Wahlner Geyza Árpád; Vahlner (Betlér, Gömör és Kishont vármegye, 1864. márc. 26. – Rozsnyó, 1943. máj. 20.) plébános, hittanár. Az egri főegyházmegyében 1887. VI. 19-én pappá szentelik, 1890: átlépve a rozsnyói egyházmegyébe, Rozsnyón káplán, 1891–1916: a rozsnyói premontrei gimnázium és időszakonként az evangélikus gimnázium hittanára, 1910: a gimnáziumi Mária Kongregáció vezetője, 1925–26: nyugdíjazásáig a reálgimnázium...
Wámossy István megírta a A thury-szakállasi ref. egyház múltjának rövid ismertetése című értekezést. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
A nagymegyeri római katolikus temetőben álló kápolna 1910-ben épült. A kápolnát a Wéber család építette, Wéber Ferenc és Jankó Mária. Ennek alapján hívják a kápolnát a mai napig Wéber kápolnának. A kápolnát 2004-ben restaurálták. Belső berendezése szerény. Külső falán Kazinczy Lajos alezredes, a 14. aradi vértanú emléktáblája található. A kápolna előtt egy kőkereszt látható. A...
A helyi hagyományok szerint az országúttól nem messze állt Werbőczy István kastélya, amely valószínűleg a török háborúk idejében ment tönkre, illetve semmisült meg. Azt a helyet, ahol állt, még a mai napig Kastély-rétnek nevezik. Természetesen a kastély külsejét és helyét is csak megközelítőleg ismerjük.
A századforduló jeles tudósa 1908-1921 között Párkányban élt és működött, mint megbecsült járási tisztiorvos és több kiváló történeti munka szerzője. Az emléktáblát Párkány és Vidéke Kulturális Alapítvány és Párkány városa állíttatta 1996-ban.
Wickenburg kriptában három sír található:Gróf Wickenburg Ödönné Zalabéri Horváth Stefánia (1830-1921); Gróf Wickenburg Márk (1864-1924), császári és királyi kamarás, valamint felesége Gróf Wickenburg Márkné, Szapáry Eszter grófnő (1885-1944) sírjai.
A Szent Márton-dóm falai mentén több síremlék és epitáfium is látható. A legrégibb közülük az 1549. május 30-án meghalt Widman Borbála (Barbara Widman) epitáfiuma. Pasteiner Gyula a következőket írja róla: (Az epitáfiumok) „jobbára két mezőből állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezőt beszédes sírirat tölti be, a másikban domború mű van, mely...
A Ventur és Prépost utcák sarkán emelkedik a nagy méretű De Pauli-, vagy amint a két szomszédos épület egybekapcsolódása után nevezik, a Wittmann-Pauli-palota. A telken korábban minden bizonnyal egy, a 15. században épült királyi kúria állhatott, melyben a városon átutazó magyar uralkodók rendszeresen megszálltak. Ennek helyén 1775-1776-ban épült fel a mai, barokk stílusú palota Franz...
A temető felső részén található síremlék Würtzler Vilmos gyógyszerészé, aki 1847-ben Pest minden egészségügyi és kémiai vizsgálatáért felelt, valamit az 1848/49-es szabadságharc idején a Pest-budai Gyógyszerészek Társaságának elnökeként Klauzál Gábor miniszterhez nyújtott beadványt, hogy rendezzék a gyógyszerészek ügyeit. Terbegeci birtokán hunyt el. A sötét szürke kősíremlék felső részén címer látható.
Putnokon (Gömör megye) született 1808. jan. 9-én Záborszky Lajos és Sziklay (Schmidt) Júlia fiaként. Magyar, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. 1827 – önkéntes, 1831 – zászlós, majd hadnagy, 1842 – főhadnagy a 60. Wasa gyalogezredben. Ezrede rozsnyói hadfogadó fiókjának parancsnoka. 1843 – felesége dobai Székely Zsuzsanna (meghalt Lőcse, 1888.), két gyermek apja. 1848. aug. 16 –...
Ebben a házban lakott az Esterházy Rozina szolgálatában álló Franz Sacher főszakács hitvesével, szül. Veiniger Rozival. Fia, Eduard Sacher, aki e házban született 1834. február 8-án, ő volt a bécsi Sacher szálló alapítója és tulajdonosa. Az emléktáblát a Csemadok Zselízi Alapszervezete és a zselízi Rákóczi Baráti Társaság állíttatta 2003-ban. Készíttette és adományozta Tóth Gyula kőfaragómester.
A zeneszerző, zongorista emléktábláját Párkány város támogatásával a Szlovák Magyar Baráti Társaság helyzte el lakóházán, ahol élt és alkotott. Zahovay Ernő (1913. jan. 23. Párkány – 1998. máj. 29. Párkány) tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert...
1948. január 29-én született Ipolypásztón, meghalt Somorján, 2005. december 26-án. Irodalomkritikus, esszé- és közíró, szociográfus, szerkesztő, műfordító, irodalom-, művelődés- és könyvtárszervező Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban szerzett 1972-ben magyar–angol szakos tanári oklevelet, ezután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő, majd egyetemi tanár, tanszékvezető volt Pozsonyban. Somorján élt. A II. világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom és művelődés egyik kiemelkedő alkotója,...
Sopronban született. A gimnáziumot Kőszegen, Szombathelyt és Nagyszombatban végezte, a teológiát 1853-tól a bécsi Pázmáneumban. Fölszenteltetett 1857. július 27-én. Segédlelkész volt Hédervárt két évig. 1864. október 20-án zámolyi plébános lett, 1879-ben alesperes, 1882-ben Esztergom-vízivárosi plébános; 1888. február 12-én a nagyszombati, 1889. december 20-án a pozsonyi káptalan tagjává neveztetett ki. Álnevei: Zámolyi, melyet írói név gyanánt...
A falu egyik legszebb épületét, a zárdát, 1889-ben Kálnoky Adél grófnő, Waldstein János gróf özvegye, Sabran-Pontevès francia herceg felesége építtette. A Nepomuki Szent János (előkertjében az ő kőszobra áll) nevét viselő kolostor, leányiskola és óvoda kapott benne helyet, ahova Szent Vince rendi kedves nővéreket (kalapos nővérek, jellegzetes fehér kalapjuk után) hozattak. A kedves nővérek a...
A 116. számú ház előtti kiskertben, egy négyzet alakú betonalapba helyezve áll Zatykó Pálné Ohajda Rozália keresztje, az egyenes szárvégű, INRI feliratos korpuszos vaskereszt, melynek felső szárvége kihegyezett. Az alsó keresztszárra egy gömbölyű alakú, vas virágtartó van hegesztve, melyben egy porcelánedényt helyeztek el. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, az ágyéktakaró kékeszöld. Krisztus arca, lábszárai hasonló...
A Zatyko-ház (136. sz.) előtti Mária-barlang képoszlopszerű alkotás, az 1970-es években épült, Nemcsok Mária, Zatyko Ferenc és neje állíttatta. Egy betonalapzaton áll a téglából falazott szakrális kisemlék. Két felső oldala sárgára festett. Eleje félköríves végződésű, a félkörívben egy üvegezett fa ajtókeret. A téglalap alakú építményt ugyancsak félköríves horganyfedéllel látták el, közepén egy sárga vaskereszttel. A...
Závori Sándor (1799-1875) néptanító volt Nagykeszin, aki minden vagyonát a helyi lakosok művelődésére áldozta. Gyermekei: Dr. Závory Sándor orvosdoktor (1842-1920) és Závory Elek református lelkész (1833-1900). A sírban nejével, Oroszi Zsuzsannával (1799 – 1882) nyugosznak.
Závory Elek (1833-1900) 43 évig református lelkész Nagykeszin, a komáromi református egyházmegye tanácsbírája volt. Sírkövét a győri Réthy cég készítette. Dr. Závory Sándor (1842-1920) testvére. A sírban fiai Sándorka, Kálmánka és neje Dely Eszter nyugszanak még.
A Ventur (Ventúrska) és a Pázmány (Prepoštská) utca sarkán elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatával emelkedik ki a Zichy-palota. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, belül udvart közrezáró palotát Zichy Ferenc építtette 1775-ben, klasszicista stílusban. Az építkezéskor felhasználták a korábban itt állt gótikus polgárház részleteit. A Ventúr utcára néző, szimmetrikusan szerkesztett, szigorú...
Oroszvár tulajdonosa, illetve legjelentősebb birtokosa 1646 és 1872 között a Zichy család volt. A városrész központjában, a főútvonal melletti kis téren, a parkban, egyszerű, de szép kivitelű obeliszk áll. A talapzatot a Zichy címer díszíti. A gúlán a kőváza alatt a „ZICHI A.D. 1776” felirat olvasható. Oroszvár birtokosa ebben az időben Zichy (IV.) Ferenc (1749-1812)...
A Zöldszoba utca „mai nevét azon Zöldszoba (Gruenstubl) nevű ház után vette, mely a mai Deák- és Zöldszoba-utcák sarkán áll s mely a XV. századi végrendeletekben gyakran említtetik. Az 1550. évi városi számadókönyvek szerint e ház kívülről-belülről egészen be volt festve zöldszínű képekkel. Az 1595. évi városi számadókönyvek szerint tetőzete szélzászlókkal (Windfahnen) volt díszítve, ami...
