A Zsélyhez közeli, az akkor Szklabonyához tartozó Karikáspusztán született. Iskoláit Zsélyben és Komáromban végezte, itt érettségizett 1954-ben. Egy ideig a Komenský Egyetem hallgatója volt, majd vidéken tanított. 1958-1960-ban a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960-1963-ban az Új Szó riportere, 1963-tól megszűnéséig (1994 őszéig) a Hét belső munkatársa volt. 1995-től nyugdíjas. Zsélyben kezdett tanítani, ide tért...
A Zsámbokréty-kastély az egykori Kiszsámbokréten (ma Nemesmogyoród) áll. A 19. század közepén épült későklasszicista stílusban. A 20. század elején báró Szálavsky Gyula titkos tanácsos, trencséni ispán vásárolta meg. Napjainkban a helyi iskola menzája működik az épületben.
A községi hivatal parkjában található szürke kő emlékmű, rajta fekete márványlap. A park szépen gondozott, a falu magáénak érzi a fiatalon elhunyt repülő emlékét.
A tragikusan, fiatalon elhunyt, csalári születésű repülőgép-tervező, pilóta és mérnök sírja a temető nyugati oldalán fekszik, a sírokhoz vezető ösvény bal oldalán. A szürke kő síremléken fehér márványtáblán szlovákul, a közepe táján elhelyezett fekete márványtáblán magyarul olvasható néhány sor az elhunytról. A szomszédos sírkövek alatt szülei nyugszanak.
„A helyi múzeum megalakításának gondolata az avar kori temető feltárásával kapcsolatban jelent meg először. A sok feltárt anyag és a Nyitrai archeológiai intézet munkatársainak ígérete buzdította az akkori lelkes zsélyieket a múlt század 70-es éveiben. Csakhogy mire elkészült a két megfelelő helyiség, a helyi vezetők rájöttek, hogy ott inkább a forradalmi tradíciók szobáját rendezik be,...
„Ugyancsak a VICTORIA Kultúregyesületnek köszönhető az az emléktábla, amely a kultúrház falán látható, emlékeztetve az itt megforduló idegent is a falu jeles személyiségére, az ismert és rangos felvidéki magyar költőre.” A község híres szülöttére emléktáblát avatással emlékezett a költőre a Victoria Kultúregyesület, valamint Zsély község önkormányzata 2010. szeptember 26-án, a költő születésének 75. és halálának...
2016-ig e kereszt jelezte a költő nyughelyét a zsélyi temetőben. A fejfát 2010-ben, a VICTORIA Kultúregyesület állította. Bojtos István, az egyesület tagja, tervezte és készítette el.
„Áll még Zsély községében a családi ház (220-as h. sz.), melyben hosszú időn át a költő szülei laktak. Ide járt haza gyakran az édesanyja szeretett gyermeke. Időnként itt dolgozott és alkotott, itt találkozott barátaival, rokonaival és ismerőseivel. Itt töltötte utolsó éveit, beteg napjait is. a házat nagyrészben maga az édesapja építette; alakította a telket kellemessé,...
A Szentháromság tér bal oldalának első háza a Zsembery / Sembery / -ház. Két XVI. századi épület összekapcsolásával alakult ki, mai alakját 1803-ban nyerte el Thalher műépítész terveinek kivitelezése alapján. Egyik részében plébánia működött. Itt léptek fel a Selmecre érkező színházak is, bálokat rendeztek s az épületben működött a Szitnya Egyesület (Szitnya (korábban Szittnya) Egyesület:...
Zsérén az 1977-től működő tájházat – mely a régi üzlet oldalszárnya, illetve a kereskedő lakása melletti részen kapott helyet – 2013-ban egy újonnan kialakított tájház váltotta fel. A régi falumúzeum épülete statikailag olyannyira meggyengült, hogy szükség volt egy másik épületre. Így jött a gondolat, hogy egy régi, 1928 körül épült lakóházat vásároljon meg a község...
Ez a temető a Frauenberg hegy keleti lejtőjén helyezkedik el, melynek tetején a Leányvár található. A fallal körülvett temetőbe a mór stílusban épült, ciduk hadin-nak nevezett ravatalozón keresztül lehet bejutni.
Szencen a lakosság mintegy egynegyede zsidó volt, a háború és a deportálások után azonban csak töredékük tért vissza a városba. Ennek egyenes következményeként temetőjük is romlásnak indult, talán csak a (mára már részben elbontott) magas téglafal és az isteni gondviselés óvta meg a pusztulástól. Reménykedjünk, hogy a jövőben javul a temető helyzete és nem esik...
A községben már a régi időkben állt a református oratórium, vagy templom, ezeket azonban a sellyei jezsuiták vagy a peredi katolikusok mindig lerombolták. II. József türelmi rendeletének kiadása után a helyi reformátusok 1784-ben ideiglenes imaházat építettek a Tanító István és Róka István által adományozott telken, majd hamarosan református templom építésébe kezdtek a türelmi rendelet nyomán,...
A Zsigray-kúriát Zsigray János pozsonyi alispán építtette a 17. században. Később itt működött a Zsigray Sül, a lengyel haszid zsidók imaháza. Az épületet néhányszor átépítették, utoljára reneszánsz stílusban. 1993-óta a Szlovák Nemzeti Múzeum által igazgatott Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeuma állandó kiállításának művészeti gyűjteményének ad otthont.
1911. szeptember 19-én, a zsidó újévre szentelték fel a nyitrai neológ zsinagógát, amelyet a helyi zsidó közösség Baumhorn Lipót (1860-1932) tervei alapján építtetett. A neves építész több zsinagógát is tervezett a Magyarország területén, az ő alkotása például a szegedi és az újvidéki a losonci, temesvári vagy a trencséni zsidó imaház. Amikor a nyitrai zsidó közösség...
Trencsénben, az azonos nevű megye székhelyén a zsidóság a 17-18. században jelent meg nagyobb számban. Morvaországból menekültek ide az ottani zsidóüldözések elől. A város falain kívül, annak szomszédságában telepedtek meg – ez a terület mára a történelmi belváros részévé lett. Létszámuk a 19. század utolsó harmadára elérte a város lakosságának mintegy egynegyedét. Az 1868-69-es budapesti...
Galántán hajdanán két zsinagóga is volt. Az elsőt valószínűleg 1758-ban építették és a mai Mladosť bevásárlóközpont helyén állt. 1945 után lebontották. Az új zsinagóga építéséről 1898-ban tudósított a Galántai Újság. Ez az Új utcában, a későbbi Stúr utcában épült, ahol nemcsak a zsinagóga volt, hanem a zsidó iskola, a rabbiképző és kóser étterem is. Az...
Ha Gács felújított központi teréről a kastélypark felé indulunk, akkor a várdomb alatti sétányon majd utcán haladva jobb oldalt egy messziről sárgán világító, felújított épület tűnik a szemünkbe. A nem túl magas, díszített homlokzatú épület beilleszkedik a környező lakóépületek közé. Díszítő elemeiből, két tornyocskájáról, a kettő között elhelyezett tíz parancsolatot tartalmazó nyitott könyvről, ablakairól az...
Léván a zsidókról szóló első írásos említés 1713-ból származik. A zsidók tömeges betelepedése azonban csak a 19. század 30-as éveire tehető. 1840-ben megalapították az első egyházközséget és a zsidó iskolát. Két évvel később a lévai zsidók azzal a kérelemmel fordultak a hivatalokhoz, hogy jelöljenek ki helyet temetőjüknek. 1848-ban Léván 100 zsidó lakos élt. A 19....
A középkori Nagyszombatban települt meg Magyarország egyik legrégebbi zsidó közössége a 14. században, de a 15. századtól kitiltották őket a városból, és csak a 18. században térhettek csak vissza. A belvárosban 2 db, 19. században épült zsinagógájuk is áll, egymás tőszomszédságában. A méretre nagyobb az északabbra lévő, melyet a status quo ante zsidó közösség építtetett...
