Emlékhelyek a Felvidéken

Hetény híres bortermő vidék is. A szőlő termesztésére a lakott területtől északra található homokdombok napsütötte déli oldalai a legmegfelelőbbek. Ma kb. 89 ha szőlőültetvény található a hetényi határban. Az 1800 években elszórtan található szőlők azonban nem kedveztek a szövetkezet nagybani gazdálkodásának, így 1978-ban a szövetkezet minden gazdának 6 ha területen a saját borháza elé mérte...

A feltételezhetően a 19. század elején épült a sarki épület. Az évek során rengeteg funkciót látott el: volt raktár, fogda, óvoda, határőrök lakása, kaszárnya és sok egyéb. Jelenleg bolt működik az épületben.

A temető kerítése mellé, a temető bejáratától jobbra helyezte át a község a mintegy 45 sírkövet.

A 19. századi sírköveket a temető bejárata mellett helyezték el.

Az 1970-es években a Lukanényei Vadászegyesület, Mitasz Károly vadászmester, iskolaigazgató vezetésével Dobronya (Dobrá Niva) településről hozták el darabokban, majd építették újra a ma is álló vadászlakot, mely a falu északnyugati határában található. A vadászlak mögött építettek egy tárolót, melyen a következő felirat olvasható: „LOVU ZDAR,1978”.

Szakolca, Nyitra m., 1825. febr. 21., r. kat. (Valószínűleg azonos Kotasek János és Kovarik Józefa említett napon Szakolcán keresztelt Hermann nevű fiával.) Gimnáziumot végez. Nőtlen. (Felesége Rozsnyavszky Éva lett, meghalt Selmecbánya, 1888.) 1848. okt. 10. honvéd önkéntes lesz. 1849. júl. 28 (jún.1.) – főhadnagy a 2. honvéd vadászezred 11. századánál Magyarlétán, Erdélyben, részt vesz a...

Endrődy Ádám (* Néver 1753 † Pozsony 1818 10.1.) a 3. huszárezred alezredese volt. Felesége Orosz Anna Jozefa 1771 március 17-én született Sárospatakon, meghalt 1852. 12.29-én. József fiuk huszár főhadnagy lett, Antal tábori lelkészként tevékenykedett, Alajos pedig a cs. és kir. 37. gyalogezred főhadnagya volt. 1971-ben az egyébként zsúfoltnak nem nevezhető temető domináns keresztjének a...

A Kesziben született Dr. Závori Sándor (1842-1920) orvosdoktor és Závory Elek református lelkész (1833-1900) anyai nagyanyjának, Závori Sándor néptanító felesége édesanyjának sírja. Csokonai Vitéz Mihály, barátja Oroszi Nagy Mihály martosi kántortanító meghívására 1797 végén vagy 1798 elején járt Martoson. A környékbeli nemesek sorra hívták vendégségbe a híres költőt. A történetet dr. Závori Sándor írja meg...

A kút több, egykor különálló, nem összeillő faragvány egybeillesztésével létrehozott alkotás. Legidősebb darabja a szökőkút központi oszlopának tetején lévő, ágaskodó oroszlán, amely Pozsony város címerét tartja. Az ismeretlen kőfaragó által,1592-ben készített alkotás eredetileg a pozsonyi Ferencesek teréről származik, ahol egy – ma már nem létező – városi ivókút része volt. Innen elmozdítva, az 1930-as években...

A keresztet Isten dicsőségére állíttatta Oroszlány György s neje Belák Mária, 1991-ben.

1938-ban Érsekújvár volt a Felvidék negyedik legnagyobb városa Pozsony, Kassa és Nagyszombat után. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz. Ez természetesen hatással volt a köztéri művekre is. 1940 júniusában az „Érsekújvár és Vidéke” lap egyik cikke azon háborog, hogy a városnak még nincs országzászlója, pedig már régóta kész tervekkel rendelkezik....

Az országzászló-mozgalmat Urmánczy Nándor (1868–1940) erdélyi származású politikus, az irredenta mozgalom magyarországi vezéralakja hirdette meg 1925-ben. Az első úgynevezett ereklyés országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren,243 s az ünnepségen ő mondott beszédet. Az országzászló talapzatába helyezett ereklyetartóba a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is), a csonka magyarországi településekről, illetve a...

A templom mellett áll az 1938-ban emelt, terméskőből épült országzászló-tartó. Előtte az 1995-ben felavatott az 1-2. világháború áldozataira emlékeztető, és a koncentrációs táborban elhunytak emlékére 1995-ben avatott márványtáblája.

A szenci hősi emlékmű történetének kezdete 1917-re tehető vissza, amikor az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a szerint: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” Magyarországon tehát törvénybe foglalták, hogy minden magyar községnek, városnak, falunak építenie kell egy...

A Jakab család tulajdonába 1935-ben került az épület és a hozzá tartozó kert. Az épületet a II. világháború során nem csupán a család, de a német és orosz csapatok is használták, mivel stratégiai szempontból jó az elhelyezése. A fennmaradt kiállított tárgyak többsége a család tulajdonát képezték, de a gyűjtemény bővítésében barátok, kollégák, szomszédok is segédkeznek,...

A nagyközség evangélikus temploma magán viseli a XIX. század harmadik évtizedének érett klasszicizmusára jellemző jegyeit. Észak-déli tengelyű, téglalap alaprajzú, egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom. A torony alapja egybeesik az északi homlokfal alapjával, ennélfogva kiképzése egységesebb és gazdagabb. Főbejáratát rizalit teszi hangsúlyosabbá. Porosz boltíves belső terét három oldalról árkádos karzat veszi körül. A községnek neves evangélikus iskolája...

A fából faragott Ősi Magyar Kaput (Smidt Róbert fafaragó munkája) a templom bejáratánál helyezték el 2012-ben, a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából. Állíttatta a Csemadok alapszervezete.

A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és alapszervezeteinek 2020-ban , a Magyar Összetartozás Évében a legjelentősebb eseménye a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról való méltó megemlékezés volt. Sajnos a vírusjárvány miatt a tervezett programokat csak részben sikerült megvalósítani. Így is nagy örömünkre szolgált, hogy a nógrádiak közadakozásából sikerült szeptember 30-án Fülekpüspökiben emlékművet és december 18-án Füleken a...

Apácaszakállasi ref. lelkész, műfordító.

A Baross Gábor úton „van ez időszerint a Ludwig-féle bérházban az V. hadtest parancsnoksága, továbbá az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának Hubert építész által 1902 ben barokstilben épített s 193630 koronányi könyvértéket képviselő igen szép épülete. E bankfiók működési köre kiterjed Pozsony, Nyitra, Trencsén és Turóc vármegyékre. Pénzügyi műveleteinek összege meghaladja a 22 millió koronát s...