Pekár Imre

* Rozsnyó, 1838. december 8. – † Budapest, 1923. július 12. / gépészmérnök, feltaláló, szakíró, az MTA t. tagja (1921)

Apja Pekár István (Rozsnyó, 1773. december 18. – Pongyelok, 1829. február 8.) tanár, egyháztörténész volt. Középiskoláit Iglón, Rozsnyón és Losoncon végezte. 1854-ben vándorkönyvet váltott és gyári munkát vállalt, közben Bécsben, a Politechnikumban tanult, majd Karlsruhéban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Ezután 1859-ben Angliában, majd Franciaországban a malomiparban működött. 1864-től 1875-ig a debreceni István-gőzmalom igazgatója és a debreceni Gazdasági Akadémia tanára volt. 1878-ban a párizsi világkiállítás zsűrijének egyik tagja. 1880–1881-ben a magyar kormány megbízásából az USA-ban tanulmányozta a gabonakereskedelem, a malomipar és a közraktárügy helyzetét. Hazatérve a Leszámítoló és Pénzváltóbank igazgatója, az áruosztály vezetője lett. Megszervezte a közraktárakat Fiuméban, a közraktár mellett megépítette Magyarországon az első – amerikai rendszerű – elevátort. Amerikai tanulmányútja egyebek mellett hozzájárult a hazai egyszerű és gazdaságosan építhető gabonatárolók kialakításához. Átszervezte a Leszámítoló Bank érdekeltségéhez tartozó Schönichen-Hartmann-féle újpesti hajógyárat, utóbb Rt.-vé fejlesztette. Részt vett a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. létrehozásában is (1894). 1899-ben nemesi címet kapott és a „rozsnyói” előnevet használhatta. Tagja volt az 1900.
évi párizsi világkiállítás rendező bizottságának. Kidolgozta a liszt színének vizsgálata alapján a lisztvizsgálat egyszerű módszerét, amely róla elnevezve „pekározás” néven nemzetközileg is elterjedt. Nyelvünkben nemcsak a „pekározás” használatos, hanem az igei alak is: „pekározik”. Ezek mellett még létezik vagy nyolc Pekár-névből képzett fogalmunk, pl. pekárdeszka, pekársimító stb. Az előző fogalmak számos idegen nyelvben is megtalálhatók: az angolban: Pekár test; a franciában: essai Pekár; a németben: pekarisieren, Pekár-Probe; az oroszban: pribor Pekara, proba Pekara. Az MTA 1921-ben tiszteletbeli taggá választotta. Híres műgyűjtő is volt, kb. 2000 patikaedénye és más idevágó műtárgya volt. Fia, Pekár Gyula (1867–1937) író, politikus, miniszter, az MTA levelező tagja volt.

Műve: Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából, 1881 (1882-ben németül, majd további 20 nyelvre fordítva is kiadták).