Emlékhelyek a Felvidéken

Pered első temploma 1717-ben épült a nagyszombati jezsuita rend támogatásával. A templom Xavéri Szent Ferenc tiszteletére volt felszentelve. Téglából építették, fatornyában két kisebb harang volt. A község a 16. századig valószínűleg Deáki, majd Sellye, 1642-ben ismét Deáki, 1728-tól pedig Zsigárd leányegyháza volt. Pered 1803-ban kivált a zsigárdi anyaegyházból, és saját egyházat létesített. Első plébánosa Grigely...

A középkori eredetű magyar faluról, amely vélhetőleg az Árpád-korban települt meg, a fennmaradt írott források először a 14. században tesznek említést. A nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyeregtetős evangélikus templom egy régebbi fatemplom helyén épült 1838-48-ban, klasszicista stílusban. Tere téglalap alaprajzú, nyugaton szegment végződésű. A templom keleti homlokzatához épített vaskos tornyot pilaszterek tagolják, s barokkizáló sisak fedi.

A balonyi temető kiemelt sírhelye,a  Színi és Sebő családok kriptája.A két család  tagjainak  jelentős  társadalmi szerepük volt a régióban és a 19.századi  magyar  politikai életben.

Az egykori Petőfi fa helyén állított emlékmű, betontalapzaton álló fekete márvány, rajta a kötő portréjával

A református templom előtt, a világháborús emlékmű mellett áll az első ás második világháború emlékműve.

A pozsonyi magyarok által csak Blaskovics-háznak nevezett épület homlokzatán 2011. december 5-én leplezték le Mag Gyula felvidéki szobrászművész bronzból készült alkotását. Petőfi szívesen jött Pozsonyba, és ez lehet az oka, hogy a századfordulón komoly Petőfi-kultusz alakult ki a városban. Ennek első konkrét jele volt, hogy a Toldy-kör kezdeményezésére 1900. március 15-én emléktáblát helyeztek el a...

A nagykaposi 48-as emlékhely kialakításának ötletével az Erdélyi János Vegyeskar állt elő. Az egyeztetések során arra jutottak, hogy a szabadságharc költőjének állítsanak emléket. A megvalósításhoz szükséges támogatást a Bethlen Gábor Alap biztosította, így 2016 szeptember 24-én felavathatták a Petőfi-szobrot. Nagykapos főterén a kor kiemelkedő alakja emlékeztet az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az 1848/49-es szabadságharcról...

Radnai Béla 1911-ben, a város polgárainak közadakozásából készült Petőfi szobra annak idején alig tíz esztendeig állhatott Pozsony központi terén. Trianon után lebontották, raktárba „száműzték”, és csak az 1950-es évek valamelyikében (ugyanis nincs megbízható adat arról, mikor is állították fel a költő szobrát) több évtizedes viszontagságok után a ligetfalui parkban állították fel újra, de akkor már...

Rimaszombatban az egykori Oskola utcában, amelyet a 19. század végén a híres ötvösről, Szentpétery Józsefről neveztek el, majd a második világháborút követően Samo Tomášik szlovák nemzetébresztő nevét kapta, áll egy szerény házikó. Egykori tulajdonosáról Huszth-háznak hívják, de a helybéliek csak Petőfi-háznak emlegetik. A hely szelleme tesz naggyá: 1845 márciusában itt töltött pár éjszakát felvidéki utazásai...