Nagymegyeri Járási Bizottság
A Csemadok szerveinek kialakítási folyamatában a Csemadok Országos Elnöksége 1949. április 29-én hozott döntése értelmében először az alapszervezetek kialakítását támogatta, a járási, illetve kerületi szervek megteremtésével szemben. Ezért, amikor 1949 év első felében a járásban megalakultak az első alapszervezetek, ezek inkább önerőre támaszkodhattak.
Az országos vezetés a járási szervek hiányát az időközben kiépülő országos titkárság megerősítésével próbálta helyettesíteni. Ide elsők között vette fel munkatársnak Pathó Károlyt, akinek 1950 januárjától hatáskörébe utalta a Nagymegyeri járást. Az ő munkájának is eredménye volt, hogy 1950. június 1-ig tizenöt alapszervezet jött létre 820 taggal.
A korabeli járási szervek bizalmatlansággal követték ezt a folyamatot, igyekezték lassítani és akadályozni. Erre utal Alexander Kršáknak, a Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság elnökének és Pavel Kuchariknak, a Járási Népművelési Osztály vezetőjének a magatartása, akik kikényszerítették, hogy Nagymegyeren két alakuló gyűlést tartsanak. Megfenyegették és próbálták megfélemlíteni Beke Dezsőt, a Csemadok Ekecsi Szervezetének elnökét is.
A Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság 1950. június 28-án kelt leveléből tudjuk, hogy az alapszervezetek megalakulása után a Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság ellenőrizte az alapszervezetekhez benyújtott jelentkezési íveket, és csak ezt követően kerültek ezek a Csemadok Országos Irodájába. Ez a szövetséggel szembeni bizalmatlanságot jelzi. Emellett azt is igyekeztek megakadályozni, hogy az egykori reszlovakizáltak beléphessenek a Csemadokba.
E dokumentum alapján tudjuk, hogy 1950. június 1-ig 15 alapszervezet jött létre az akkori Nagymegyeri járásban, 820 taggal. Ebből 820-at ellenőriztek, és 766-ot küldtek el a Csemadok Országos Titkárságára. Tehát 54 személy Csemadok tagságát nem hagyták jóvá. Ezért az egyfajta védettséget biztosító járási és kerületi szervek munkája az alapszervezetek számára fontossá vált.
A Csemadok országos elnökségének 1951. január 12-én hozott határozata értelmében megkezdődött a járási bizottságok megszervezése. A folyamat azonban lassan haladt előre. Az átmeneti időszakra egy-egy országos elnökségi tagot, illetve a szervező titkárt bíztak meg a járásokban az alapszervezetek munkájának felügyeletével, illetve segítésével. A Nagymegyeri járásban Pathó Károly után 1950-ben ilyen jellegű megbízást Bajkai Béla kapott. A járásban az első járási titkár 1951-52 közötti időszakban Szabó Károly volt.
1951-ben megszervezték a Pozsonyi kerületi titkárságot, amelyhez a Nagymegyeri járás is tartozott. Vezető titkára Szarka Béla lett, intstruktorai Benyus József és Görföl János.
1952 februárjában megtartották az első járási konferenciát. A konferencia határozata értelmében a járásból a Csemadok Országos Bizottságába Szabó Kálmán asztalost javasolták Tanyból. A II. Országos Közgyűlés után az országos szervezetben Fitos Mária szövetkezeti tag és Beke Vince munkás (mindketten Tanyból) képviselte a Nagymegyeri járást.
A Csemadok Nagymegyeri Járási Titkársága fokozatosan jött létre, véglegesen 1953-ban. Ebben az évben a járási titkár Molnár Antal lett, aki Szabó Károlyt váltotta ebben a tisztségben.
Az új titkár 1953. január 4-én, a kerületi titkárságra küldött levelében javasolja, a kerület intézze el, hogy a járási titkárság megkapja Nagymegyeren az időközben megszűnt járási szakszervezet irodahelyiségét. Az 1953-as év kezdetén küldött levélből az is kiderül, hogy a járási titkárság már rendelkezik egy motorkerékpárral.
Az 1953. április 4-én tartott járási konferencia után kialakult a Nagymegyeri járás első teljes összetételű vezetősége:
| Tisztség: | Név: | Alapszervezet: | Foglalkozás: |
| Elnök | Simon Dezső | Nagymegyer | munkás |
| Alelnök | Németh Imre | Nagymegyer | munkás |
| Titkár | Molnár Antal | Nagymegyer | munkás |
| Pénztáros | Nagy Béláné | Nagymegyer | EFSZ tag |
| Kultúrfelelős | Keserű Béla | Csicsó | munkás |
| Ellenőrök | Köteles János | Nagymegyer | tanfelügyelő |
| Halász Dénes | Lakszakállas | munkás | |
| Választmányi tagok | Bartalos Gyula | Bögellő | EFSZ tag |
| Berecz Lajos | Csilizradvány | EFSZ elnök | |
| Botlik József | Füss | üzletvezető | |
| Hagyó Sarolta | Nemesócsa | munkásnő | |
| Fekete Ferenc | Gellér | munkás | |
| Ladacsi Gábor | Kulcsod | EFSZ tag | |
| Szabó Károly | Tany | munkás | |
| Zsigmond Ferenc | Bogya | munkás |
A Nagymegyeri járás területén, 1953. augusztus 16-ig további nyolc szervezet jött létre. A Csemadok alapszervezetekbe belépett tagok száma elérte az 1.765 főt, a járás akkori huszonhárom alapszervezetében, tehát gyakorlatilag megduplázodott. 1953. szeptember 19-én a Csemadok országos elnöksége értékelte a Pozsonyi kerület járási szerveinek munkáját. Szarka Béla vezető titkár megállapította, hogy a kerületen belül a legnagyobb hiányosság a „nagymegyeri járásnál észlelhető” . Ezt azzal indokolta, hogy a „nagymegyeri járásban új titkár van, amely még nincs bedolgozva”. A járás alapszervezetei közül pozitívan értékelték a Csemadok alistáli, csicsói, gelléri, tanyi, kulcsodi és füssi alapszervezeteinek munkáját.
Dokumentumok az alakulásról:
Fullscreen Mode
