Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Bajnok István (Csemadok Életműdíj) - 2010

2013. június 18.

Pszichiáter, népművelő, a Csemadok egykori országos alelnöke.

Bajnok István dicsérete (Batta György)

A kitüntetett most csak lélekben lehet itt velünk: megfáradt szíve a lakáshoz láncolja. Lehet, hogy miközben róla szólok, a Sidó Zoltán festette Ipoly menti tájon pihen a tekintete, szülővárosa, Ipolyság utcái jelennek meg lelki szemei előtt. Az akkor még csendes, a magyar múltat hűségesen őrző környezet, amely egy életre meghatározta viszonyulását a világhoz. Őt idézem: „ Gyerekkoromban azt, hogy magyar vagyok, olyan természetesnek vettem, mint azt, hogy fehér a bőröm, barna a szemem és szőke a hajam. Még csak büszke sem voltam rá egészen addig, amíg az iskolában nem tanultam magyar irodalmat, magyar történelmet. Ettől kezdve lettem öntudatos magyar, büszke az íróira, hőseire, tudósaira, forradalmáraira. Csemadok tag is észrevétlenül lettem. Már gimnazistaként tagja voltam a Csemadok ipolysági színjátszó körének, melyben kisebb szerepekben felléptem. Rendszeresen szavaltam és sok vasárnap délelőttöt töltöttem el a mise után a Csemadok – házban a városka egyetlen billiárd asztalánál.” Eddig az idézet, melyhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a jövendő csemadokos tisztségviselőben valószínűleg ekkor alakult ki a közös sors vállalása. Bajnok István életében nem volt egyetlen megingás sem, amely eltántorította volna a szlovákiai magyar nemzeti köztösség érdekeinek védelmétől. Prágai egyetemi évei alatt – a hatvanas évek első felében – az Ady Endre Diákkör elnöke volt, fiatal orvosként Rimaszombatban a Csemadok Fáklya Irodalmi Színpad tagja, majd a Tompa Mihály Művelődési Klub alapítója Veres Jánossal, Mács Zoltánnal és Szőke Istvánnal . 1976-ban családjával együtt Komáromban telepedett meg, ahol a Csemadok városi szervezete művelődési klubját alapította és elnökeként tevékenykedett.Később a városi szervezet elnökévé, majd a járási választmány elnökévé választották. Ezután kapta meg legmagasabb tisztségét – országos alelnökként járta fáradhatatlanul a magyarlakta településeket. Ne feledjük, mindez orvosi munkája hiánytalan ellátása mellett történt, gyakori éjszakai ügyeletekkel. A megbízható családi hátteret felesége biztosította, aki megértette, hogy a közösség szolgálata áldozatokkal jár, s ő maga is sokat tett kultúránk továbbéltetéséért.
Bajnok István olvasatában: „A Csemadokban, a szent őrültek tisztes társaságában magyar jövőnkért cselekedtünk valamennyien.”
Az Életmű-díj kitüntetettjét a rendkívüli teherbírás; a kiváló szervezői képességek: a folyamatos önművelés; a magyarságot érintő társadalmi és politikai mozgásokban való megbízható jártasság, és persze: az igazság mindenkori vállalásához szükséges tiszta lelkiismeret és bátorság jellemzi. Közéleti munkásságának értékes része a kétnyelvűség vizsgálata a felvidéki magyar családok óvoda- és iskolaválasztása összefüggésében. Ő,- gyermekpszichiáter lévén – a gyakorlatban is megtapasztalhatta a rossz szülői választás neurotizáló ártalmait. De nemcsak a gyermek szenvedi meg a számára idegen környezetet, hanem maga a nemzet is – a más nyelvű iskola nem teszi lehetővé ifjúságunk egy tetemes részének beavatását a magyar szellembe és ízlésbe a hagyomány által! Izgalmas, bár rövid szakasza Bajnok életének a második prágai tartózkodás, – a rendszerváltás után kerül ismét egyetemi évei városába, ezúttal azonban a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság parlamentjében foglal helyet az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőjeként. Bajnok az Együttélés tagjaként is hangsúlyozta a Csemadok fontosságát, hiszen tanúja volt a cseh/szlovákiai magyarság kultúra általi öntudatra ébredésének a teljes jogfosztottság utáni időkben. Az elsők között építette ki a kapcsolatokat a magyarországi, majd az erdélyi köz- és művészeti élet jeleseivel, és hívta őket a nyári művelődési táborokba és egyéb rendezvényekre. A rendszerváltás után egy sor felvidéki orvos, gyógyszerész és ápoló lett a Magyar Egészségügyi Társaság tagja, neki köszönhetően. Egyik alapítója volt a Csemadok és a Komáromi Városi Művelődési Központ mellett működő Concordia vegyes karnak, melyben évtizedeken át énekelt. Ő valóban a Csemadok mozgalom szent őrültje volt és maradt – mindnyájan hiányoljuk őt a szervezet mai rendezvényein, melyekről röpke beszámolókat tartunk számára. A Bajnok-család két gyermeke nyolc unokával ajándékozta meg a Papit meg a Mamit. A Csemadok szent őrültje példás nagyapa – olykor saját orvosi normáit is megszegi, hogy örömöt szerezzen nekik. Mai fiatal magyarjainknak van mit tanulniok a hatvankilenc éves életmű-díjastól: mindenek előtt azt, hogy a magyarság semmit sem kap ingyen a vele együtt élő népektől – mindenért meg kell küzdenie. Kultúránk csakis a közös sors vállalására épülhet. Mondai őstörténetünkből Hunor és Magyar páldája lelkesít – éljünk egymásért, ne egymás rovására! Ez az egyetlen életszemlélet, amely felemelheti nemzetünket és megtarthatja kulturánkat – ebben a szellemben munkálkodott Bajnok István is.

 

KategóriaCsemadok Életműdíj
TelepülésKomárom [Komárno]
Év2010
ID39403
Módosítás dátuma2013. július 3.

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal