Útmenti keresztek, mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos helyeken (folyópart, falu széle, a mező, dűlők kezdete, balesetek, katasztrófák színhelye) állnak. Kivitelüket tekintve egyaránt lehetnek vidéki művészek, kőfaragó mesterek, falusi ácsok, faragó specialisták munkái,...
Deáki felől jövet az országút bal oldalán a falutól kb. 200 méterre áll a Körösi Mátyás és neje, Szabó Katalin által emeltetett gránitkereszt az 1925-ös évből.
A község északi felében, az Ipolynyék felé vezető főút mentén áll egy kőből emelt útmenti kereszt öntöttvas korpusszal. Ezt „Az Isten dicsőségére állíták NAGY ISTVÁN és neje BURIS FRANCISKA 1910-ben.” A négyzet alakú talapzaton egy szívformájú dombormű van. A kereszt négyzet alakú talapzatra van helyezve, amelyen szív formájú dombormű van, s mint II. világháborús emlékeztető:...
Molnár Máté kertjében állított egy feketemárvány-keresztet hálából azért, hogy hazatért a fogságból. Ezt íratta a keresztre: “SOHA EL NE / FELEJTSÉTEK, / HOGY MEGHALTAM / ÉRETTETEK! / ÁLDALAK URAM, / MERT MEGSEGÍTETTÉL! / (MIK.67)”.
Útmenti kőkép Az 1847-es egyházlátogatáskor már öt szobor állt Vágán. A templom bejárata előtt egy kőkereszt (1793-ból) meg a Nepomuki Szent János szobra (1797-ből). Továbbá volt a faluban Szentháromság-szobor, Vágszerdahely (1899-től hivatalosan Alsószerdahely, szlovákul: Dolná Streda) és a Vága határán fakereszt, valamint a fogadalmi emlékként felállított Szent Flórián-szobor (1827-ből). A mátyusföldi község népi vallásosságához tartozó...
