Érsekújvár

A Csemadok magalakulását követően a szlovákiai magyarság – az érsekújvári is – a Csemadok szervezet munkájában látta a hagyományápolás folytonosságának biztosítását.
Az alakuló közgyűlésen Pozsonyban Érsekújvárt Sebestyén József, Petrányi István, Weigl Gyula, Varga István képviselte. Az 1949-ben írt jegyzőkönyvből tudható, hogy az újvári küldöttek előkészítő bizottságot neveztek ki, és alapszervezet megalakítását szorgalmazták közvetlenül az országos alakuló közgyűlés után.
1949. március 10-én 25 meghívott személy vett részt az első megbeszélésen (a kórházépítéskor lebontott Szabó vendéglőben, az Andódi utca jobb oldalán). Az országban elsőként jelentette be az előkészítő bizottság (1949. március 13-án) az újvári Csemadok alakuló gyűlés helyszínét és időpontját (Sokol-ház nagyterme, 1949. március 20.).
Knotek Ferenc szlovák nyelvű megnyitóját Sebestyén József beszéde követte magyar nyelven,  majd felszólalt a Csemadok Központ titkára, Fellegi István. A vita után 8 tagú vezetőséget, 4 póttagot és 2 ellenőrt választottak.

Az ország első Csemadok szervezetének vezetősége:
Elnök: Tatárik Emil, nyugalmazott tanító (62 éves)
Alelnök: Sebestyén József, tanár, tisztviselő (29 éves)
Titkár: Petrányi István, tisztviselő (33 éves)
Pénztárnok: Seres Ernőné, munkás (26 éves)
Vezetőségi tagok: Bakonyi János, órásmester (53 éves), Knotek Ferenc, kisiparos (33 éves), Kovács Pál, tanító (38 éves), Sipeky János, kőműves (43 éves)
Vezetőségi póttagok: Gránszky János, festő és mázoló (41 éves), Mester Pál, festőművész (35 éves), Mészáros Mihály, földműves (35 éves), Soóky János, földműves (44 éves)
Ellenőrök: Bajtkó Károly, munkás (24 éves), Procházka Józsefné, varrónő (51 éves)

Az alakuló közgyűlést követően magyar könyvtár létrehozása és magyar tannyelvű iskolaalapítás volt az új vezetőség első összejövetelének legfontosabb célkitűzése. Könyvvásárlással kezdődött a munka, amelyet a Helyi Nemzeti Bizottság (MNV) 5000 koronával támogatott (viszonzásul 800 frissen toborzott Csemadok-tag vett részt a cukorrépaszedésben).