Zoboralja, a hagyományőrző nyelvsziget

Még a 20. században is a néprajzkutatók igazi kincsesbányájának számított ez a Nyitra környéki tájegység, ahol még ma is ápolják a hagyományokat. 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal ellátogatott ide, s összesen 947 népdalt jegyzett le. Zoboralja eredetileg 13 Árpád-korban alapított magyar falut foglalt magában, melyek három kisebb egységre oszthatók. Vannak a hegyaljai települések: Alsóbodok, Alsócsitár, Nyitragerencsér, Gímes, Kolon, Barslédec, Nyitrageszte, Pográny, Zsére. A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegiek: Menyhe, Béd. A Nyitra folyón túl pedig a vízmegiek: Egerszeg, Vicsápapáti. A hegymegi és vízmegi települések lakossága már szinte teljesen beolvadt a szlovák többségbe.

Question 1 of 10

A név eredete

A bencések Szent Hippolit kolostora a 10. században létesült a Zobor-hegyen, a Szent István korában alapított apátság, egyike Magyarország legkorábbi szerzetesi közösségeinek. A kolostorban élt, majd remeteségbe vonult Szent Zoerard-András és Benedek az első magyarországi szentek köréből valók. Az oklevelek a zoboralji falvak közül elsőként Pogrányt (1075), majd az 1113-ból származó zobori apátság alapítólevele további 7 falut említ (Csitár, Gerencsér, Gímes, Kolon, Menyhe, Felsőszőllős, Zsére).

Miről vagy kiről kapta nevét a tájegység?

A honfoglaló Zobor vitézről, aki e vidéken szerzett birtokot

Az itt honos európai bölényről (szlávul zubor)

A tájat uraló Zobor-hegyről

Question 1 of 10

Question 2 of 10

Zoboralja és a székelyek

A helyiek tudatában úgy él, hogy Zoboralján egykor székelyek éltek. A tudomány ebben még nem mondta ki a végső szót, bár több olyan dolgot is feltárt, ami ezt a feltételezést erősíti. Virt István magyarországi kutató szerint például Zoboraljára nagyon jellemző az úgynevezett sirató stílus, és ugyanez érvényes a székelyekre, a népballadai párhuzamok is beszédesek, van olyan, amely csak a Zoboralján és a Székelyföldön maradt fenn. Ez a helyzet az egykori fehér gyász emlékével is. A Kolonban élő Sándor Anna nyelvész is hiszi a székely eredetet, bár ez még szerinte feltérképezetlen terület. Fügedy Erik a harmincas években írt tanulmányában hivatkozik egy 1252-es oklevélre, amely tanúsítja, hogy a honfoglalás után székelyek éltek itt.
„A mi falunk, legalábbis a monda szerint honfoglalás kori település. Kolon András, székely vitéz volt akkoriban a falu ura, innen kapta a nevét Kolon. Zsére ura akkoriban egy Sirán nevezetű székely hadnagy volt” – közölte Sándor János helytörténész.

De hogy kerültek a székelyek Nyitra vidékére?

A honfoglalók már itt találták őket, ez volt az eredeti szálláshelyük

A honfoglalást követően a határokat (gyepü) székely gyepüőrök védték

A székelyek széttelepítése során kerültek ide

Question 2 of 10

Question 3 of 10

Zoboralja himnusza (részlet)

Beszánthatják a sírokat,
a házat, az erdőt, a rétet,
de apám, anyám énekében
a mondák tovább élnek.
A gerencséri utcán végig
piros rózsák nyílnak.
Zobor-hegyen új Nap kel fel -
Isten magyarnak teremtett!
Nem maradt más nekem,
csak igazam, tisztességem.
Védd meg Uram, Teremtőm
maradéknyi népem.
Szívem kérést karcol
fenn a magas Égre:
Ne hagyd veszni Istenem,
Ne hagyd Zobor-vidéket!

Ki a himnusz szerzője?

Ismeretlen

Koltay Gergely (Kormorán)

Nyitrai egyetemi hallgatók egy csoportja

Question 3 of 10

Question 4 of 10

Geszte, a királyi település

Első hiteles említése 1232-ből ismert, ekkor, mint Guesta szerepelt, megjegyezve, hogy itt királyi halászok hálóhordozók élnek. Más okiratból kiderül, hogy Gesztét a király udvarnokai lakták, akik neki tizedet fizettek. 1644. március 23-án Pogrányt, Gesztét, Alsóbodokot a török felégette, lakosait részben elpusztította, és akit elfogtak, azt Esztergomba hurcolták rabszolgának. Ez Geszte történetének egyik legszomorúbb dátuma. Szintén pusztító időszak volt 1849 az egész Zoboralján. A népdal ezt úgy őrizte meg, hogy „mégis betört a......, se urakre, se papokre, csak a szegény parasztokre“.

Mi történt ekkor?

A betörő orosz cári csapatok égettek, fosztogattak, gyilkoltak

Ekkor érte el a vidéket a nagy kolerajárvány

Példátlan szárazságot követően éhínség tört ki, a maradék gabonát az osztrák sereg elkobozta

Question 4 of 10

Question 5 of 10

A csitári hegyek alatt...

A 13 zoboralji település egyike Csitár. Az itt gyűjtött a Csitári hegyek alatt... c. népdal mára minden magyarlakta vidéken ismert, feldolgozásai révén nemzetközileg is jegyzik.

Kinek a jóvoltából?

Kodály Zoltán

Ág Tibor

Bartók Béla

Question 5 of 10

Question 6 of 10

A gerencséri utca

Kodály Zoltánnak hála, Nyitragerencsér is bekerült a magyarság köztudatába, a Gerencséri utca, végig piros rózsa c. népdalnak köszönhetően. A település azonban más egyediséggel is büszkélkedhet.

Mi lenne az?

Itt található a világ legnagyobb pipagyűjteménye

A magyar nyelvterület egyetlen hegedűmúzeuma működik itt

A P. Mobil rockegyüttesnek itt van a múzeuma

Question 6 of 10

Question 7 of 10

Zoboralji színek

Pedagógus, karnagy és festőművész, a Magyar Kultúra Lovagja. Az alkotót kisebb kitérőktől eltekintve egész élete a szülőföldjéhez, Zséréhez és környékéhez köti. Több községben tanított, karnagyi munkáját fél évszázaddal ezelőtt a nagykéri gyermekkarral kezdte, majd több női, férfi- és vegyes kar illetve menyecskekórus következett. „Célom az volt, hogy a zene és a népdalok világába vezessem el a gyerekeket és a felnőtteket. Énekeseink általában színpompás népviseletben lépnek a közönség elé itthon vagy külföldön: így is ki szeretnénk fejezni kultúránkhoz való ragaszkodásunkat. A zoboraljai népviselet megörökítése kimeríthetetlen téma számomra. A motívumok, a díszítőelemek színessége, a színek harmóniájának megjelenítése állandó kísérletezésre készteti az alkotót. Számomra a zene és a képzőművészet két csodálatos terület, amely éltet és erőt ad“ – nyilatkozta.

Kiről van szó?

Farkas Veronika

Simek Viktor

Dúdor István

Question 7 of 10

Question 8 of 10

Zoboralji lakodalmas, a sikertörténet

Tíz éve ismét egy csapatba verődött össze a zoboralji hagyományőrzők népes serege, hogy újra bemutassák vidékük méltán híres népszokását, a magyar népi kultúra egyik remekművét, a zoboralji lakodalmast. A színpadon kivételes szépségű népszokások jelentek meg, eredeti kellékekkel. A Párta, párta… zoboralji lakodalmas c. előadás előkészítése 1979-ben kezdődött Jókai Mária néprajzkutató gyűjtése alapján. A művet 35 éve, 1980-ban állították színpadra, s rögtön el is nyerte a Tavaszi szél országos döntőjének nagydíját. 1984-ben az Opus hanglemezkiadó gondozásában nagylemezen is megjelent. A lakodalmas feldolgozásáért és színreviteléért Jókai Mária 1985-ben Kecskeméten a zoboralji csoporttal Unesco-díjat kapott.

Az összeállítás sokféle szokást mutat be, melyik nem tartozik közéjük?

jegykendővivés

lánykérés

dunnavivés

kiszehajtás

hajnalégetés

Question 8 of 10

Question 9 of 10

Zoboralja középiskolája

Miután a hetvenes években Nyitrán megszűnt a magyar nyelvű gimnáziumi oktatás, Zoboralja közelségében nem volt magyartanítási nyelvű középiskola, s ez az állapot húsz évig nem is változott, mígnem Paulisz Boldizsár építész úgy nem döntött, hogy szakközépiskolát épít a saját telkén, és persze hozzá kollégiumot is.

Hol található ez az intézmény?

Pográny

Gímes

Alsóbodok

Question 9 of 10

Question 10 of 10

10.

A megmaradás

Zoboralja földrajzi helyzetéből adódóan sokkal nagyobb asszimilációs hatásnak van kitéve, mint bármelyik tömbmagyarság által lakott terület. Az itteni iskolákban nem az a kérdés a beiratkozások ideje alatt, hogy hány elsős lesz, hanem hogy lesz-e egyáltalán. „Zoboralja rendkívüli jelentőségű a magyar kulturális örökség szempontjából. Számunkra nagyon fontos, hogy a még meglévő magyar iskolákba magyar gyerekek járjanak, mert ők a biztosítékai, hogy az itt fellelhető kulturális örökség fennmaradjon az utókor számára“, véli a nyitrai Zoboralji Kulturális és Információs Központ igazgatója.

Ki ő?

Zilizi Zoltán

Ladányi Lajos

Maga Judit