Zászlólopó

Fogócska – Sok futó, sok kergető

Fiúk szokták játszani, a szabadban. Két egyenlő számú csapatra oszlanak, majd sorsolással eldöntik, hogy melyik csapat legyen a támadó, melyik a védekező fél. Ezután a csapatok egymással szembeállnak. Mindkét csapat a saját térfelén valamilyen jól látható helyre – általában fára vagy bokorra – kitűzi a „zászlaját“ (zsebkendőt, sálat, papírt). Ha ez megtörtént, a támadók elindulnak megszerezni a zászlót. Persze a védekező csapat is kísérletet tehet az ellenfél zászlójának megszerzésére. A támadás mindig nyíltan történik, az ellenfelek pedig lefogják egymást, birkóznak egymással. Akinek sikerül az ellenfél zászlóját elügyeskednie, annak még vissza kell futnia a saját térfelére is, hogy kezével mindkét zászlót a magasba emelve jelezhesse csapatának a győzelmét és a harc végét. Amíg ezt meg nem teszi, a zászlót visszaszerezhetik tőle.
A játék ismétlésekor a támadók és a védekezők szerepet cserélnek egymással.

Hidaskürt, 1971 / Novák Sándor (13)