Emlékhelyek a Felvidéken

Füleken a Hősök terén áll az az első világháború füleki áldozatainak emlékét őrző emlékoszlop, melyet 1928-ban készíttetett a füleki városközösség. Az emlékmű ünnepélyes leleplezésére 1928. szeptember 30-án került sor és a füleki ferences zárdafőnök szentelte fel. Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából az emlékmű felújítását a hagyományőrző Koháry Polgári Társulás kezdeményezte. Aláalapozással megerősítették az...

A füleki zsidókról a középkorból csak szórványos adatok maradtak fenn, ezek szerint kereskedelemmel foglalkoztak. Füleken a zsidó hitközséget – Chevra Kadischa Szent Társaság – 1820-ban alapították. Az eredeti lakosok között olyan jellemző nevűek voltak mint: Lázár, Kohn, Büchler, Lemberger, Kaufmann, Fischer, Mintz és Boger. Az ortodox zsidó egyház anyakönyvét 1867-től vezették, az előző korszakból a...

Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...

Fülek egyik ismert épülete a városháza. Építését 1911 áprilisában kezdte el Schmidt Pál losonci építész az ugyancsak losonci Jakab Pál tervei alapján. Az épületet 1912. június 29-én adták át. Eredetileg itt kapott helyet a tűzoltók szervezete is. Az épület jellegzetessége a tűzfigyelő torony, amelyből belátható volt a város.

Állíttatta Fülöpp László plébános Isten nagyobb dicsőségére s a kunfalvi és koloni plébánoskodásának hálás emlékére, 1894-ben.

Füzék Sándor és családtagjai sírja a temető I./1-es számmal jelölt szektorában lelhető fel.

A sírhely őrzi Gaál Elek emlékét, aki a 2. világháborúban esett el.

Gaál István, nagydaróczi születésű, okleveles és jó eredményt felmutató tanító, ki 13 évi működés után 1911-ben Gömörpéterfalán halt meg. Amikor ő tanítóskodott az iskolában 114 tanköteles volt, mert akkor ide jártak a dobfeneki gyerekek is.

Az I. világháború elesettjeinek emlékműve egy magas szürke márványoszlop, amely egy „1914–1918” feliratú gömbben végződik. Az oszlophoz erősített szlovák nyelvű tábla felirata szerint az emlékművet a két világháború között Fülek város, járási székhely lakosai készíttették el Gács járási székhely számára, a két város közötti jó kapcsolat jeléül. Az emlékműről és környezetéről akkor Ján Bohúska gondoskodott....

A várkastélyba vezető bejárat jobb oldalán található a katolikus templom. Építését 1822 körül kezdték meg, és 12 év múlva készült el. 1835. október 18-án szentelte fel Scitovsky János püspök a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. Egyhajós épület, bejárata felett két toronnyal. Főoltárának képe a Szent Kereszt megtalálását ábrázolja, melyet 1889. november 15-én szenteltek fel. Kubányi Lajos...

A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...

A sírban Galambos Dániel és neje Vörös Janka nyugszanak. Galambos Dániel földbirtokos volt, fiai Galambos László rétei református lelkész és Galambos József földbirtokos.

Galambos László Dióspatonyban helyettes lelkészként 1890 júliusa és 1892 márciusa között szolgált. Majd 1893. szeptember 24-től 1941. május 31-ig, a Rétei Református Gyülekezet leghosszabb ideig szolgáló lelkésze volt. Fia Galambos Zoltán (Réte, 1894. június 22. – Komárom, 1973. január 29.) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító. Négy elemit szülőfalujában végezte, majd Pozsonyba került cseregyerekként a német nyelv...

Galambos Zoltán a komáromi református egyháznak 46 éven át volt lelkipásztora.

Ipolynyék-Ipolynagyfalu közti főút jobb oldalán a Pap-árkánál található. A négyrészes talapzaton álló, díszített szárú, szürke márványból készített Valusz-kereszt korpusza ugyancsak színezett öntöttvas, INRI felirattal. A keresztet Valusz József és neje Gonda Mária Isten dicsőségére emeltette 1934-ben.

Az Esterházyak több épületet építettek fel a városban. A legjelentősebbek közé tartozik a neogótikus kastély, amely eredetileg 1633-ból származó, megerősített reneszánsz objektum volt. A kastélyt 1633-ban Esterházy Dániel és Pál építtették fel a család első erőteljes hatalmi fellendülése és gazdasági virágzása idején. A család következő tagja, Imre, aki nyitrai püspök volt, 1736-ban barokk-stílusban átépíttette az...

A fiatal lány sírja a temető északi részén található, világos szürke márványból készült, szomorúfűz látható rajta. Rozsdás, kovácsoltvas kerítés veszi körbe.

A Diósförgepatonyi Református Elemi Népiskola tanítója, mint segédlelkész tanított a förgei telken működő iskolában. Diósförgepatonyi születésű, Gálffy Miklós első diósförgepatonyi gondnok fia. Alsóbb iskoláit Dióspatonyban a református iskolában, középiskoláit Pozsonyban végezte. Élethivatásának a papi pályát választotta. Református lelkésszé avatása után Felsőgellérre került. Egész életét híveinek szentelte. Esperes, az egyetemes konvent tagja, egyházkerületi tanácsbíró volt. 1932...

Galos János 1. világháborús katona. Pósa Lajos református lelkész bejegyzése az anyakönyvben: Gallos János földműves, Balázs Irma férje. Idegsorvadásos betegségét a harctéren szerezte.

A klagenfurti kaland 1863-tól (pontosan november 4-től) Etelka (Görgei Artúr felesége) végleg hazaköltözik a két gyerekkel. Ekkor írja Artúr Istvánnak: „ma indul hozzátok gyermekeinkkel a tőlem való elválás miatt kétségbeesett árva.” Artúr tehát egyedül marad a viktringi házban. No, persze, némi személyzettel. Megbékélt már a „nemzeti bűnbak” szerepében, ezen egészséges cinizmusa és akasztófahumora átsegítette. Eljár...