Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4093 bejegyzés

Fadrusz János pozsonyi mellszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

Pozsony városa 1903-ban 45 évesen elhunyt szülöttjének, a monumentális Mária Terézia-szoborcsoport (1897) alkotójának, Fadrusz Jánosnak emléket kívánt állítani. A megoldásról az ugyancsak pozsonyi születésű szobrász, a mindössze 26 éves Pfliegler János gondoskodott. Pozsony dicséretes szokás szerint minden tőle telhető támogatást megadott felfedezett művészi tehetségeinek. Pfliegler ily módon a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület ösztöndíjával tanulhatott a budapesti...

Fadrusz János születésének helye (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

szeptember 27, 2016
Korának, a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar emlékműszobrásza, Fadrusz János Pozsonyban, az egykori Vártelek utca Pálffy-udvarában látta meg a napvilágot 1858. szeptember 2-án. Pozsony külvárosában, a Virágvölgyben élte le élete nagyobb részét. Budapesten halt meg, 45. életévét épp betöltve, 1903. október 26-án.

Fájdalmas Anya-kápolna (épület, építmény) (Galánta [Galanta])

Volt Galántán az Eszterházy kastély közelében egy impozáns barokk kápolna a Fájdalmas Anya tiszteletére, amely 1741-ben épült, s a pestis járvány elleni védőszentek szobrai is jelen voltak benne. Sajnos 1962-ben a kápolna haladó eszmék áldozatává vált, lebontották. A kápolnából a barokk főoltár nagy részét 1962 decemberében átmentették a plébániatemplomba. A plébániatemplom Szent István Király főoltárképét...

Fájdalmas Boldogasszony búcsújáróhelye (épület, építmény) (Sasvármorvaőr [Šaštín – Stráže])

A kegyhely Pozsonytól légvonalban 55 km. A középkori oklevelekben már hétszáz éve jegyzik, jobbágyfalu, sáson (mocsáron) épült. Innen a neve is. Az egykori, 1323-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később reneszánsz várkastély épült. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el, de III. András magyar király 1291-ben...

Fájdalmas Szűz Anya temetőkápolna (épület, építmény) (Kőhídgyarmat [Kamenný Most])

A kápolna homlokzatának alsó része négyzet alakú, középen félköríves végződésű, kőkeretes ajtóval. Két oldalát egy-egy szürkés, gömbölyű oszlop díszíti. Az ajtó feletti timpanonból emelkedik ki a kis huszártorony, benne egy kis haranggal, oldalain félköríves hangvetőnyílásokkal. A tornyon tűhegyes, gúla alakú piros bádogsisak; két oldalán a homlokzatot lezáró hullámos tetőpárkány, alján pedig ez a kőbe vésett...

Fájdalmas Szűz Mária szobor (Pieta) (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

A Pieta olasz kifejezés magyar nyelvben szánalmat jelent. A kereszről levett Jézus édesanyja, Szűz Mária karjaiban. A szobrot 1847-ben állíttatta Sebő Ferencz.A csiliznyáradi templom elkészítése előtt ennél a szobornál tartották a csiliznyáradi katolikusok a május esti litániákat.A szobor a templomkertben  áll.

Fájdalmas Szűzanya – kápolna – Kalász (épület, építmény) (Kalász [Klasov])

„Votum fecititaet erexit Farkas David et Consors eius” Ezt a latin feliratot vésték bele a kápolnában lévő, barokk stílusjegyeket viselő oszlopkőbe, amelyen a Fájdalmas Szűzanya szobra található. Magyar fordítása: „Fogadalomból emeltette Farkas Dávid és felesége.” Farkas Dávid és felesége, Helena Plevina a XVIII. században éltek Kalászon. Egy Helena nevű leánygyermek keresztszülei lettek 1728 március 12-én....

Fájdalmas Szűzanya-szobor (szakrális kisemlék) (Ógyalla [Hurbanovo])

Fájdalmas Szűzanya-szobor (Hétfájdalmú-szobor, Kádek-szobor, Hétfájdalmú Szűz Mária) A temetői nagykereszttől délre található szintén polikróm homokkőből. A talapzat oldalainál oszlopzat, elülső alján egy angyalkás domborművel. A szobor alatt közvetlen a talapzat peremén a következő felirat olvasható: HÉTFÁJDALMÚ SZŰZ KÖNYÖRÖGJ A MEGHALT HIVEKÉRT Talapzatán: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTÁK EZEN HETFAJDALMÚ SZŰZ MÁRIA SZOBRÁT KADEK ANDRÁS ÉS CSALÁDJA 1934....

Fakereszt a templomkertben (szakrális kisemlék) (Ipolynagyfalu, Nagyfalu [Veľká Ves nad Ipľom])

A barlang mellett fakereszt áll öntöttvas korpusszal, amelyet 1998-ban Dobos Péter plébános hozott ide.

Fakereszt Perbetén (szakrális kisemlék) (Perbete [Pribeta])

március 18, 2016
A falu északi szélén, a Jászfalu és Koltára vezető út mentén található fakereszt eredetijét 1752-ben állították. A keresztet többször felújították, a 20. század első felében, a keresztre vésett dátum alapján 2008-ban.

Falábas harangláb (szakrális kisemlék) (Ipolyszécsényke, Szécsényke [Sečianky])

február 21, 2017
„falábas harangláb, melynek kis tornyát zsindellyel fedték.”

Faller Károly sírhelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. 1857. május 17-én született az ősi bányavárosban, Selmecen, ahol már édesapja is bányászati akadémiai tanár volt. Más források szerint a születés dátuma 1857. május 21. (Csath B., 1992. 130. l.) Selmecbányán és...

Faluhatárt jelző kereszt (szakrális kisemlék) (Csáb [Čebovce])

Az egykori település határát jelző kereszt ma a faluban található a terjeszkedés miatt. A szürke kőkereszten lehajtott fejű, barna hajú, sötétszürke ágyékkötős Krisztus korpusz látható. A talapzaton fehér márvány Madonna fej található, valamint vésett felirat. A kereszthez öt lépcsőn lehet feljutni.

Falumúzeum (tájház, kézművesház) (Kelenye [Kleňany])

A Fő tértől pár lépésre található, a buszforduló mellett. Valamikor tanítólakás volt, a községben működő egyházi fenntartású iskolához tartozott. Jelenleg a lelkiatya engedélyével működik. Három helységben a falu népi kultúrája, népviseletek, régi használati tárgyak, mezőgazdasági eszközök láthatók.

Falumúzeum (tájház, kézművesház) (Csalár [Čeláre])

A templom felé vezető út bal oldalán, egy régi, fehér parasztházból kialakított múzeum, mely régi képeket, használati tárgyakat és parasztszobát mutat be. A portán áll még egy csűr, benne régen használatos mezőgazdasági eszközök láthatók, a portára pedig egy székelykapun át lehet bemenni. A múzeum falán egykori megye- és településjelző tábla függ.

Falumúzeum (tájház, kézművesház) (Nagycsalomja [Veľká Čalomija])

A csalomjai főutcán láthatjuk a 2009-ben megnyílt falumúzeumot. Pölhös Ferenc kisgazda két és fél hektáros portáján valamikor zsúpfedeles vályogház állott. Ennek helyén épült a gazda két gyermekének: Pölhös Józsefnek és Pölhös Ilonának a kőháza, amelyben ma a múzeum kapott helyet. A cseréptetős ház egy-egy szoba-konyhás lakrészből áll. A nyugati nagy ablaka az utcára, hatoszlopos déli...

Falumúzeum (tájház, kézművesház) (Dunamocs, Mocs [Moča])

Az egykori jegyzőlakásból kialakított falumúzeumot 2003. október 6-án avatták fel. A helytörténeti gyűjtemény részeként a néprajzi, viseleti emlékek mellett iskolamúzeum is helyet kapott az épületben. Az épület homlokzatán 2004-ben helyezték el az aradi vértanúk emléktábláját, de itt kapott helyet az egykori községháza falát díszítő régi tábla is, Esztergom vármegye címerével. A kiállításon látható egy régi...

Falumúzeum (épület, építmény, néprajzi gyűjtemény) (Udvard [Dvory nad Žitavou])

Ugyanezen épületben kapott helyet a csemadok szervezet és a cserkészcsapat is.

Falumúzeum és Zsélyi Aladár emlékszoba (néprajzi gyűjtemény, tájház, kézművesház) (Bussa [Bušince])

Losonc felé vezető út jobboldalán, a faluközpontjában található. Az épület egykor magántulajdonban volt, 1994 óta ad helyet a néprajzi gyűjteménynek. Nemcsak Bussáról, hanem a környékbeli falvak, települések mindennapi tárgyait, népviseletét és berendezését őrzik. Az épület ad helyet a Zsélyi Aladár emlékszobának is. A kiállítás 1994-ben, a budapesti Közlekedési Múzeumból került Bussára. A Bussán megkeresztelt fiatal...

Faragott kereszt a világháborúkban elhunytak emlékére (szobor, emlékmű, emléktábla) (Galábocs [Glabušovce])

A templom mellett látható faragott kereszt, mely a világháborúkban elhunyt galábocsi lakosoknak állít emléket. Fakereszt, díszesen megmunkált, világos színű fából, alacsony kőfallal körülvéve.

Farbaky Gyula nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Farbaky Gyula (Munkács, 1870. ápr. 18. – Selmecbánya, 1911. okt.) kohó- és bányamérnök, akadémiai tanár 1888-tól 1891-ig a selmeci akadémia hallgatója volt. A fémkohászati szakon végzett, később bányászatból is diplomázott. 1892-ben lett asszisztens Selmecbányán, 1894-95-ben az aacheni műegyetem tanársegédje a fémkohászati tanszéken. 1895-ben Vesztfáliában és Belgiumban, majd Svédországban tanulmányozta a fémkohászatot. 1895-től a selmeci kohóhivatal...

Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, országgyűlési képviselő sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő sírja. Farbaky István, a jeles feltaláló és szakíró,a kiváló iskolaszervező és főiskolai tanár 1836. augusztus 15-én született Nyíregyházán. Az elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában végezte. 1850-ben Eperjesre került, ahol érettségit szerzett. 1854–58 között a selmeci akadémián bányászatot és kohászatot tanult....

Farkas Benő református lelkész, honvédhadnagy sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Ekecs [Okoč])

Az egykori ekecsi tiszteletes Komáromban született 1826-ban. Iparoscsaládból származott. Tanulmányait Komáromban, illetve Debrecenben végezte. Békésen az elemi népiskolában tanított. 1848/49-ben honvédhadnagy volt. Jelen volt Erdélyben, jelen volt Vasvári Pál elesténél 1849. július 13-án, a gyulai havasokban. A szabadságharc után először Komáromban a református gimnáziumban tanított, majd Hetényben segédlelkész lett. Nevéhez fűződik Csokonainak 1798. március 12-én Lillához írt eredeti levelének...

Farkas Ferencz emlékkeresztje (szakrális kisemlék) (Naszvad [Nesvady])

A keresztet maradandó emlékezésképpen állíttatta a család Farkas Ferenc hirtelen halálának helyszínén.

Farkas Győző evangélikus lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Késmárk [Kežmarok])

A Hegyen épített város című evangélikus egyházi hetilap 1928. 06. 29-én így emlékezett meg Farkas Győzőről: „Farkas Győző debreceni evangélikus lelkész meghalt. Mélyen lesújtotta és megdöbbentette budai egyházközségünk tagjait az a váratlan gyászos hír, mely jelenti, hogy Farkas Győző, a debreceni ev. egyházközség vezető lelkésze e hó 9-én hirtelen elhunyt. Gyomormérgezés ölte meg. A budai...
1 40 41 42 43 44 137