A Zatyko-ház (136. sz.) előtti Mária-barlang képoszlopszerű alkotás, az 1970-es években épült, Nemcsok Mária, Zatyko Ferenc és neje állíttatta. Egy betonalapzaton áll a téglából falazott szakrális kisemlék. Két felső oldala sárgára festett. Eleje félköríves végződésű, a félkörívben egy üvegezett fa ajtókeret. A téglalap alakú építményt ugyancsak félköríves horganyfedéllel látták el, közepén egy sárga vaskereszttel. A...
Závori Sándor (1799-1875) néptanító volt Nagykeszin, aki minden vagyonát a helyi lakosok művelődésére áldozta. Gyermekei: Dr. Závory Sándor orvosdoktor (1842-1920) és Závory Elek református lelkész (1833-1900). A sírban nejével, Oroszi Zsuzsannával (1799 – 1882) nyugosznak.
Závory Elek (1833-1900) 43 évig református lelkész Nagykeszin, a komáromi református egyházmegye tanácsbírája volt. Sírkövét a győri Réthy cég készítette. Dr. Závory Sándor (1842-1920) testvére. A sírban fiai Sándorka, Kálmánka és neje Dely Eszter nyugszanak még.
A Ventur (Ventúrska) és a Pázmány (Prepoštská) utca sarkán elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatával emelkedik ki a Zichy-palota. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, belül udvart közrezáró palotát Zichy Ferenc építtette 1775-ben, klasszicista stílusban. Az építkezéskor felhasználták a korábban itt állt gótikus polgárház részleteit. A Ventúr utcára néző, szimmetrikusan szerkesztett, szigorú...
Oroszvár tulajdonosa, illetve legjelentősebb birtokosa 1646 és 1872 között a Zichy család volt. A városrész központjában, a főútvonal melletti kis téren, a parkban, egyszerű, de szép kivitelű obeliszk áll. A talapzatot a Zichy címer díszíti. A gúlán a kőváza alatt a „ZICHI A.D. 1776” felirat olvasható. Oroszvár birtokosa ebben az időben Zichy (IV.) Ferenc (1749-1812)...
A Zöldszoba utca „mai nevét azon Zöldszoba (Gruenstubl) nevű ház után vette, mely a mai Deák- és Zöldszoba-utcák sarkán áll s mely a XV. századi végrendeletekben gyakran említtetik. Az 1550. évi városi számadókönyvek szerint e ház kívülről-belülről egészen be volt festve zöldszínű képekkel. Az 1595. évi városi számadókönyvek szerint tetőzete szélzászlókkal (Windfahnen) volt díszítve, ami...
A Zsélyhez közeli, az akkor Szklabonyához tartozó Karikáspusztán született. Iskoláit Zsélyben és Komáromban végezte, itt érettségizett 1954-ben. Egy ideig a Komenský Egyetem hallgatója volt, majd vidéken tanított. 1958-1960-ban a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960-1963-ban az Új Szó riportere, 1963-tól megszűnéséig (1994 őszéig) a Hét belső munkatársa volt. 1995-től nyugdíjas. Zsélyben kezdett tanítani, ide tért...
A Zsámbokréty-kastély az egykori Kiszsámbokréten (ma Nemesmogyoród) áll. A 19. század közepén épült későklasszicista stílusban. A 20. század elején báró Szálavsky Gyula titkos tanácsos, trencséni ispán vásárolta meg. Napjainkban a helyi iskola menzája működik az épületben.
A községi hivatal parkjában található szürke kő emlékmű, rajta fekete márványlap. A park szépen gondozott, a falu magáénak érzi a fiatalon elhunyt repülő emlékét.
A tragikusan, fiatalon elhunyt, csalári születésű repülőgép-tervező, pilóta és mérnök sírja a temető nyugati oldalán fekszik, a sírokhoz vezető ösvény bal oldalán. A szürke kő síremléken fehér márványtáblán szlovákul, a közepe táján elhelyezett fekete márványtáblán magyarul olvasható néhány sor az elhunytról. A szomszédos sírkövek alatt szülei nyugszanak.
„A helyi múzeum megalakításának gondolata az avar kori temető feltárásával kapcsolatban jelent meg először. A sok feltárt anyag és a Nyitrai archeológiai intézet munkatársainak ígérete buzdította az akkori lelkes zsélyieket a múlt század 70-es éveiben. Csakhogy mire elkészült a két megfelelő helyiség, a helyi vezetők rájöttek, hogy ott inkább a forradalmi tradíciók szobáját rendezik be,...
„Ugyancsak a VICTORIA Kultúregyesületnek köszönhető az az emléktábla, amely a kultúrház falán látható, emlékeztetve az itt megforduló idegent is a falu jeles személyiségére, az ismert és rangos felvidéki magyar költőre.” A község híres szülöttére emléktáblát avatással emlékezett a költőre a Victoria Kultúregyesület, valamint Zsély község önkormányzata 2010. szeptember 26-án, a költő születésének 75. és halálának...
2016-ig e kereszt jelezte a költő nyughelyét a zsélyi temetőben. A fejfát 2010-ben, a VICTORIA Kultúregyesület állította. Bojtos István, az egyesület tagja, tervezte és készítette el.
„Áll még Zsély községében a családi ház (220-as h. sz.), melyben hosszú időn át a költő szülei laktak. Ide járt haza gyakran az édesanyja szeretett gyermeke. Időnként itt dolgozott és alkotott, itt találkozott barátaival, rokonaival és ismerőseivel. Itt töltötte utolsó éveit, beteg napjait is. a házat nagyrészben maga az édesapja építette; alakította a telket kellemessé,...
A Szentháromság tér bal oldalának első háza a Zsembery / Sembery / -ház. Két XVI. századi épület összekapcsolásával alakult ki, mai alakját 1803-ban nyerte el Thalher műépítész terveinek kivitelezése alapján. Egyik részében plébánia működött. Itt léptek fel a Selmecre érkező színházak is, bálokat rendeztek s az épületben működött a Szitnya Egyesület (Szitnya (korábban Szittnya) Egyesület:...
Zsérén az 1977-től működő tájházat – mely a régi üzlet oldalszárnya, illetve a kereskedő lakása melletti részen kapott helyet – 2013-ban egy újonnan kialakított tájház váltotta fel. A régi falumúzeum épülete statikailag olyannyira meggyengült, hogy szükség volt egy másik épületre. Így jött a gondolat, hogy egy régi, 1928 körül épült lakóházat vásároljon meg a község...
Ez a temető a Frauenberg hegy keleti lejtőjén helyezkedik el, melynek tetején a Leányvár található. A fallal körülvett temetőbe a mór stílusban épült, ciduk hadin-nak nevezett ravatalozón keresztül lehet bejutni.
Szencen a lakosság mintegy egynegyede zsidó volt, a háború és a deportálások után azonban csak töredékük tért vissza a városba. Ennek egyenes következményeként temetőjük is romlásnak indult, talán csak a (mára már részben elbontott) magas téglafal és az isteni gondviselés óvta meg a pusztulástól. Reménykedjünk, hogy a jövőben javul a temető helyzete és nem esik...
A községben már a régi időkben állt a református oratórium, vagy templom, ezeket azonban a sellyei jezsuiták vagy a peredi katolikusok mindig lerombolták. II. József türelmi rendeletének kiadása után a helyi reformátusok 1784-ben ideiglenes imaházat építettek a Tanító István és Róka István által adományozott telken, majd hamarosan református templom építésébe kezdtek a türelmi rendelet nyomán,...