Ekecs
Az 1949-es évben az akkori Nagymegyeri járásban a lakszakállasi, a nagymegyeri ás a gelléri szervezetek után jött létre a Csemadok Ekecsi Szervete. A szervezők bizonyára még 1949 júniusában elkezdték ennek a folyamatnak előkészítését. Mindjárt az első lépések után akadályba ütköztek. Erről tanúskodik a Csemadok Országos Elnökségének 1949. augusztus 3-i tanácskozása. Az ülésről készült jegyzőkönyvben az alábbiakat rögzítették:
„Beke Dezső elvtárs Okoč-ról (Čalovói járás) jelenti, hogy június 10-én átadta a népművelődésügyi felügyelőnek az alakulásra vonatkozó kérvényt, melyet az átvett és jóváhagyott. Két hét multán sürgette az elintézést, mire a felügyelő a csendőrséghez utalta, ahol azonban a kérvényről nem tudtak semmit, mivel hogy nem tartozik az ügy rájuk. Azután a járási hivatalban kereste a kérvényt, de ott sem találta meg. Egy előző alkalommal a felügyelő kijelentette, hogy ha nem fognak úgy működni, ahogy neki tetszik, feloszlatja a kultúregyesületet és a vezetőséget munkatáborba téteti. Okočon a mai napig sem alakult meg a helyi csoport.”
Pavel Kuchárik népművelődési felügyelő gáncsoskodása és fenyegetése sem térítette el az ekecsieket szándékuk megvalósításától. Beke Dezső földműves, miután a Csemadok országos szerveihez fordult, elérte, hogy a központban is felfigyeltek az akkori Nagymegyeri járásban folyó „kétarcú” politikára. Az előkészítő bizottság 1949. október 2-án megküldte az alakuló közgyűlés meghívóját a Csemadok Országos Titkárságának. Az alakuló gyűlésre 1949. október 16-án, este nyolc órai kezdettel került sor az akkori állami népiskola épületében. Az itt készült jegyzőkönyvből kiderül, hogy a vendégek között ott voltak a Csemadok szerveit képviselő Pálffy Antal, illetve Sterk István (a komáromi Csemadok képviseletében).
Pavel Kuchárik szlovákul elmondott beszédében „fontosnak tartotta” az alapszervezet megalakítását. A jegyzőkönyvíró (Csápai József) a résztvevők számát nem határozta meg. Erre vonatkozólag csupán az alábbi olvasható: „az Okoč-i magyar dolgozók nagy számban.” A rendezvényről Beke Dezső elnök 1949. október 26-án levélben számolt be a Csemadok Országos Titkárságának, ugyanakkor az alakuló gyűlésen jelen voltak a Csemadok képviseletében Pálfy Antal, a Nagymegyeri járás titkára, illetve Sterk István a Csemadok Komáromi Szervezetének elnöke.
A megalakulást követő időszak problémáiról és eredményeiről a szervezet elnökének az 1949-es év utolsó negyedévében a Csemadok Országos Titkárságára küldött beszámolók alapján kapunk képet.
Bizonyára lelkesítően hatott, hogy a megalakulást követően hetvenen kérték felvételüket az új szervezetbe. Egy részük ezt már a megalakulást megelőzően (1949 májusában) megtette. Közülük sokan voltak, akik még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket. Ők voltak, ahogy Beke Dezső írja: a „leglelkesebb munkatársai az új szervezetnek, igazán nagy veszteséget szenvednénk, ha nem vehetjük fel őket.”
A szervezet helyiséggondokkal küzdött, a megválasztott jegyző helyett újat kellett keresni. Mindezek ellenére már a kezdet kezdetén terveket szőttek. Anyagot (versek, színdarabok) kértek Pozsonyból. 1949. november 26-ra tervezték az első rendezvényüket, amit a Katalin-bál megszervezése követett. A beszámolókból kiderül az is, hogy milyen elvi problémák foglalkoztatták az új elnököt. Ezek közé tartozott a kétnyelvű pecsét, illetve a magyar zászló használatának lehetősége. 1950-ben a szervezetnek már 103 tagja volt, fiatalok és idősek egyaránt. Közülük a legaktívabbak közé tartozott Sörös Ferenc, Ferenczi János, Lakatos János, Lakatos József, Kacz Gáspár, Jeriga Sándor, Nagy Vince, Nagy Károly és Vangel Rozália. Az ő érdemük, hogy Ekecsen a hontalanság korszaka után elindult a szép szó művelése. Ekkor mutatták be a Liliomfi, a Juhászlegény és a Revizor című színműveket.
Az alapszervezet első vezetősége:
elnök: Beke Dezső, alelnök László János, titkár: Nyáry Ferenc, jegyző: Csápai József, kultúrreferens: Lakó István, pénztáros: Füssy Sándor, ellenőrök: Tóh Kálmán, Zemanik János.
Később mintha csökkent volna a lelkesedés. Az Új Szó, 1951. július 28-án megjelent rövid cikkében megállapítja, hogy „a Csemadok ekecsi csoportja gyengén működik. Kötelezettséget még ezidáig nem vállaltak a tagok. A kultúréletben nem vesznek részt.”
Dokumentumok az alakulásról:
Fullscreen ModeHibát talált?
Üzenőfal
