelv terjesztése érdekében az addigi semleges latin helyett, a németet tette kötelező nyelvvé a jogban. Cházár ekkor lemondott az ügyvédségről és jegyzőként, ill. főjegyzőként munkálkodott tovább. De ebből a pozícióból is rendszeresen szót emelt a hatalom minden olyan lépése ellen, amelyben a társadalom szabadságjogainak csorbítását látta.
Cházár András humánus szemléletét igazolja az a levél, amelyet a jobbágyok helyzetének javítása érdekében írt az 1790-ben tartott országgyűlés rendjeinek. Ebben negyvennégy cikkelyben foglalta össze a jobbágyok sérelmeit és tett javaslatot azok orvoslására. A “szántóvető polgárság” nevében írott “esedező levél”-ben az általános és kötelező alapiskoláztatást és a fogyatékosok (“a vakok, csonkák, bénák, s.a.t.”) társadalmi felkarolását javasolta.
Egy másik művében a siketnémák taníthatóságáról értekezett. Így ő tekinthető hazánkban az esélyegyenlőség úttörőjének, a fogyatékkal élők első segítőjének. Kezdeményezése alapján jött létre az első gyógypedagógiai intézmény a történelmi Magyarországon, Vácon. Az iskola, mint a gyógypedagógia alma matere, immáron 215 éve eredeti helyszínén a mai napig működik. 1990-től az iskola Cházár András nevét viseli.
Korának nagy felfedezése a burgonya volt. Eleinte azonban hiába próbálta népszerűsíteni az olcsón termelhető és laktató növényt, az egyszerű emberek idegenkedtek az újdonságtól. Cházár azonban jól tudta: kenyér csak addig van, ameddig van gabona. Előrelátó gondoskodásból a nyár végén nagy mennyiséget vermelt el a burgonyából, és amikor télen beállt a kenyérínség, odavezette az embereket a burgonyatárolókhoz. A falu lakossága hálából azt a dombot, amelyen az ügyvéd háza állt, a burgonya tájneve alapján, Grulya-várnak nevezte el.

Jólészi Cházár András életműve iránti tiszteletadás:
• A nevét viselő intézményben 1902-től Cházár Esteken méltatják Cházár András tevékenységét és 1990-től ezen az esten kerül átadásra a róla elnevezett díj. A díjat a hallássérültek oktatása és nevelése terén kifejtett különösen kiemelkedő munkát végzett/végző pedagógusok kaphatják. A díj elnyerőinek munkájukban és magatartásukban méltónak kell lenniük Cházár András szelleméhez.
• Budapesten, Vácon, Rozsnyón és Jólészen utcát neveztek el róla.
• A Magyar Posta 1962-ben emlékbélyeget adott ki Cházár András tiszteletére.
• Emlékét Felvidéken a szülőházában 2007-ben felavatott Cházár András Emlékszoba őrzi.
• 2007-től nevét civil egyesület viseli. Az egyesület célja Cházár András emlékének megőrzése és a váci gyógypedagógiai iskolával való együttműködés ápolása. Az egyesületnek felvidéki és anyaországi tagjai is vannak.
• 2008. szeptember 27-én avatták Cházár András első köztéri szobrát a szülőház előtt.

 

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésJólész [Jovice]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőVányi Lászlóné Pest Megye Közgyűlésének tagja, Zagiba Tibor az Andreas Chazar Polgári Társulás elnöke
TelepülésVác, Jólész
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Cházár András szellemi hagyatéka kultúrtörténeti örökségünk, méghozzá olyan speciális területen, mint az esélyegyenlőség és azon belül is a gyógypedagógia – siket-oktatás. A szülőházából kialakított  katolikus  templom  és emlékszoba, mára a hallássérültek „zarándok helyévé” vált.

Forrás, adományozó

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IL (Caban-Exner). Budapest: Hornyánszky 1893.
• Gyógypedagógia története II.Magyar gyógypedagógia történet a XX. századig Gordosné Dr Szabó Anna (1963) Kiadta: Tankönyvkiadó, Budapest (19. változatlan kiadás 1995)
• 200 éves a siketoktatás Magyarországon EMLÉKKÖNYV 1802-2002 (A váci intézet története)
Kiadta: Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat
• Nemzeti évfordulóink 2016 Kiadta: Balassi Intézet

Regisztrálva emlékhelykéntA jólészi katolikus templom
Cházár András emlékszoba
Cházár András kopjafa
Cházár András mellszobra
Cházár András szülőháza és emléktáblája
MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID103217
Módosítás dátuma2018. augusztus 14.

Hibát talált?

Üzenőfal