Két kis madár ül a fán

Tréfás rászedés

A játékot egy gyermek mutatja be, rendszerint asztal vagy pad mellett. A többiek a nézők.
A játékos mindkét kezének mutatóujjára, a körmökre egy-egy kicsiny megnyálazott papírdarabkát ragaszt. Az egyik papírdarabka jelképezi Pétert, a másik Pált. Ezután az asztal mellett ülve két mutatóujjának kivételével ujjait a tenyerébe hajlítja, ezeket pedig előrenyújtva az asztallap szélére teszi és ezt mondja:

Két kis madár ül a fán,
Egyik Péter, másik Pál.

A versike folytatását kiszámolószerűen mondja, közben negyed értékekre váltogatva fölemeli és visszaheyezi kezét a leírt tartásba. Először a jobb kezét „röpíti“ a magasba, hogy a mutatóujj és a középsőujj gyors felcserélésével újra az előbbi helyre tegye; utána ugyanez következik a bal kézzel. A nézők meglepődve tapasztalhatják, hogy Péter is és Pál is valóban „eltűntek“. A versike harmadik sora alatt a jobb kéz emelkedik a magasba, hogy az ujjak visszacserélésével ismét
a jelzéssel ellátott mutatóujj kerüljön az asztallapra, a negyedik sor alatt pedig ugyanez következik a bal kézzel.

A versike:

Röpülj, Péter,
Röpülj, Pál,
Gyere vissza, Péter,
Gyere vissza, Pál!

A nézők, ha nem eléggé ügyelnek oda, azt hiszik, hogy a játékos a papírdarabkákat először „elvarázsolta“, utána pedig „visszavarázsolta“. A hatás kedvéért a játékos igyekszik kezét jó magasra emelni a feje fölé, hogy az ujjcserét a nézők ne vehessék észre.

Taksony, 1970 / Bedecs Piroska (13)

VÁLTOZAT:

A mondóka befejező négy sorának változata:

Elrepült a Péter,
Elrepült a Pál,
Visszajött a Péter,
Visszajött a Pál.

Tallós, 1972 / Gágyor Józsefné (25)