Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4093 bejegyzés

Palugyay-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Palugyay házként emlegett épületet Palugyai Jakab (pozsonyi vendéglős, a Zöldfa szálló tulajdonosa, Liptó vármegyei birtokos) egyik fia, Ferenc építtette Rumpelmayer Viktor tervei alapján. „A Főtér- és Zöldszoba utca sarkán, egy magas nyeregtetős ház állott, melynek toronyszerű alkotása a középkori városi ház jellemző tipusát tette. Magassága miatt közönségesen Burgnak nevezték. E ház az 1573. évi...

Pap Kovách Árpád református lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vágfarkasd, Farkasd [Vlčany])

Pap Kovách Árpád 1886. november 19-én Berhidán született jegyzői családban. A Középiskolai és a teológiai tanulmányait is Pápán végezte. 1909-1910 Galambokon segédlelkész, majd 1912-től Ilaván fegyintézeti lelkész volt. 1918-ban kénytelen volt elhagyni szolgálati helyét. Vágfarkasdra, felesége nagyapjához költözött, ahol Somogyi Antal lelkész mellett szolgált. 1924-től 1942-ig Vágfarkasdon végzett rendes lelkészi szolgálatot. A helyi Keresztyén Ifjúsági...

Papkereszt (szakrális kisemlék) (Lukanénye [Nenince])

március 13, 2017
A plébániától északra, a házasnényei határba, Pálháza felé vezető út jobb oldalán áll a Papkereszt. Valamikor eddig húzódott el a plébánia telke, s mint mondták: „ide jártak a papok imádkozni”. A keresztet 1974-ben idősebb Urbán lelkiatya apja újította fel. Ma egy magas négyzet alakú betonalapzaton, egy kisebb méretű kocka oszlopba helyezve látható az egyenes szárvégű...

Párkány történetének emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Párkány [Štúrovo])

Párkányt a garamszentbenedeki apátság alapítólevele 1075-ben ‘Kakath’ néven említi. ‘Kakath’ – Kakas. A középkorban Kakath Parkan néven is szerepelt. A török 1543-ban elfoglalta, 1546-ban várat épített. Török neve: Dsigerdelen Parkan. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel a várat, amit teljesen leromboltak.

Pásti vagy Kopcsányi-kereszt (szakrális kisemlék) (Lukanénye [Nenince])

március 15, 2017
„Ahol a pékség volt valamikor, ott állíttatott Víziné egy keresztet. De mivel ott lett a kommonizmus alatt a szövetkezet irodája, behozatták onnan. [Víziné házát vette meg a szövetkezet, ott állt a kereszt, később ez került a pékség elé Pástra.] Most a Nozdrovickyék háza előtt áll a Páston. Nem ők készítették, csak behozatták a szövetkezet elől,...

Patay József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Felsőpél [Horný Pial])

Patay József tanító és neje síremléke a felsőpéli temető református szektorában található.

Patay László festményei a lukanényei községháza eskető termében (más) (Lukanénye [Nenince])

november 19, 2018
A Lukanényei községházban, az eskető teremben található festményeket Patay László festőművész a Jó pásztor-kápolna freskóinak elkészítése után, 1996-ban ajándékozta a községnek. A község ugyanezen évben díszpolgári címet adományozott Patay Lászlónak.

Patkoló Ernő zenész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vága [Váhovce])

Patkoló Ernő zenész sírja* 1949. február 14., Vága – † 2015. március 20., Sils Maria / zenész, zenetanárFarkas Lenke és Patkoló Ernő öt gyermeke közül harmadikként látta meg a napvilágot. Magyar muzsikus cigánycsaládban született, így ő sem kerülhette el a sorsát. Eleinte az édesapja zenekarában hegedült vágai lakodalmakban és egyéb összejöveteleken, majd a zenei tehetségének...

Patócs Lajos sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemeshodos, Hodos [Vydrany])

Született 1926. december 5-én Hodosi Réten, meghalt 2015. májusában, Hodosban. A régió és a népzenei mozgalom ismert paraszti muzsikusa, aktív művelődésszervező egyénisége. A faluközösség hagyományos zenés összejövetelein kívül számos alkalommal citerázott és énekelt a citerazenekarral olyan hazai és külföldi rendezvényeken, ahol szülőföldje népzenei kultúrájának bemutatása volt a cél. A Csemadok alapszervezet elnöke volt több évtizeden...

Pauer Károly síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Kőhídgyarmat [Kamenný Most])

Pauer Károly (esperes-plébános Kőhidgyarmaton 1915 – 1929) 1881. jan. 23-án született Magyarfalun. Tizennégy évig volt a falu egyházának adminisztrátora, az első világháború alatt tábori papként enyhítette a rászorulók fájdalmát, amiért a hatóságok érdemkeresztekben részesítették. Aktívan részt vett az országos jellegű katolikus szervezetek munkájában, a Párkányi Espereskerület espereshelyettese volt. Falujában iskolaszéki ülnök volt, a hitelszövetkezet megalapításánál...

Pávai Vajna Gábor sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Pávai Vajna Gábor (Debrecen, 1851. febr. 18. – Pozsony, 1913. máj. 31.) orvos. 1877-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetem orvosi karán. 1877–1882-ben a II. sz. belklinika munkatársa, 1882-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa. Egyik alapítója, majd alelnöke a pozsonyi Toldy Ferenc Társaságnak, 1891-ben ő indította el a Nyugatmagyarországi Híradó c. lapot. Az 1890-es években...

Paxy Alajos emlékkeresztje (szakrális kisemlék) (Udvard [Dvory nad Žitavou])

Paxy Alajos emlékkeresztje a 75-ös út mellett, Érsekújvár és Udvard határában, enyhén szólva, méltatlan körülmények között található.

Paxy László emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Egyházfa [Kostolná pri Dunaji])

Paxy László római katolikus esperes-plébános, 1974-től Egyházfán plébános, 1991-től cserkészparancsnok.

Pázmány Adolf családjának sírkertje (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csallóközaranyos, Aranyos [Zlatná na Ostrove])

A sírkertben Szilasi Laki Pázmány Adolfné (1863–1936) és férje Szilasi Laki Pázmány Adolf (1853–1937) nyugosznak. Mellettük a fiatalon elhunyt lányuk Szilasy és Laki Pázmány Amálka (1900-1919) sírja. Komárom megyei Hírlap gyászjelentésben tudatja, hogy Pázmány Adolf földbirtokos 1937. november hó 18-án Csallóközaranyoson halt meg. Az elhunytat a kiterjedt rokonság között a negyedi Szabó és Pályi családok igaz...

Pázmány család sírboltja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csallóközaranyos, Aranyos [Zlatná na Ostrove])

A családi sírboltban Szilasi-Laki Pázmány Dezső földbirtokos, Komárom vármegye közigazgatási bizottságának tagja (1885–1933), neje Stöcker Ilona (1897–1946), kisfiuk Pityuka († 1921) és Pottyondy Gézáné szül. Pázmány Nóra (1922–1988) valamint férje Dr. Pottyondy Géza, nyugalmazott alezredes (1908–2001) nyugosznak.

Pázmány család sírkertje (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csallóközaranyos, Aranyos [Zlatná na Ostrove])

A családi sírkertben – Ns. Pázmány Josef (1797-1886) és párja Ns. Csepy Krisztina (1832) – Ns Pázmány Josef úr neje Ns. Sándor Lidia (élt 46 évet † 1849), papnövendék fia Ns. Pázmány Rudolf (élt 20 évet † 1858) – Nemes Pázmány József († 1886) neje Nagy Eszter (1826–1917) és unokája Gizella (1883–1885) – Pázmány Péter...

Pázmány Dénes református tanító sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csallóközaranyos, Aranyos [Zlatná na Ostrove])

A sírban Pázmány Dénes (1849-1921) református tanító, neje Szelle Julianna (1857-1898) és gyermekei, valamint Pázmány Elek (1895-1983) és neje Németh Eszter (1896-1986) nyugszanak.

Pázmány Zoltán jogakadémiai tanár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Szilas [Brestovec])

A méltatlanul elfelejtett tudós a szilasi temetőben nyugszik. Felesége: Pápay Ilona volt (1877-1952) a keresztrend tulajdonosa és a német Mária lovagrend hölgye. Közös sírban van eltemetve lányuk Carmen (1896-1947) is. Sírkövüket a komáromi Polvar kőfaragó késztette.

Pázmány Zsigmond kovácsmester sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Kulcsod [Kľúčovec])

A sírban Pázmány család tagjai nyugszanak: Pázmány Zsigmond (1878-1939), neje Keszegh Mária (1886-1963) és fiaik Jenő (meghalt 1906-ban) és Rezső (1908-1979).

Pázmány-kastély Vágsellyén (épület, építmény) (Vágsellye [Šaľa])

A középkorban erre vezetett a cseh út (Via Bohemica). IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben Majthényi Uriel turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16....

Péch Antal selmecbányai lakóháza (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke. Édesapja, Péch Antal és édesanyja, Walter Francziska Nagyváradon élték polgári életüket. Iskoláit kezdetben latinul Nagyváradon, később Temesvárott, németül folytatta. A bölcsészeti szakot 1838-ban Nagyváradon fejezte be. Még ebben az évben a selmecbányai Bányászati Akadémiára...

Péch Antal sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A selmecbányai Öregtemetőben, a Piargi-kapu közelében, a 293. számú védett sírban alussza örök álmát az egykori bányamérnök és szakíró, az MTA levelező tagja, Péch Antal. Szürkésfehér sírkövén ez olvasható: „PÉCH ANTAL / miniszteri tanácsos, / nyug. bányaigazgató stb. / Szül. 1822. jun. 14. / Megh. 1895. szept. 18. / Nemeslelkűséged, önzetlen / hazafiságod s becsületes...

Peczkó József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nagyszombat [Trnava])

Pozsony vármegye egykori szolgabírájának és feleségének a sírja.

Pelachy Ferenc főbányatanácsos sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Pelachy Ferenc az OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) alapításkori (1892) rendes tagja volt.

Pellengér (szégyenoszlop) Szencen (más) (Szenc [Senec])

február 27, 2018
A szenci szégyenoszlop a hajdani Molnár Albert utcában áll, amelyet még 1552-ben építettek. Általában kőből készült oszlopról beszélünk, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. A pellengér feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a...

Pellengér Máriatölgyesen (szobor, emlékmű, emléktábla, történelmi) (Máriatölgyes [Dubnica nad Váhom])

A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...

Pém László népköltő sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Marcelháza [Marcelová])

Pém László népköltőről a Jeles személyiségek menüpont alatt olvashat: https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/pem-laszlo-a-nepkolto-es-foldmuves/

Pered II. világháborús áldozatainak emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pered [Tešedíkovo])

A település II. világháborús áldozatainak nevét őrző emlékművet 2002-ben avatták fel. Alkotója Csillag András.

Peredi Kálvária (szakrális kisemlék) (Pered [Tešedíkovo])

A temető főbejáratától a Golgotához vezető út mindkét oldalán Jézus Krisztus keresztútjának 14 állomása (stációja) helyezkedik el. Ezek önálló építmények, amelyeket külön-külön egy-egy peredi katolikus család építtetett. Ezekben pléhre festett képek a keresztút egy-egy állomását ábrázolják. A keresztút végén – a kápolna előtt van a Golgota (Kálváriadomb). Ennek tetején 3 kereszt áll. Középen Jézus Krisztus...
1 89 90 91 92 93 137