Szőllős Sándor (Csemadok Életműdíj) - 2010
A Csemadok volt Rozsnyó járási titkára, népművelő.
Szőllős Sándor munkásságának méltatása az Életmű Díj átadása alkalmából (Turay László)
Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Kedves Csemadok tagok!
Megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Kultúra Napján itt lehetek Önök között. Felemelő érzés kezet fogni azokkal, akikkel több évtizedes munka köt össze, de azokkal is, akik ezt a nemes munkát koruknál fogva később vállalták fel.
A jogfosztottság évei után a Csemadok megalakulása nagy eredményt jelentett a csehszlovákiai magyarság számára. Az ötvenes évek elején szinte robbanásszerű volt a fejlődés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a kulturális élet, a kulturális tevékenység területén nagy előrelépés történt. A Csemadok erre az időre már kiépítette szervezeti hálózatát, ami helyi szervezetekből, járási, kerületi és központi bizottságból állt össze.
A nagyszerű szervezettség mellett azonban szükség volt fáradságot nem ismerő, áldozatot vállaló egyénekre is. Hál Istennek a Csemadok ilyenekkel is rendelkezett. Mai napon az én feladatom az, hogy egy ilyen személyre irányítsam a figyelmet. Az egyik ilyen kiváló személyiség Szőllős Sándor, aki a Rozsnyó melletti Csucsomban született és a Csemadok megalakulásának másnapján ünnepelte 20-ik születésnapját. Már fiatal korában kénytelen volt szembesülni a Beneši-dekrétumok diszkriminatív jellegével. Tanulmányait anyanyelvén nem folytathatta. Tizenhat éves korától kénytelen volt bányában dolgozni. 1947-ben sikerült neki tanoncviszonyba lépni, ahol kitanulta a bányakovács mesterséget, majd később a géplakatos szakmát is. Sikeres szakvizsgái eredményeként az üzem vezetősége elküldte őt szakközépiskolába Iglóra. Az iskola elvégzése után az Iglói Kelet-szlovákiai Érckutató Igazgatóságának technikusa lett. Két év eredményes munka után házasságkötés végett munkahelyet változtatott. Így kerül a Rozsnyói Gép és Traktorállomásra, ahol művezető lett. Közben Csucsomban megüresedett a HNB titkári állás, amit a lakosok és a felsőbb szervek kérésére elvállalt. Jó munkájára és szervezőképességére nemcsak járáson belül, de országos szinten is felfigyeltek. Még egy évet sem töltött el a HNB titkári székében, amikor Pathó Károly a Csemadok országos titkára a NF járási titkárával és a JNB titkárával meglátogatták és arra kérték, hogy vállalja el a Csemadok járási titkár tisztséget. Ez történt 1957 decemberében. Így lett Szőllős Sándor a Csemadok hivatásos dolgozója, ami közel 32 évig, azaz 1989 szeptemberéig, vagyis nyugdíjba vonulásáig tartott. Közel 25 évig tagja volt a Csemadok KB-nak is. Szőllős Sándor igazából a Csemadokban talált önmagára, amit legjobban a Csemadokban végzett munkássága támaszt alá egészen napjainkig. Szinte 1945-től kezdve – hol nyíltan, hol leplezetten, de töretlenül munkálkodott és küzdött nemzetiségi létünk megtartásáért és kultúránk fejlesztéséért.
Én jómagam 1971-ben találkoztam Szőllős Sándorral és 17 éven keresztül, két-három héten át lehettem szervezőtársa a gombaszögi ünnepség előkészítésében. Szerény, de öntudatos munkatársnak ismertem meg, akivel öröm volt együtt dolgozni. A sikeres munkához szükség volt a jól kiépített háttérre is, ami Rozsnyó városában, a járásban és országos szinten is jól működött. Szükség volt a jó családi háttérre is, amit kedves feleségében és gyermekeiben megtalált.
Szőllős Sándor krédója, aki már végigjárta életútja legnagyobb részét, ha még egyszer élhetne, ezt a göröngyös, küzdelmes, de a biztos távlatokba vezető életutat választaná.
Az Életmű Díj odaítélése méltó elismerés Szőllős Sándor sok évtizedes munkásságának, de rajta keresztül azok munkásságának is elismerése, akik évtizedeken át támaszai, segítőtársai voltak. Az általam nevezett és a többi kitüntetett életútja, szorgalma, megmaradásunkért vívott küzdelme, a magyar kultúráért kifejtett tevékenysége, legyen példaértékű azok számára, akik ezt a nemes munkát tovább folytatják, fejlesztik.
Galánta, 2010. január 24.
