Emlékhelyek a Felvidéken

Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében Tornalja nagyközség polgármesterének és családjának kriptája elhanyagolt állapotban van. Egyetlen lányuk, Ilonka szülés közben halt meg, emlékére táblát helyeztek el a kripta falára.

Fodor Jenő plébános (1867-1927) fekete márvány obeliszkje az (új/úri) temetőben nyugszik  áll. Rajta keresztjel, kehely, könyv és stóla, illetve egy Krisztus-fej és virágmotívumok. A sírjel készítőjének és helyének szignója is olvasható: Fellner M., É.Újvár.

Ahol a kereszt áll, az 1767-ben még a város széle volt. Itt, az egykori Akasztó-hegy közelében érte el a várost a dél felől érkező útvonal. A kereszt a vasút és a mellette elfutó forgalmas út közötti területre „szorult be.” A keresztszárakat és a korpuszt többször átfestették. Legutóbbi felújításakor a keresztet új betonalapra állították, de már...

A Kassa középkori eredetű főutcájának egyik kiemelkedő kultúrtörténeti értékű középülete helyén korábban négy, kőből épült, gótikus polgárház állhatott, melyek fokozatosan egybeolvadtak: Első adataink a 16. századból származnak róla. Az 1620-as években itt működő pénzverdéről tudunk. Reprezentatív szálláshely, rezidencia jellegére utal, hogy hosszú ideig a Felső-magyarországi főkapitányok székeltek itt, az egyik épület-elődnek számító Rueber-féle házban (innen...

Vívóedző, a sportág jelentős szlovákiai alakja. Vívóiskolájában számos kitűnő sportoló nevelkedett.  A Szlovák Vívó Szövetség második elnöke, a somorjai vívómozgalom megalapítója, hosszú éven keresztül válogatott és edzője (in memoriam): A szlovák vívómozgalomban elvégzett munkáért, edzőségért díjat kapta.

A Komáromi Líceum és Tanítóképző Intézet diákja, a második világháborúban, Németországban munkaszolgálatos, a háború befejeztével angol hadifogságba esett. 1946-ban sikerült a fogságból hazajutnia, de sajnos tanulmányait nem folytathatta. Mint csehszlovákiai menekült, Magyarországra szökött, ahol tanulmányait a Pápai Állami Tanítóképző Intézetben folytatta. 1948-ban visszatért szülőföldjére, ahol fáradságot nem ismerve – hozzálátott az eddig csak szlovák iskolák...

Forró Róbert labdarúgó emlékműve A Vágai Sport Club (szlovákul: Športový Klub Váhovce) vezetősége 2000-ben egy ankétot hirdetett meg a sportkedvelő közönség körében. Arra kérték a község csapatának a szurkolóit, hogy a község területén elhelyezett szavazóurnákba dobják be az általuk legjobbnak tartott, a XX. században játszott tizenegy vágai focistának a névsorát. A legtöbb szavazatot a legendás 10-es...

A barokk keresztet 1772-ben Szakál Ferenc helyi gazdag marhakereskedő állíttatta. Ezt a keresztet az útvonal kanyarulatában lakó Szvoreny család után Szvoreny keresztnek is nevezik a helybeliek. A rajta olvasható felirat szerint a kereszt javíttatására 1946-ban került sor. Legutőbbi restaurálását Cséfalvay Kázmér 2008-ban valósította meg

Frank Ferencz (1823-1894) és neje Figur Katalin (1836-1914) valamint Frank János (1864-1927) nyugszanak a sírokban.

Franz Steiner síremléke a temető V/1-es parcellája délkeleti sarkán található. 1930-ban alkotta Rigele Alajos szobrász.

Trenko János vaskerítéssel övezett emlékkeresztjére a falu buszmegállója mellett lelhetünk.

Fritz Wowy 1917 nyarán a Görz-i (ma: Gorizia, Olaszország) légi csatában esett el.  A síremléken egy kiterjesztett szárnyú madár hátán álló ifjút látunk. Mezítelen testén nyitott, lobogó köpenyt visel, kezében a dicsőség koszorúját tartja. A síremléket Rigele Alajos pozsonyi szobrász készítette 1919-ben. Síremlékének felirata: „Fritz Wowy K.u.K Fliegeroberleutnant gefallen im 22. Lebensjahre am 3. Juni 1917...

Nevét a ház eredeti lakója, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonos után kapta. A Fritz-ház az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az A-épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia a házat egyébként 1829-től bérelte,...

Sirak község központjában áll az egykori Fuchsleitner-féle malom. A mára eléggé elhanyagolt épületet kőből építették, tetőszerkezete és az első oldalán egy hozzátoldott épületrész deszkából készült.

A füleki vár egy 65 méter magas, É-i oldalán igen meredeken emelkedő vulkáni kúpra épült meg a XIII. század első felében. Három részre tagolható: alsó, középső és felső várra. Az alsóvár a síkság fölé emelkedő alacsony dombra épült meg a XVII. században. Mély árok és korszerű, új-olasz bástyák védelmezték a területét. Itt álltak az őrség...

Füleken a Hősök terén áll az az első világháború füleki áldozatainak emlékét őrző emlékoszlop, melyet 1928-ban készíttetett a füleki városközösség. Az emlékmű ünnepélyes leleplezésére 1928. szeptember 30-án került sor és a füleki ferences zárdafőnök szentelte fel. Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából az emlékmű felújítását a hagyományőrző Koháry Polgári Társulás kezdeményezte. Aláalapozással megerősítették az...

Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...

Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...