Emlékhelyek a Felvidéken

A 19. század utolsó harmada Magyarországon a vidéki városi és megyei múzeumok megalakulásának időszaka volt. Ezek sorába illik a Kassán 1872-ben megalakult Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület is, melynek kezdeményezői a jelentős magángyűjteménnyel rendelkező Klimovits-testvérek voltak. Szándékaikat támogatta Myskovszky Viktor elismert műemlékes szakember is. A múzeum első kiállításának megnyitására 1876-ban került sor. A gyűjtemény később több adomány...

A település 2017-ben egy meghatározó mérföldkőhöz érkezett. Az akkori Lánczy-gróf birtokáról ekkor nyilatkoztak először „Lanchi”-ként, majd pedig „Felsö-Láncz”-ként. Ezek óta eltelt háromnegyed évezred, ez volt a kopjafaavatás méltó appropója a 2017-es falunap keretein belül.

Felsőpél református temploma 1837-ben létesült, tornyát 1929-ben építették.

Felsőszecse református temploma 1789-ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült. Tornyát csak 1891-ben építették hozzá. A hatszáz ülőhelyes templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A templom tetőszerkezete 2008-2009-ben lett felújítva, a belső a közelmúltban újult meg.

Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté. A település azonban nagyon régóta lakott hely, első okleveles említése 1268-ból való. A 15. században Egyházasszemerédként is említik. Az Egyházas előnév minden esetben korai templomos helyre, plébániatemplom meglétére utal. A török időkben az újvári szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után földesura Hellenbach báró lett. Mai...

A Rimaszombati járás egyik épségben megmaradt és példásan rendben tartott erődtemploma. A völgyet uraló várjobbágyok közül a tatárjárás után IV. Béla néhányat nemesi rangra emelt. Udvarházaik egymástól nem nagy távolságban állhattak, az eredeti területi felosztást máig megőrizték a völgyben a helynevek. A Felsővály-Nagyszer, Bikkszög, Gergelyfala, Mihályfala, Alsóvály, Főcénháza elnevezések még az egykori szeres településrendszer neveit...

A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Kövér Árpád lelkész, Tornallyay Zoltán főgondnok és Tóth László gondnok idejében, Tornallyay Zoltán  építészmérnök tervei szerint és művezetésével. Csutor János, Czókoly Albert és Kőszeghy József építőbizottsági tagok buzgó közreműködése mellett. Énekvezér: Simon Gábor.

A Fő tér Keleti térfalában, zárt sorú beépítésben, a Ferences utca sarkán áll az egykori ferences templom és kolostor 14. század végéről származó, eredetileg gótikus stílusban épült, jelentős méretű épülettömbje, melyet a 15. század első éveinek valamelyikében szenteltek fel. Az épületegyüttes alaprajza a középkori ferences építkezés jellegzetes alaprajzi elrendezését mutatja. A hatalmas méretű templomhajóhoz keletről...

Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak...

Fest Aurél Szepesváralján született (Szepes megye) 1829. ápr. 15-én Fest Sámuel kereskedő és Kuna Aszpázia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus Jurátus. (Felesége Kovács Julianna lett, meghalt Budán, 1871.) 1848. szept. 24 (okt. 1.) – hadnagy az Egerben szerveződő 26. honvédzászlóaljnál. December végén alakulatával a felső-tiszai (később I.) hadtesthez osztják be. Végig küzdi a téli...

Fest Imre (Szepesváralja, 1817. november 3. – Budapest, 1883. március 11.) politikus, közgazdász, az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzója, az osztrák Lipót-rend középkeresztese, költő. Iskoláit Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen járta; a jogot Debrecenben és Pesten végezte; 1839-ben ügyvédi oklevelet nyert. Szepesváraljára visszatérve az ügyvédi gyakorlat helyett a bányaipar terén keresett hatáskört. 1840-ben jegyzőjévé lett a felsőmagyarországi...

Martosi Feszty Árpád (született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter, Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) magyar festőművész. Édesapja, Rehrenbeck Szilveszter (1819-1910), ógyallai földbirtokos, édesanyja Linzmajer Jozefa (1822-1885) volt. A család ősei a XVIII században az ausztriai Linz mellől származnak el. A Rehrenbeck család teljesen elmagyarosodik. Feszty Sziveszter a XIX század derekán Vágvecséről Ógyallára telepedett....

A kopjafáktól balra, a tó partján található.

A park bejáratánál található a faszobor.

Az 1833-ból származó, ma a Szent György-templom mellékhajó felöli (északi) oldalán álló kőkereszt eredetileg az 1780–1961 között működő újfalui temető nagykeresztje volt, amelyet Finta Anna tizenkét évvel a halála előtt állított az egykori Kondé-féle, s akkorra már megrongálódott fakereszt helyébe. A nagytemető 1950-es évekbeli megszüntetése után a Finta-keresztet nem az új, kisudvarnoki úti temetőbe, hanem...

Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében Tornalja nagyközség polgármesterének és családjának kriptája elhanyagolt állapotban van. Egyetlen lányuk, Ilonka szülés közben halt meg, emlékére táblát helyeztek el a kripta falára.

A Kamaraház után a Fleming-ház következik, mely a 16. században keletkezett három gótikus épület átépítésével. Ebben az épületben verték 1598-tól másfél éven át a „körmöci aranyakat”. A pénzverdét ugyan nem sikerült a városban megtartani, de Selmec gazdagsága még évszázadokig ragyogott az Aranyutcában.

Ahol a kereszt áll, az 1767-ben még a város széle volt. Itt, az egykori Akasztó-hegy közelében érte el a várost a dél felől érkező útvonal. A kereszt a vasút és a mellette elfutó forgalmas út közötti területre „szorult be.” A keresztszárakat és a korpuszt többször átfestették. Legutóbbi felújításakor a keresztet új betonalapra állították, de már...

E fogadalmi vaskeresztről, amelynek a korpusza is fém, nagyon keveset tudunk. Eredeti felirata, amely a megfeszített Megváltó lába alatti kőlapon volt olvasható, már évtizedekkel ezelőtt teljesen lekopott. A kereszt 1945 után több szakrális kisemlékhez hasonlóan a templomkertben lelt helyet, majd onnan 2008-as restaurálása után a Szent János egyházi alapiskola bejárata elé került.