Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Cziglényi Ádám

* 1909. december 23., Ipolyszécsényke  –  † 1998. január 15., Budapest / grafikus, bélyegtervező

A Cziglényi család muzslai származású, Cziglényi Gyula – Cziglényi Ádám édesapja – mint kántortanító került Szécsénykére az 1900-as évek első évtizedének közepén. Sajnos nem hosszú ideig tanított a községben, s róla csak kevés adat van, pl. az, hogy 1904-ben végezte el az esztergomi tanítóképzőt, 1907-ben pedig megnősült, egy bizonyos Szecskai Irén úrhölgyet vett feleségül. Pár évvel később pedig azt olvashatjuk az Esztergom és vidéke című folyóiratban Kinevezések címszó alatt, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Cziglényi Gyula ipolyszécsénkei tanítót a nagymarosi állami elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Ugyancsak a fent említett lap 1910. január 9-i számában olvashatjuk a következő cikket: „Pásztorjáték. Ipolyszécsénkén az ottani róm. kath. iskola termében fényesen sikerült pásztorjátékot adott elő a gyermeksereg mult hó 24-én „Karácsony” címmel. A sikert fényesen bizonyítja, hogy az előadást 26-án és 31-én megismételték, és bár az első előadáson is már jelen volt a falu apraja-nagyja, de újból és újból látni akarták a kicsinyeket, kik oly kedvesen játszottak, hogy az érzékenyebb jeleneteknél igen sok jelenlevő – ki ilyent először látott – szemeit törülgette. Ami különösen meglepte a jelenlevőket, főleg az volt, hogy a díszletek oly ügyesen voltak előállítva, hogy városi igényeket is kielégíthettek volna. A betanítás és a rendezés érdeme Cziglényi Gyula kántortanitóé, kinek buzgalmát a község népe nagy elismeréssel honorálja.”Cziglényi Ádám bélyegtervező, grafikusművész 1909. december 23-án született Ipolyszécsénykén. 1925 és 1932 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Aba Novák Vilmos és Stein János tanítványaként 1935-ben szerzett diplomát, ahol 1938-ig tanított is, a legfiatalabb professzor volt az országban. 1938-tól az Állami Nyomda alkalmazásában állt, majd 1945-től önálló művészként tevékenykedett. Művészete a felszabadulás után bontakozott ki a maga teljességében, és ő volt az egyik legkeresettebb plakát- és bélyegtervező. Mintegy 250 magyar és közel 1000 külföldi bélyeg tervezője. Az alkalmazott grafika számos területén tevékenykedett, plakátokat, prospektusokat, reklámokat, tankönyv-illusztrációkat készített.Egy vele készített interjúban így vall a kezdetekről: „Az elemi iskolában, míg mások az a betűt karcolgatták buzgón a palatáblára, én már akvarelleket festettem. Nem mondhatom, hogy tudatosan készültem a pályára. Édesapám – aki igazgató-tanár volt – látta meg, hogy van bennem valami, ő ösztönzött, irányított a főiskola felé”.Egy, a Magyar Közlönyben megjelent hirdetésre jelentkezve indult el a pályafutása a bélyegtervezés felé. Eleinte rengeteg illeték-bélyeget tervezett, rajzos állami nyomtatványokat, kötvényeket, takarékbélyegeket, plakátokat. Eltanulta a nyomdatechnikát úgy, hogy hamarosan nem okozott gondot adott technikára tervezni. Kedvenc technikája a mélynyomás és a többszínű ofszet. Első postabélyegét 1938-ban tervezte, a Debreceni Református Kollégium évfordulójára már a posta őt bízta meg a feladattal. Ez a bélyegsor jó indításnak számított, nevet szerezett a bélyegtervezők között. A Cziglényi által tervezett bélyegeken feltűnő, hogy leginkább a sport és a technika témakörében dolgozott szívesen. Bár nagyon szeretett portrét rajzolni, kevés ilyen jellegű bélyege jelent meg, leginkább említésre méltók a Debrecen sorban kettő, aztán a Puskin-blokk, a Liszt-blokk és a szovjet-magyar közös űrrepülésben Farkas Bertalan portréja. Az autó, a léghajó történetét, az űrkutatás eredményeit, eseményeit bemutató bélyegeken megjelenő technikai eszközök ábrázolása esetén nem elég a művészi fantázia, ebben az esetben nagyon fontos a hitelesség, az ábrázolás pontossága elengedhetetlen. Ugyanilyen felkészülést igényeltek a sportbélyegek is, talán azzal a különbséggel, hogy itt nem a kutatás, hanem a megfigyelés kerül előtérbe, ez a szívéhez leginkább közelálló téma, nagyon szeretett sportolni, vívott, futott, úszott, síelt, teniszezett, bár nem versenyszerűen, csak úgy kedvtelésből. Különösen jól sikerült kompozíció az Öttusa VB sorozat vívó jelenete. A tenisz történetéről színben, stílusban, technikában különbözik mindentől, amit addig csinált. A próbálkozás olyan jól sikerült, hogy Oscar-díjra akarták javasolni, csak hát a műfaj nem fért bele egyik kategóriába se. Sportbélyegei olyanok, mintha egy mozdulatsort megörökítő filmszalag egyik kockáját hirtelen kimerevítenék. Káprázatosan elegáns kéket választott a Stockholmia bélyeg alapszínéül, de ezen a bélyegen alkalmazott egy új technikai eljárást is, az aranylemezes fólianyomást. Ez az eljárás az ő találmánya, manapság sokfelé használják. A Stockholmia elegáns bélyeg, nem véletlenül nyerte el Az év legszebb bélyege díjat, majd a rákövetkező két évben is Cziglényi bélyegei kapták ezt az elismerést, 1976-ban az Idegenforgalom, 1977-ben az EBE-blokk. Cziglényi-bélyegeket nem csupán magyar, hanem külföldi katalógusokban is bőven találhat az érdeklődő. Dolgozott Marokkónak, Salvadornak, Sri Lankának, Paraguaynak, az arab országoknak, Mongóliának. Egyszer Salvador számára egy virágsort készített, amit az újságírók a világ legszebb virágbélyegének minősítették. A bélyegtervezésen kívül az alkalmazott grafika más területein is tevékenykedett, rengeteg cégnek készített címkéket, filmplakátokat, prospektusokat, naptárakat, reklámokat, tankönyv-illusztrációkat, kiállítási grafikákat. A fent említett interjúban így vall erről: „Nem szeretem, ha a stílus, a technika ránő a mondanivalóra. A téma öntörvényű, önálló életet él, az én feladatom pedig az, hogy kibontsam, a lehető legteljesebb formában ábrázoljam. Semmiképp sem erőltethetem rá saját magamat. Hogy ez egyfajta szolgálat? Meglehet. Ez esetben elmondhatom, jó urat szolgáltam.”Sokat dolgozott az ENSZ-nek, dolgozott Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Ázsiában, az arab államokban és Afrikában is. 1963-ban Mongóliában fél évig dolgozott, a legmagasabb mongol kitüntetésre terjesztették elő, de mivel nem volt párttag, Aczél György nem járult hozzá. Cziglényi készítette Husszein jordán király feleségének a gyászbélyegét is. Dolgozott a Vatikánnak is, a XXIII. János pápától kapott aranyfeszületet állandóan hordta. Szent László trónra lépésének 900. évfordulója alkalmából készült bélyeg is az ő munkája.  1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulójára első alkalommal került bélyegre a Szent Jobb, amit szintén ő készített. 1988-ban vonult vissza, katartikus élményt kiváltó Szent István levelezőlapjával intve búcsút a bélyegtervezésnek.1996-ban a Bélyegmúzeumban műveiből életmű-kiállítást rendeztek. A későbbiekben Cziglényi Ádám grafikus-művész örökösei, a Párizsban és New Yorkban élő fiai (Attila Houstonban asztronautikai konstruktőr volt, Csaba Franciaországban él, neki ötvenhatban kellett mennie) a Bélyegmúzeumban maradt grafikai gyűjtemény anyagát a múzeumnak ajándékozták. Cziglényi Ádám 1998-ban halt meg. Búcsúztatása 1998. január 28-án volt a Farkasréti temetőben.

Kategóriaországos
Életéhez kapcsolódó településekIpolyszécsényke [Sečianky]
Működési ideje20. század
Tevékenységi körgrafikus
ForrásinformációkKliment Éva, Ipolyszécsényke
ID91806
Módosítás dátuma2018. augusztus 13.

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal