Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Zoboralja, a hagyományőrző nyelvsziget

2015. október 1.

Még a 20. században is a néprajzkutatók igazi kincsesbányájának számított ez a Nyitra környéki tájegység, ahol még ma is ápolják a hagyományokat. 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal ellátogatott ide, s összesen 947 népdalt jegyzett le. Zoboralja eredetileg 13 Árpád-korban alapított magyar falut foglalt magában, melyek három kisebb egységre oszthatók. Vannak a hegyaljai települések: Alsóbodok, Alsócsitár, Nyitragerencsér, Gímes, Kolon, Barslédec, Nyitrageszte, Pográny, Zsére. A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegiek: Menyhe, Béd. A Nyitra folyón túl pedig a vízmegiek: Egerszeg, Vicsápapáti. A hegymegi és vízmegi települések lakossága már szinte teljesen beolvadt a szlovák többségbe.

 

Question 1 of 10

1.
1-kviz-nyitra-zoborhegy
A név eredete
A bencések Szent Hippolit kolostora a 10. században létesült a Zobor-hegyen, a Szent István korában alapított apátság, egyike Magyarország legkorábbi szerzetesi közösségeinek. A kolostorban élt, majd remeteségbe vonult Szent Zoerard-András és Benedek az első magyarországi szentek köréből valók. Az oklevelek a zoboralji falvak közül elsőként Pogrányt (1075), majd az 1113-ból származó zobori apátság alapítólevele további 7 falut említ (Csitár, Gerencsér, Gímes, Kolon, Menyhe, Felsőszőllős, Zsére).
Miről vagy kiről kapta nevét a tájegység?
 
 
 

Question 1 of 10

Question 2 of 10

2.
2-kviz-kolon-templom
Zoboralja és a székelyek
A helyiek tudatában úgy él, hogy Zoboralján egykor székelyek éltek. A tudomány ebben még nem mondta ki a végső szót, bár több olyan dolgot is feltárt, ami ezt a feltételezést erősíti. Virt István magyarországi kutató szerint például Zoboraljára nagyon jellemző az úgynevezett sirató stílus, és ugyanez érvényes a székelyekre, a népballadai párhuzamok is beszédesek, van olyan, amely csak a Zoboralján és a Székelyföldön maradt fenn. Ez a helyzet az egykori fehér gyász emlékével is. A Kolonban élő Sándor Anna nyelvész is hiszi a székely eredetet, bár ez még szerinte feltérképezetlen terület. Fügedy Erik a harmincas években írt tanulmányában hivatkozik egy 1252-es oklevélre, amely tanúsítja, hogy a honfoglalás után székelyek éltek itt.
„A mi falunk, legalábbis a monda szerint honfoglalás kori település. Kolon András, székely vitéz volt akkoriban a falu ura, innen kapta a nevét Kolon. Zsére ura akkoriban egy Sirán nevezetű székely hadnagy volt” – közölte Sándor János helytörténész.
De hogy kerültek a székelyek Nyitra vidékére?
 
 
 

Question 2 of 10

Question 3 of 10

3.
3-kviz-zoborhegy
Zoboralja himnusza (részlet)
Beszánthatják a sírokat,
a házat, az erdőt, a rétet,
de apám, anyám énekében
a mondák tovább élnek.
A gerencséri utcán végig
piros rózsák nyílnak.
Zobor-hegyen új Nap kel fel -
Isten magyarnak teremtett!
Nem maradt más nekem,
csak igazam, tisztességem.
Védd meg Uram, Teremtőm
maradéknyi népem.
Szívem kérést karcol
fenn a magas Égre:
Ne hagyd veszni Istenem,
Ne hagyd Zobor-vidéket!
Ki a himnusz szerzője?
 
 
 

Question 3 of 10

Question 4 of 10

4.
4-kviz-geszte
Geszte, a királyi település
Első hiteles említése 1232-ből ismert, ekkor, mint Guesta szerepelt, megjegyezve, hogy itt királyi halászok hálóhordozók élnek. Más okiratból kiderül, hogy Gesztét a király udvarnokai lakták, akik neki tizedet fizettek. 1644. március 23-án Pogrányt, Gesztét, Alsóbodokot a török felégette, lakosait részben elpusztította, és akit elfogtak, azt Esztergomba hurcolták rabszolgának. Ez Geszte történetének egyik legszomorúbb dátuma. Szintén pusztító időszak volt 1849 az egész Zoboralján. A népdal ezt úgy őrizte meg, hogy „mégis betört a......, se urakre, se papokre, csak a szegény parasztokre“.
Mi történt ekkor?
 
 
 

Question 4 of 10

Question 5 of 10

5.
5-kviz-csitar
A csitári hegyek alatt...
A 13 zoboralji település egyike Csitár. Az itt gyűjtött a Csitári hegyek alatt... c. népdal mára minden magyarlakta vidéken ismert, feldolgozásai révén nemzetközileg is jegyzik.
Kinek a jóvoltából?
 
 
 

Question 5 of 10

Question 6 of 10

6.
6-kviz-gerencseri-utca
A gerencséri utca
Kodály Zoltánnak hála, Nyitragerencsér is bekerült a magyarság köztudatába, a Gerencséri utca, végig piros rózsa c. népdalnak köszönhetően. A település azonban más egyediséggel is büszkélkedhet.
Mi lenne az?
 
 
 

Question 6 of 10

Question 7 of 10

7.
7-kviz-zoboralji-nepviselet
Zoboralji színek
Pedagógus, karnagy és festőművész, a Magyar Kultúra Lovagja. Az alkotót kisebb kitérőktől eltekintve egész élete a szülőföldjéhez, Zséréhez és környékéhez köti. Több községben tanított, karnagyi munkáját fél évszázaddal ezelőtt a nagykéri gyermekkarral kezdte, majd több női, férfi- és vegyes kar illetve menyecskekórus következett. „Célom az volt, hogy a zene és a népdalok világába vezessem el a gyerekeket és a felnőtteket. Énekeseink általában színpompás népviseletben lépnek a közönség elé itthon vagy külföldön: így is ki szeretnénk fejezni kultúránkhoz való ragaszkodásunkat. A zoboraljai népviselet megörökítése kimeríthetetlen téma számomra. A motívumok, a díszítőelemek színessége, a színek harmóniájának megjelenítése állandó kísérletezésre készteti az alkotót. Számomra a zene és a képzőművészet két csodálatos terület, amely éltet és erőt ad“ – nyilatkozta.
Kiről van szó?
 
 
 

Question 7 of 10

Question 8 of 10

8.
8-kviz-zoboralji-lakodalmas
Zoboralji lakodalmas, a sikertörténet
Tíz éve ismét egy csapatba verődött össze a zoboralji hagyományőrzők népes serege, hogy újra bemutassák vidékük méltán híres népszokását, a magyar népi kultúra egyik remekművét, a zoboralji lakodalmast. A színpadon kivételes szépségű népszokások jelentek meg, eredeti kellékekkel. A Párta, párta… zoboralji lakodalmas c. előadás előkészítése 1979-ben kezdődött Jókai Mária néprajzkutató gyűjtése alapján. A művet 35 éve, 1980-ban állították színpadra, s rögtön el is nyerte a Tavaszi szél országos döntőjének nagydíját. 1984-ben az Opus hanglemezkiadó gondozásában nagylemezen is megjelent. A lakodalmas feldolgozásáért és színreviteléért Jókai Mária 1985-ben Kecskeméten a zoboralji csoporttal Unesco-díjat kapott.
Az összeállítás sokféle szokást mutat be, melyik nem tartozik közéjük?
 
 
 
 
 

Question 8 of 10

Question 9 of 10

9.
9-kviz-alsobodoki-kollegium
Zoboralja középiskolája
Miután a hetvenes években Nyitrán megszűnt a magyar nyelvű gimnáziumi oktatás, Zoboralja közelségében nem volt magyartanítási nyelvű középiskola, s ez az állapot húsz évig nem is változott, mígnem Paulisz Boldizsár építész úgy nem döntött, hogy szakközépiskolát épít a saját telkén, és persze hozzá kollégiumot is.
Hol található ez az intézmény?
 
 
 

Question 9 of 10

Question 10 of 10

10.
10-kviz-gimesi-varrom
A megmaradás
Zoboralja földrajzi helyzetéből adódóan sokkal nagyobb asszimilációs hatásnak van kitéve, mint bármelyik tömbmagyarság által lakott terület. Az itteni iskolákban nem az a kérdés a beiratkozások ideje alatt, hogy hány elsős lesz, hanem hogy lesz-e egyáltalán. „Zoboralja rendkívüli jelentőségű a magyar kulturális örökség szempontjából. Számunkra nagyon fontos, hogy a még meglévő magyar iskolákba magyar gyerekek járjanak, mert ők a biztosítékai, hogy az itt fellelhető kulturális örökség fennmaradjon az utókor számára“, véli a nyitrai Zoboralji Kulturális és Információs Központ igazgatója.
Ki ő?
 
 
 

Question 10 of 10


 

Kategóriahelytörténet / néprajz
TelepülésAlsóbodok [Dolné Obdokovce], Alsócsitár [Štitáre], Barslédec [Ladice], Béd [Bádice], Nyitraegerszeg [Jelšovce], Ghymes [Jelenec], Kolon [Kolíňany], Menyhe [Podhorany], Nyitragerencsér [Nitrianske Hrnčiarovce], Nyitrageszte [Hosťová], Pográny [Pohranice], Vicsápapáti [Výčapy – Opatovce], Zsére [Žirany]
ID69867
Módosítás dátuma2015. október 1.

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal