Emlékhelyek a Felvidéken

Burián László atya, Szenc szülötte (* 1922. aug. 19., + 2014. ápr. 23.), számos kitüntetés birtokosa, aki példásan helytállt a deportált magyarok között Csehországban. Katolikus papként mindig kiállt a szlovákiai magyarokért, hitet téve embersége mellett, tisztelvén másokat is. Apja szenci patikus volt, családja állíttatta a Szent Antal-szobrot a templomkertben Szencen.

Pájer Mihály (Pereszteg, Sopron vm., 1821. jan. 14.-Pozsony, 1905. márc. 30.): plébános. – A soproni gimnáziumban és a győri akadémián tanult; a VIII. osztályból lépett a győri papnövendékek közé, sokáig betegeskedett, 1844. I. 15: pappá szentelték 8 évig káplán, Nemesvölgyön, Lorettóban, 1867-1900: nyugdíjazásáig Szentmargitán (Sopron vm.) plébános. A leégett plébánia épületét közadakozásból újra fölépíttette. Könyvtárt...

A lőcsei Körtér egyik kis házában működik a Pál Mester Múzeum. A hagyomány szerint ebben a 15. században épült házban élt a középkor egyik legtehetségesebb fafaragója. Az ő életének és művének tiszteletére rendeztek be állandó kiállítást az épületben. Lőcsei Pál mester (szül. 1465/1470-1480 – 1537-1542) fafaragó, szobrász (késő gótika). Nevéhez fűződik a lőcsei Szent Jakab-templom...

A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...

A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).

A kultúrház melletti parkban található a Pallosjog emlékműve az 1796-os évszámmal a tetején, melynek felső részén  egy kardot tartó emberi kar látható. A Pálffy grófok hatalmát jelképezi, mert a vétkes bűnözőt akár halállal is büntették. Eredeti helye a Vasút utca és a Fő utca találkozásának túloldalán volt.

A Palugyay házként emlegett épületet Palugyai Jakab (pozsonyi vendéglős, a Zöldfa szálló tulajdonosa, Liptó vármegyei birtokos) egyik fia, Ferenc építtette Rumpelmayer Viktor tervei alapján. „A Főtér- és Zöldszoba utca sarkán, egy magas nyeregtetős ház állott, melynek toronyszerű alkotása a középkori városi ház jellemző tipusát tette. Magassága miatt közönségesen Burgnak nevezték. E ház az 1573. évi...

Párkányt a garamszentbenedeki apátság alapítólevele 1075-ben ‘Kakath’ néven említi. ‘Kakath’ – Kakas. A középkorban Kakath Parkan néven is szerepelt. A török 1543-ban elfoglalta, 1546-ban várat épített. Török neve: Dsigerdelen Parkan. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel a várat, amit teljesen leromboltak.

A Lukanényei községházban, az eskető teremben található festményeket Patay László festőművész a Jó pásztor-kápolna freskóinak elkészítése után, 1996-ban ajándékozta a községnek. A község ugyanezen évben díszpolgári címet adományozott Patay Lászlónak.

Pauer Károly (esperes-plébános Kőhidgyarmaton 1915 – 1929) 1881. jan. 23-án született Magyarfalun. Tizennégy évig volt a falu egyházának adminisztrátora, az első világháború alatt tábori papként enyhítette a rászorulók fájdalmát, amiért a hatóságok érdemkeresztekben részesítették. Aktívan részt vett az országos jellegű katolikus szervezetek munkájában, a Párkányi Espereskerület espereshelyettese volt. Falujában iskolaszéki ülnök volt, a hitelszövetkezet megalapításánál...