Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Vázsonyi ugyancsak kiemelkedő személyisége volt a városnak, olyannyira, hogy Dunaszerdahely díszpolgára címét adományozták neki. Ő volt az egyik alapítója és kiadója a Csallóköz c. keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilapnak. Korábban a két plébános...Read More
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. 1945-ben barbár módon halálra verte őt a falu komisszárja. A község központjában, a vendéglő (korábban a Patika vendéglő) falán 1995 óta emléktábla őrzi emlékét, nevét viseli a Csemadok egyik alapszervezete (a Csemadok Vecsey Lajos alapszervezet) is. 2007...Read More
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. A családi sírban szüleivel közösen nyugszik. A háború utáni magyarellenes politikára jellemző, hogy 1945. augusztus 27-én a községbe kirendelt szlovák komisszár agyonverette.Read More
2019. november 3-án, vasárnap Martoson Reformáció és szoboravató ünnepséget tartottak. A református templomban a reformáció alkalmàbol igét hirdetett Nt. Dr. Szénàsi Lilla lelkész, majd megkoszorúzták az emlékkaput. Ezek után került sor a Zsittnyan István kultúrház falán Vecsey Lajos mellszobrának avatására. Ünnepi beszédet Keszeg István polgármester mondott, majd az alkotót Túri Török Tibor Pro Cultura díjas...Read More
Végh Kálmán (1895-1958) református lelkipásztor 1927-től haláláig működött Lakszakállason. Ő kezdeményezte a templom átépítését, korszerűsítését és toronnyal való kiegészítését. A kultúra terjesztője volt a községben és a környéken. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik...Read More
Végh Mihály református lelkész, Vajda Júlia férje. Vajda Júlia, Csokonai Vitéz Mihály plátói szerelme, akihez a költő a Lilla verseket írta. Júliát első férje halála után gyorsan hozzáadták a nála jóval idősebb Végh Mihályhoz, akivel a házasság boldogtalan volt.Read More
Veress János (plébános Kőhidgyarmaton 1846. márc. 22 – 1859. okt. 15.). 1797. aug. 9-én született. Hittudományi tanulmányait a Mariánumban végezte, de végül az esztergomi felsőfokú iskolán fejezte be. 1822. márc. 17-én történt felszentelése után Zsemléren káplán. 1846. márc. 22-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol 1859. okt. 15-én bekövetkezett haláláig teljesített szolgálatot. A kistati temetőben található sírkövén Neress...Read More
A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének (1847-1940) köszönhette, aki 1889-ben saját telkén a Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot építtette, és 1875-től negyven éven át saját házában, saját költségén tanította ingyen a szegény tanyai gyermekeket. Hosszú keresztényi munkásságáért XI. Pius pápa a „Bene merenti” érdeméremmel jutalmazta 1933. július 16-án.Read More
1930. április 23-án született Pozsonyban. Zenei szakelőadó, zenei szakíró, énekes (meghalt Pozsonyban, 1989. október 24-én, Rétén temették el). Szülővárosában végzett konzervatóriumot, zenei események, hangversenyek, zeneműkiadások szervezője, 1981–1988 között Pforzheimben operaénekes. Több tankönyv, módszertani segédanyag, kórusmű-összeállítás szerzője, összefoglalta a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történetét is (1973). 1961-től a Csemadok Zselízi Országos Népművészeti Fesztiváljainak szervezője volt. 1962–1970...Read More
A mai Redout helyén a középkorban egy őrtorony állott. Ezt a városban birtokokkal rendelkező Thököly család a 17. században úri lakká alakíttatta át. 1705-1707. között e házban működött Matthias Glaser deák könyvnyomdája, amely a városban használt valamennyi nyelven (latinul, németül, magyarul és szlovákul) adott ki könyveket és kereskedett is ezekkel. A házat 1818-ban klasszicista stílusban...Read More
A templom előtti kertben található az a világháborús emlékmű, melyet Deák Ferenc körjegyző tervezett. A kétlépcsős betontalpazaton áll az ugyancsak két részből kiképzett szürkés műkő oszlop, melynek alsó része szélesebb a felsőnél. Középütt egy-egy katonai puska- és kardalakzatot látunk egymáson keresztültéve. Az emlékmű az 1938-as visszacsatolás után az országzászló tartójaként is szolgált. A zászlót tartó...Read More
A temető ás a templom felé vezető út jobb oldalán, a falu főterén található kő emlékmű, melyen fekete márvány emléktáblán olvasható a két világháborúban elhunyt galábocsi lakosok névsora.Read More
A világosszürke, betonból készült, négyzet alaprajzú, oldalain trapézokkal határolt emlékmű három oldalán fehér emléktáblák találhatók, a negyedik (elülső) oldalán pedig a település címere, valamint növényminta látható. Tetején csonkagúla formából induló zászlótartó vasoszlop. Alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körbe. Az emlékmű keleti (a szembenézeti jobb) oldalán látható két fehér márványtábla, fekete betűkkel az I. világháború áldozatainak állít...Read More
Vilmos Béla tanító úr (édesapja Vilmos Mihály, igazgató, kántortanító) a háború alatt tanította a nagyobb gyerekeket. Leventeoktatóként is foglalkozott velük. Felesége nem tanított. Három gyermekük volt – két lány és egy fiú. A háború végén titokban feljelentették őket az oroszoknál. A katonák megkínozták a házaspárt, majd saját gyerekeik szeme láttára lelőtték őket, mindkettőjüket egyszerre. A tanító-kertbe lettek...Read More
A község közepén áll a Vir dolorum szobor, melyet 1772-ben állíttatott és 1898-ban felújíttatott Vajda András és felesége, Borbély Borbála. A szobrot legutóbb 1999-ben javították. A négyzet alakú magas talapzaton a búsuló Krisztus polikrómozott szobra áll. A szobor körül kovácsoltvas kerítés van.Read More
Gútán, majd a nagykeszi határrendőrségen szolgáló Virágh Lászlót 1993 februárjának utolsó napján szolgálattevés közben ölte meg egy visszaeső bűnöző, amikor társaival egyetemben rajtakapták a rabláson.Read More
1918-ban főtanító. Virsík János a méhekről tartott mintatanítást. A Mit élt át a Felvidék? című kötetben írt Bagotáról. 39 év után, 1941-ben vonult nyugalomba, amelyről a Komáromi Lapok így számolt be: „Bagota község búcsúja nyugalomba vonuló tanítójától Emelkedett hangulatú és léleknemesítő ünnepség színhelye volt Bagota község november 16-án, vasárnap, midőn Virsik János bagotai r. kat....Read More
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom barokk stílusban épült a 18. század első felében. Eredetileg temetőkápolna volt.Read More
Vitalis Kálmán (vitálosfalvi és stoszházi), földbirtokos Liptó-Ujvárott. Munkája: Méhkaptár. Oklevéllel kitüntetett találmány. Liptó-Szent-Miklós (1904. Németül is. U. ott. Szerző fényny. arczk.).Read More
