logo


69 találatok száma

A Fialka-kúriához tartozó gazdasági épület a „Magtár“

A Beretkey Zsigmond által építtetett kúria 1754-ben épült, mely később, házasság útján a Fialka család kezébe került. A barokk stílusú kúria mellé cselédlakásokat illetve gazdasági épületeket is emeltek. A kúriát 2007-ben felújították, de ezeket a melléképületek pénzforrás hiányában sajnos nem. Ezek egyike az út túloldalán ma is álló, emeletes magtár. A valószínűleg a 19. század közepén épített épület téglalap alaprajzú, három szintes, palatetővel fedett. Az egyszerű épület falait a szellőzést biztosító, félkörös ablakok sorai tagolják. Napjainkban az épület községi raktárként szolgál....
Kategóriakulturális örökség
Értékszint2. tájegységi értéktár
TelepülésBeretke [Bretka]

A gútai “öreg” iskola

Gútának a XX. század elején több, mint ezer iskolaköteles lakosa volt, ennek ellenére a községben 1918-ig mindössze 16 osztályban folyt az oktatás. Az 1921-es nyolc éves iskolakötelességről szóló törvény, a magas népszaporulat és a XIX. században épült fiú- és leányiskola állapota miatt szükségessé vált gútai iskolarendszer fejlesztése. A helyi önkormányzat már 1923-ban kérvényezte egy új polgári iskola megépítését, de – anyagi források hiányában – a tervek elfogadására csak 1925-ben került sor. A döntés legfőbb támogatója Palkovich Viktor, esperes plébános, az iskolaszék elnöke volt. A kétemeletes modern iskolaépület és a hozzá tartozó szolgálati lakások terveit J. Novotný építész készítette el. A község az építés teljes költségét vállalta, melynek fedezetét egy 3 millió koronás kölcsönből biztosította. A kivitelező párkányi Leindörfer vállalat 2,4 millió koronás összeg elle...
Kategóriaépített környezet
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
TelepülésGúta [Kolárovo]

A Kaposkelecsényi Bercsényi Miklós Csemadok Alapszervezet Fafaragó Tábora

Az eseményt 2010 óta szervezi meg a Kaposkelecsényi Bercsényi Miklós Csemadok Alapszervezet. Fő helyszíne a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kertje, ahol Székelyföldről Réti Zoltán, Kárpátaljáról Halavács Béla, illetve felvidékiként Árvai Attila az állandó vezetői, mesterei a tábornak, melybe folyamatosan bekapcsolódnak a helyi és környékbeli diákok, érdeklődők, hobbifaragók. A rendezvények költségeinek egy részét pályázaton nyert támogatásokból fedezi a szervezet, emellett helyi vállalkozók és magánemberek is sokat segítenek a lebonyolításban. A faragó táborban elkészült művek, szobrok többsége a nagykaposi Magyar Közösségi Ház udvarán tekinthetők meg, valamint Kaposkelecsényben, illetve Nagykapos több pontján. A táborban készült alkotások 2010 és 2016 között: – az Összetartozás Életfája – gróf Esterházy János emlékműve – A Magyar Református E...
Kategóriakulturális örökség
Értékszint2. tájegységi értéktár
TelepülésNyarádkelecsény [Kapušianske Kľačany]

A losonci főgimnázium épülete

A losonci Kármán utca 5-ös számú épületének hivatalos megnevezése Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda, eredetileg, 1883-ban gimnáziumnak épült. A nyilvántartott műemlék, eredeti állapotában maradt meg. Az 1890 m2 alapterületű, trapéz alaprajzú egy emeletes épület neoklasszicista homlokzatán, egy kőtáblán még olvasható, hogy: A nemzeti művelődésnek. Az épület helyén református egyházi gimnázium működött, amely a 17. sz. elejétől 1870-ig Nógrád egyetlen folyamatosan működő gimnáziuma volt. Az 1849-es orosz pusztítás után anyagi gondokkal küzdő egyház 1869-ben lemondott nagymúltú gimnáziumáról az Eötvös József miniszter képviselte magyar állam javára, amely állami gimnáziumot állít fel. Az 1870-ben négy osztállyal indult állami gimnázium 1879-ben már 8 osztályos főgimnázium lett, mely nagyobb, korszerűbb épületet kívánt. A kiváló tanárokkal bíró iskola pezsgő élete szer...
Kategóriaépített környezet
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
TelepülésLosonc [Lučenec]

A losonci Kármán József emlékhelyek

Kármán József, (1769 Losonc -1795 Losonc) a felvilágosodás jeles prózaírója (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező. Művei és emléke korai halála után feledésbe merültek, csak a reformkorban fedezték fel újra. A szülőváros 100 évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek keretében avatták fel a Kármán emlékeket. Eredetileg a Főgimnáziummal szembeni ligetben avatták fel a „hazai, immár kipróbált kőanyagból“ készült, faragványokkal díszített, feliratos, 4 m magas emlékoszlopot. A közeli szülőházat is megjelölték egy emléktáblával. A Kármán sírhelyét jelölő márványobeliszk csak egy évvel később került helyére a református temetőbe. 1945-ben az emlékművet és táblát eltüntette a hatóság. Az emlékoszlop – melynek helyére szovjet katonai emlékmű került – a ref. templom kertjének bokrai közt a nyilvánosság elő...
Kategóriakulturális örökség
Értékszint4. magyar nemzeti értéktár
TelepülésLosonc [Lučenec]

A losonci Lechner villa

Lechner Ödön, a magyar szecessziós építőművészet legjelesebb képviselője (1845-1914) nem csak a pozsonyi Kék Templomot tervezte, hanem a losonci Jókai utca 13-as számú házát is. A jelenleg bölcsődének használt épület Rakottyai György (1858-1914) zománcgyáros családi villájaként épült 1910-ben. A hosszú utcai homlokzat homorú és domború falfelülete, az ívelt, szívmintás oromfal, a bélletes portálé, a virágos, indás kovácsoltvas-rácsos ajtó felkelti az arra járó figyelmét, emlékeztet az épület virágkorára. A jellegzetes lechneri vakolatdíszek – kék csempék – az államosítás utáni átalakításkor részben eltűntek, de napsütésben felcsillan néhány megmaradt díszítőelem a homlokzaton. Az előtér és a folyosó között „lechneres” vonalvezetésű, a pozsonyi, kék templomra emlékeztető ajtókeret felett különlegesen szép, maratott mintás üvegablakok vannak. Az előcsarnokban megmaradt a látván...
Kategóriaépített környezet
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
TelepülésLosonc [Lučenec]

A losonci Ráday kripta

Ráday Pál 1677-ben született Losoncon. Az itteni ref. gimnázium diákja volt. 1703-tól II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, a szabadságharc kiáltványának, haditudósításainak szerzője. Istenes éneke-iből többet megtalálunk a református énekeskönyvekben. Életművének ma is élő része az általa alapított, fia, Gedeon által gyarapított könyvtár, mely közkincs a budapesti Ráday Gyüjteményében. Péceli kastélyában halt meg 1733-ban, de Losoncon temették a maga és családja számára építtetett kriptában. Felesége Kajali Klára (+1741) is itt nyugszik. Ráday Pál sírkövén, melyet Loos Ádám szécsényi kőfaragó készített már lekopott a címere, de a latin hexameteres felirat még kibetűzhető: VIS SCIRE VIATOR DORMIT VT EVIGELET LAPIDALI MOLE SVB ISTA P A U L U S DE R A D A STIRPIS HONOS ET AMOR… Magyar fordítása Latkóczy Mihály losonci tanártól (1898): VAJH TUDOD-E VÁNDOR KICSODA ALSZIK E KÖ ALJÁN VIRR...
Kategóriaépített környezet
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
TelepülésLosonc [Lučenec]

A losonci református temető

A losonci református temető írott története, Ráday Pál 1733-ban történt temetésével kezdődik „Szept. 20. fektettem az édes uram testét a losonci temetőben készített új cryptában“ jegyezte fel özvegye Kajali Klára. A 16. sz. végén református hitre tért szabadalmas mezővárosban a 18. sz. elején tehát már létezett ref. temető, ekkor már nem temettek a templomkertbe. A ref. temető a város legrégibb temetője, a r. katolikus és evangélikus köztemető a 19. sz. elején, a zsidó pedig a század második felében létesült. A 3 hektár alapterületű temetőkert háromszögletű alaprajzát, úthálózatát, fasorait 1882-ben alakították ki. Az akkori 7 parcella ma is megvan. Nem csak a temetőt átszelő utakat, de a három oldalát övező sétautakat is fasorként alakították ki. A legtöbb vadgesztenye mellett van kőris, tölgy és erdei fenyő is. A magaslaton fekvő temető északi lejtője alatt a 19. sz. 2. felében épült k...
Kategóriakulturális örökség
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
TelepülésLosonc [Lučenec]

A losonci református templom

A 65 m magas tornyú templom mai neogótikus formájában 1854-ben épült Wagner János pesti építőmester terve alapján. A 25 x 11 m-es hajó keleti vége sokszögű, itt áll a festett, faragott szószék, az egyetlen fennmaradt 19. századi berendezési tárgy. A hajó nyugati végén négy díszes fejezetű oszlop tartja a karzatot ahol hiányzik az 1945-ben tönkrement orgona. A teret mérműves ablakok világítják meg. A mennyezeten, bordás csillag- és hálóboltozat van. A bordaívek leveles fejezetű falpillérekre futnak le. Az oszlopcsarnokos, gótikus kővirágokkal díszített nyugati főbejárat felett emelkedik a torony, csúcsán az 1,8 méteres rézkakas. A toronyban egy harang lakik. Az óra négy égtáj felé mutatja az időt. Ez a harmadik az egymásra épített templomok közül, melyik itt álltak a Losonczi család birtokán, Losonc központjában. A templomot I. Károly 1327-es oklevele említi. Ennek négyzet alaprajzú korag...
Kategóriaépített környezet
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
TelepülésLosonc [Lučenec]

A losonci Serly sírkáplna

Id. Serly Antal losonci polgár 1874-ben maga és családja számára építtetett sírkápolnát a losonci köztemetőben. Végrendelete szerint minden évben, halottak napján megnyitandó volt a kápolna, ahol korábban miséket is tartottak. Ez a hagyomány ma már nem él. Fia, Lajos 1855-ben született Losoncon. Korán megmutatkozott zenei tehetsége fejlesztésére Liszt Ferenc is biztatta. Karnagyi, zeneszerzői tanulmányainak, pályakezdésének fontos állomásai Pozsony, Berlin, Kolozsvár után a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött. A Kék nefelejcs kezdetű dala, melyet Kazaliczky Antal szövegére 1880-ban komponált nagy népszerűségre tett szert. Ismert költők – Petőfi, Csokonai, Pósa Lajos verseit is megzenésítette. 1905-ben kivándorolt Amerikába, miután Budán alapított színháza csődbe ment. Ott halt meg 1939-ben, utolsó kívánsága az volt, hogy hamvait szülei mellé, a losonci családi sírboltba temessék. Ez csak...
Kategóriaépített környezet
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
TelepülésLosonc [Lučenec]

69 találatok száma


15