„Csak törpe nép felejt ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket,
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövétneket.”

(Garai János)

A komáromi „krónikás”, dr. Szénássy Zoltán megírt 16 könyvéből 14-et szeretett szülővárosa, Komárom történelmének szentelt. Csakúgy szorosan az ő nevéhez fűződik az 1944-ben betiltott Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület felélesztése is, amely megalakulása (1911) óta városunk kulturális életének fő szervezője volt. Szénássy tanár úr, mint az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke volt az ötletgazdája – a magyar történelem, irodalmi, zenei és közélet egykori nagyjai emlékének szentelt jónéhány emléktábla egyesület általi kihelyezésének és az évente megrendezésre kerülő emlékesteknek is. A komáromi induló hőse – ahogy könyvének címében Egressy Bénit nevezte – emlékének szobor formában való megőrzése is még a tanár úr ötlete volt. A Jókai Egyesület elnöksége, tiszteletben tartva felejthetetlen emlékű vezetőjének ez irányú (utolsó) kívánságát – az Egresssy-szobor elkészítésével a kiváló felvidéki szobrászművészt, Nagy Jánost bízta meg. Mivel a lelkes kezdeményezés sok nehéz akadályba ütközött, a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre is felkarolta a nemes kezdeményezést, majd átvállalta a szobor felállításának a szervezését.

Egressy Béni, a kápolnai csatában súlyosan megsebesült, az alighogy felgyógyult önkéntes, 1848 júniusában újfent szolgálatra jelentkezett: komáromi várvédőnek. Komáromba jövetelekor már neves zenész, a magyar művelődés lánglelkű propagátora, aki addigra már megalkotta fő művét: megzenésítette Vörösmarty Mihály Szózatát. Petőfi Sándor költeményeinek megzenésítésével új műfajt teremtett és megalkotta a szövegkönyvét Erkel Ferenc két nagysikerű nemzeti operájának (Bátori Mária, Hunyadi László), s a Bánk bán című opera librettóján dolgozott. Komáromban a helyőrség zenekarának lett az igazgatója, itt írta meg a Klapka indulót – a Föl, föl vitézek szövegkezdetű dalt –, amelynek dallama naponta többször is felcsendül a komáromi városháza tornyában megjelenő huszár trombitájából.

A szoborállítás híre hallatán a kezdetektől fogva mindmáig sokan felteszik a kérdést: mivel érdemelte ki Egressy Béni, hogy Komáromban szobrot állítsanak neki? Azt tapasztaljuk, hogy a kérdezők azok sorából kerülnek ki, akik – sajnos – alig vagy egyáltalán nem ismerik Komárom történelmét, városunk az egyetemes magyarság történelmében betöltött szerepét, jelentőségét, és még kevésbé ismerik Egressy Béni sokrétű munkásságát.

A hagyománytisztelők közül többen is, köztük az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (mint a rendezvény ötletgazdája), a Komáromi Jókai Színház, a Gaudium Polgári Társulás ösztönzésére az Öregdiákok Baráti Köre az ismeretterjesztés céljával úgy határozott, hogy a szoborállítást megelőzően Hazádnak rendületlenül címmel 2018. április 25-én 18 órai kezdettel Egressy Béni-emlékestet rendez a Komáromi Városi Művelődési Központban.

Reméljük, a műsoros est közelebb hozza Egressy Bénit a „kérdezőkhöz”, és azt is reméljük, hogy egyre kevesebb lesz a szoboravatáshoz vezető úton az akadály és annál több a segítő kéz. Így Nagy Jánosnak, a komáromi öregdiáknak bronzba öntött Egressy Béni szobra – a magyar szabadságharc 170. évfordulója évében – a látványterv szerint, az alkotóművész által megálmodott formában és helyen egy szép ünnepség keretében hamarosan felavatásra kerülhet.

Az emlékest szép számú szereplője és fő szervezői – a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, a Komáromi Jókai Színház, a Komáromi Városi Művelődési Központ minden segítőkész, Komáromot szerető komáromi és nem komáromi érdeklődőt tisztelettel és szeretettel várnak az emlékestre. Jöjjenek, töltsék meg a Vmk 620 férőhelyes színháztermét!

Stirber Lajos