Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

A losonci főgimnázium épülete

A losonci főgimnázium épülete

A losonci Kármán utca 5-ös számú épületének hivatalos megnevezése Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda, eredetileg, 1883-ban gimnáziumnak épült. A nyilvántartott műemlék, eredeti állapotában maradt meg. Az 1890 m2 alapterületű, trapéz alaprajzú egy emeletes épület neoklasszicista homlokzatán, egy kőtáblán még olvasható, hogy: A nemzeti művelődésnek.
Az épület helyén református egyházi gimnázium működött, amely a 17. sz. elejétől 1870-ig Nógrád egyetlen folyamatosan működő gimnáziuma volt. Az 1849-es orosz pusztítás után anyagi gondokkal küzdő egyház 1869-ben lemondott nagymúltú gimnáziumáról az Eötvös József miniszter képviselte magyar állam javára, amely állami gimnáziumot állít fel. Az 1870-ben négy osztállyal indult állami gimnázium 1879-ben már 8 osztályos főgimnázium lett, mely nagyobb, korszerűbb épületet kívánt. A kiváló tanárokkal bíró iskola pezsgő élete szerves részét képezte a város társadalmi életének. 1919 őszén a csehszlovák hatóság lefoglalta az iskolát, abban csehszlovák állami reform-reálgimnáziumot létesített, magyar párhuzamos osztályokkal. Az új körülmények közt a losonci gimnázium ismét országos, szlovenszkói jelentőségre tett szert. A csehszlovákiai magyar, kisebbségi kultúra minden ága kapcsolódik, tanárok, diákok, rendezvények révén a losonci gimnáziumához. Az 1938 után újraalakult Magyar Királyi Állami Gimnázium felvette Kármán József nevét. 1945 tavaszán azonban megszűnt a magyar gimnáziumi oktatás. Az új szlovák gimnázium 1962-ig ebben az épületben működött, akkor a magyar tannyelvű alapiskola költözött ide.
A nagymúltú műemléképület a 21. század elején visszakerült a losonci református egyház birtokába. Az épületet három magyar vonatkozású emléktábla díszíti. Amikor 2001-ben a losonci magyar tannyelvű alapiskola felvette Kármán József nevét, az épület előcsarnokában fehér márványtáblát helyeztek el, a névadó portréjával. 1994-ben a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség az iskola homlokzatán elhelyezte a felvidéki cserkészet két jeles vezetőjének bronz domborműves emléktábláját (Nagy János szobrászművész alkotása). A hajdani gimnázium jeles tanára volt Scherer Lajos (1874-1957) az iskola cserkészparancsnoka, az A MI LAPUNK c. diák- és cserkészújság (1921-1932) szerkesztője és kiadója. A losonci származású ifj. Dr. Szilassy Aladár orvos pedig a hazai cserkészmozgalom alapítója, az 1. sz. cserkészcsapat parancsnoka volt. A régi gimnázium hősi halottai emléktábláját 1945-ben eltávolították az épület faláról. 2014-ben, az I. világháború centenáriuma alkalmából az iskola előcsarnokában leleplezték az eredeti tábla kicsinyített másolatát.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületépített környezet
TelepülésLosonc [Lučenec]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőBöszörményi István
TelepülésLosonc
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A gimnáziumi épület a Losonc legrégibb utcájának, a volt Bég utcának domináns épülete, a református templom szomszédságában a város magyar múltjának tanúja. A helyén volt református gimnázium jelentősége már a 18. században meghaladta Losonc, sőt a megye határait is. Olyan diákjai voltak, mint Ráday Pál, Rákóczi Ferenc titkára, Hatvani István, utóbb a Debreceni Kollégium neves professzora, vagy Kármán József a felvilágosodás irodalmi apostola. A 19. században már líceum volt, ahová 37 vármegyéből jöttek tanulni. Nem csak a vallás, a tudomány, de a magyar nyelv szentélye is volt ez a tanintézet. Mikor az egyház átadta iskoláját, kikötötte, hogy ha az állami iskola megszűnne „magyar nyelvű országos tanodának lenni“, az egyház jogosult az iskola épületét visszavenni. A 19. század végi, 20. század eleji állami főgimnázium, tudós, tudományos téren publikáló tanáraival a Monarchia jeles tanintézetei közé számított. Ezt hirdették a homlokzati kőtáblák: Az ország emelte A nemzeti művelődésnek. Az iskola rajztermében volt eredetileg a ma Alsósztregován látható Madách portré.
Trianon után, a megváltozott körülmények közt „Az újarcú magyarok” (Győry Dezső) nemzedéke nevelkedett a csehszlovák gimnázium magyar osztályaiban. A történelmi levegőjű épület olyan diákok emlékét őrzi mint Darvas János, Szeberényi Lehel, Darkó István, Marék Antal, Berkó Sándor írók/költők, Göndöcs László főiskolai tanár, Dr. Vigh Károly történész, a Rákóczi Szövetség volt alelnöke, Fischer Ernő festőművész, Dr. Vágás István vízépítő mérnök, címzetes egyetemi tanár és mások. A nagymúltú épület a benne működő magyar tannyelvű iskola és óvoda révén a magyar nyelv valóságos végvára a nyelvhatáron fekvő Losoncon. Erre utal az előcsarnokban látható emléktábla felirata, a névadó Kármán József gondolata: „nemzeti nyelvünk … az a mód, a melly megóv, hogy a többek között el ne olvadjunk.”

Forrás, adományozó

1. Ambrus Mór, Vázlatok a losonci gimnázium háromszázados történetéből, Losoncz, 1885
2. Scherer Lajos, A 350 éves losonci gimnázium vázlatos története, Losonc, 1940
3. Böszörményi István: Ami igaz és szép azt ápolom.Gimnáziumok Losoncon és Füleken. Gömörország 2001/2

Regisztrálva emlékhelykéntA losonci gimnázium hősi halottainak emléktáblája
A losonci gimnázium hősi halottainak ÚJ emléktáblája
Cserkészvezetők emléktáblája Losoncon
MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID76080
Módosítás dátuma2016. július 19.

Hibát talált?

Üzenőfal