Emlékhelyek a Felvidéken

Lőcsei Zsedényi Ede (szül. Pfannschmidt Ede, Lőcse, 1804. március 21. – Budapest, 1879. február 20.) politikus, országgyűlési követ, majd képviselő, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Cipszer családba született, egyik őse még német birodalmi nemesként települt át Magyarországra, az egykori Szepes vármegye területére, ahol hamar a megye egyik legtekintélyesebb protestáns családja lettek. Őse 1649-ben III. Ferdinándtól lőcsei előnévvel...

A községi hivatal parkjában található szürke kő emlékmű, rajta fekete márványlap. A park szépen gondozott, a falu magáénak érzi a fiatalon elhunyt repülő emlékét.

„A helyi múzeum megalakításának gondolata az avar kori temető feltárásával kapcsolatban jelent meg először. A sok feltárt anyag és a Nyitrai archeológiai intézet munkatársainak ígérete buzdította az akkori lelkes zsélyieket a múlt század 70-es éveiben. Csakhogy mire elkészült a két megfelelő helyiség, a helyi vezetők rájöttek, hogy ott inkább a forradalmi tradíciók szobáját rendezik be,...

„Ugyancsak a VICTORIA Kultúregyesületnek köszönhető az az emléktábla, amely a kultúrház falán látható, emlékeztetve az itt megforduló idegent is a falu jeles személyiségére, az ismert és rangos felvidéki magyar költőre.” A község híres szülöttére emléktáblát avatással emlékezett a költőre a Victoria Kultúregyesület, valamint Zsély község önkormányzata 2010. szeptember 26-án, a költő születésének 75. és halálának...

„Áll még Zsély községében a családi ház (220-as h. sz.), melyben hosszú időn át a költő szülei laktak. Ide járt haza gyakran az édesanyja szeretett gyermeke. Időnként itt dolgozott és alkotott, itt találkozott barátaival, rokonaival és ismerőseivel. Itt töltötte utolsó éveit, beteg napjait is. a házat nagyrészben maga az édesapja építette; alakította a telket kellemessé,...

A Szentháromság tér bal oldalának első háza a Zsembery / Sembery / -ház. Két XVI. századi épület összekapcsolásával alakult ki, mai alakját 1803-ban nyerte el Thalher műépítész terveinek kivitelezése alapján. Egyik részében plébánia működött. Itt léptek fel a Selmecre érkező színházak is, bálokat rendeztek s az épületben működött a Szitnya Egyesület (Szitnya (korábban Szittnya) Egyesület:...

A mai Bacsák utcában, az egykori Talmud Tóra épületében találjuk Dunaszerdahely zsidó közösségének imaházát. Magát a Talmud Tóra épületét – azaz a zsidó Talmud-iskolát, amelyet a hitközség a zsidó tudományok és a zsidó erkölcsök ápolására létesített – 1912. március 24-én avatták fel, amikor az akkori főrabbi, Weinberger Shmuel L., illetve a Talmud Tóra egyik alapítója...

Az új út építésekor helyezték át a zsidó temető sírjait a falu temetőjébe.

A Sport utca és a Temető utca kereszteződésénél található a zsidó temető.

A tornalja városi (kinti) temető bejáratának a bal oldalán található.

A temetőben található a holokauszt emlékmű.

Szencen a lakosság mintegy egynegyede zsidó volt, a háború és a deportálások után azonban csak töredékük tért vissza a városba. Ennek egyenes következményeként temetőjük is romlásnak indult, talán csak a (mára már részben elbontott) magas téglafal és az isteni gondviselés óvta meg a pusztulástól. Reménykedjünk, hogy a jövőben javul a temető helyzete és nem esik...

A községben már a régi időkben állt a református oratórium, vagy templom, ezeket azonban a sellyei jezsuiták vagy a peredi katolikusok mindig lerombolták. II. József türelmi rendeletének kiadása után a helyi reformátusok 1784-ben ideiglenes imaházat építettek a Tanító István és Róka István által adományozott telken, majd hamarosan református templom építésébe kezdtek a türelmi rendelet nyomán,...

A Zsigray-kúriát Zsigray János pozsonyi alispán építtette a 17. században. Később itt működött a Zsigray Sül, a lengyel haszid zsidók imaháza. Az épületet néhányszor átépítették, utoljára reneszánsz stílusban. 1993-óta a Szlovák Nemzeti Múzeum által igazgatott Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeuma állandó kiállításának művészeti gyűjteményének ad otthont.

A pozsonyeperjesi testi fogyatékosok alapszervezete 2015-ben újította fel településük egykori kántortanítójának a sírját a királyfiakarcsai temetőben.

Trencsénben, az azonos nevű megye székhelyén a zsidóság a 17-18. században jelent meg nagyobb számban. Morvaországból menekültek ide az ottani zsidóüldözések elől. A város falain kívül, annak szomszédságában telepedtek meg – ez a terület mára a történelmi belváros részévé lett. Létszámuk a 19. század utolsó harmadára elérte a város lakosságának mintegy egynegyedét. Az 1868-69-es budapesti...

Galántán hajdanán két zsinagóga is volt. Az elsőt valószínűleg 1758-ban építették és a mai Mladosť bevásárlóközpont helyén állt. 1945 után lebontották. Az új zsinagóga építéséről 1898-ban tudósított a Galántai Újság. Ez az Új utcában, a későbbi Stúr utcában épült, ahol nemcsak a zsinagóga volt, hanem a zsidó iskola, a rabbiképző és kóser étterem is. Az...

Léván a zsidókról szóló első írásos említés 1713-ból származik. A zsidók tömeges betelepedése azonban csak a 19. század 30-as éveire tehető. 1840-ben megalapították az első egyházközséget és a zsidó iskolát. Két évvel később a lévai zsidók azzal a kérelemmel fordultak a hivatalokhoz, hogy jelöljenek ki helyet temetőjüknek. 1848-ban Léván 100 zsidó lakos élt. A 19....

A 18. században emelt, neoromán zsinagóga pusztuló állapotú épületén helyenként tapasztalhatóak a megújhodás jelei.