A Magyar Királyság és a Kárpát-medence egyik stratégiai pontján emelkedő Pozsonynak minden korban fontos katonai jelentősége volt. Habsburg királyaink ennek megfelelően igyekeztek folyamatosan komoly helyőrséget tartani a városban. A katonákat – újkori szokás szerint – a polgári lakosság volt kénytelen „vendégül látni” házaiban, étellel, szállással ellátni a bakákat és tisztjeiket. E komoly tehertétel alól szabadult...
Vízváry Vilmos egykori igazgató tanító és református kántor. Jelentős szerepe volt a település háború előtti kulturális életének szervezésében. Énekkart is vezetett. A kitelepítések idején átkerült Magyarországra. (Fia, Vízváry Pál inasként dolgozott itt a malomban, később Szentendrén élt.) Emlékükre 2010. október 10-én került sor a Kóczán Mór Napok keretén belül a helyi temetőkert déli részén Vízváry...
Az útkereszteződés miatt kialakult, jellegzetes, háromszög alakú telek helyén eredetileg két polgárház állt. Ezt egy adomány jóvoltából 1890-ben vásárolta meg a selmecbányai zsidó hitközség. A telek és a korábbi házak alakját követő, neoklasszicista zsinagógát 1893-ban építették fel ide. A közel téglalap alaprajzú, kétszintes belső teret rejtő, nyereg tetős épület északra néző, háromtengelyes főhomlokzatát a félkörös...
A templom előtti tér, ahol Vörös Péter költő, kritikus nevelkedett 2017-től a Vörös Péter emléktér nevet viseli, ahol három ismertető táblán a költő, kritikus élete és munkássága került ismertetésre.
1965-ben érettségizett Érsekújvárban. 1970-től publikált, írásai közel húsz különféle lapban jelentek meg. 1983–1986 közt az Iródia tagja. Versei a Földet ér vándorlásunk (1989), BűnRossz Versek Anthológiája (1993) és az Iródia (1994) című antológiában jelentek meg. Első önálló kötete húsz év terméséből válogat, versein a neoavantgárd hatása érződik. Prózájában az elbeszélés, esszé, napló műfaji jegyei keverednek, történetei...
A Mihály-kapu előretolt kapuerődjébe a „Zwingerbe” beépített barokk polgári ház nem mindennapos élményt nyújt. Az egykori Vörös Rák patikának otthont adó arányos barokk épület fiatalabb, mint maga a pozsonyi gyógyszertár (ma múzeum). A 19. század első felében egyébként a klasszicista, empire és biedermeier stílus a patikák berendezésénél gyakran együtt jelentkezett. Az úgynevezett „bécsi empire” stílus...
Ez a legrégibb ma is álló köztéri szakrális emlék Csallóközcsütörtökben. Valamikor a falu felső végén állt. Mikor az új utcasort a 19. század közepén kialakították, akkor az úthoz közelebb hozták s egy vasráccsal vették körül. Ma is így látható. A kereszten a korpusz, a test barokk megformálású, a kereszt felső szárán az INRI (Jesus Nazareti...
Wahlner Geyza Árpád; Vahlner (Betlér, Gömör és Kishont vármegye, 1864. márc. 26. – Rozsnyó, 1943. máj. 20.) plébános, hittanár. Az egri főegyházmegyében 1887. VI. 19-én pappá szentelik, 1890: átlépve a rozsnyói egyházmegyébe, Rozsnyón káplán, 1891–1916: a rozsnyói premontrei gimnázium és időszakonként az evangélikus gimnázium hittanára, 1910: a gimnáziumi Mária Kongregáció vezetője, 1925–26: nyugdíjazásáig a reálgimnázium...
Wámossy István megírta a A thury-szakállasi ref. egyház múltjának rövid ismertetése című értekezést. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
A nagymegyeri római katolikus temetőben álló kápolna 1910-ben épült. A kápolnát a Wéber család építette, Wéber Ferenc és Jankó Mária. Ennek alapján hívják a kápolnát a mai napig Wéber kápolnának. A kápolnát 2004-ben restaurálták. Belső berendezése szerény. Külső falán Kazinczy Lajos alezredes, a 14. aradi vértanú emléktáblája található. A kápolna előtt egy kőkereszt látható. A...
A századforduló jeles tudósa 1908-1921 között Párkányban élt és működött, mint megbecsült járási tisztiorvos és több kiváló történeti munka szerzője. Az emléktáblát Párkány és Vidéke Kulturális Alapítvány és Párkány városa állíttatta 1996-ban.
Wickenburg kriptában három sír található:Gróf Wickenburg Ödönné Zalabéri Horváth Stefánia (1830-1921); Gróf Wickenburg Márk (1864-1924), császári és királyi kamarás, valamint felesége Gróf Wickenburg Márkné, Szapáry Eszter grófnő (1885-1944) sírjai.
A Szent Márton-dóm falai mentén több síremlék és epitáfium is látható. A legrégibb közülük az 1549. május 30-án meghalt Widman Borbála (Barbara Widman) epitáfiuma. Pasteiner Gyula a következőket írja róla: (Az epitáfiumok) „jobbára két mezőből állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezőt beszédes sírirat tölti be, a másikban domború mű van, mely...
A Ventur és Prépost utcák sarkán emelkedik a nagy méretű De Pauli-, vagy amint a két szomszédos épület egybekapcsolódása után nevezik, a Wittmann-Pauli-palota. A telken korábban minden bizonnyal egy, a 15. században épült királyi kúria állhatott, melyben a városon átutazó magyar uralkodók rendszeresen megszálltak. Ennek helyén 1775-1776-ban épült fel a mai, barokk stílusú palota Franz...
A temető felső részén található síremlék Würtzler Vilmos gyógyszerészé, aki 1847-ben Pest minden egészségügyi és kémiai vizsgálatáért felelt, valamit az 1848/49-es szabadságharc idején a Pest-budai Gyógyszerészek Társaságának elnökeként Klauzál Gábor miniszterhez nyújtott beadványt, hogy rendezzék a gyógyszerészek ügyeit. Terbegeci birtokán hunyt el. A sötét szürke kősíremlék felső részén címer látható.
Putnokon (Gömör megye) született 1808. jan. 9-én Záborszky Lajos és Sziklay (Schmidt) Júlia fiaként. Magyar, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. 1827 – önkéntes, 1831 – zászlós, majd hadnagy, 1842 – főhadnagy a 60. Wasa gyalogezredben. Ezrede rozsnyói hadfogadó fiókjának parancsnoka. 1843 – felesége dobai Székely Zsuzsanna (meghalt Lőcse, 1888.), két gyermek apja. 1848. aug. 16 –...
Ebben a házban lakott az Esterházy Rozina szolgálatában álló Franz Sacher főszakács hitvesével, szül. Veiniger Rozival. Fia, Eduard Sacher, aki e házban született 1834. február 8-án, ő volt a bécsi Sacher szálló alapítója és tulajdonosa. Az emléktáblát a Csemadok Zselízi Alapszervezete és a zselízi Rákóczi Baráti Társaság állíttatta 2003-ban. Készíttette és adományozta Tóth Gyula kőfaragómester.
A zeneszerző, zongorista emléktábláját Párkány város támogatásával a Szlovák Magyar Baráti Társaság helyzte el lakóházán, ahol élt és alkotott. Zahovay Ernő (1913. jan. 23. Párkány – 1998. máj. 29. Párkány) tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert...
A dél-honti, zömmel reformátusok lakta Ipolypásztó templomhoz vezető főutcáján, a 21. számú portán, a magyar irodalom egyik legképzettebb tudósának, a kiváló szociográfiai írónak, Zalabai Zsigmondnak a szülőházában nyitotta meg Mészáros Ottó, a község polgármestere 2009-ben a falumúzeumot. A korán elhunyt (1948–2003) irodalomkritikus két könyvet is publikált szülőfalujáról. Az elsőben – Mindenekről számot adok – a...
1948. január 29-én született Ipolypásztón, meghalt Somorján, 2005. december 26-án. Irodalomkritikus, esszé- és közíró, szociográfus, szerkesztő, műfordító, irodalom-, művelődés- és könyvtárszervező Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban szerzett 1972-ben magyar–angol szakos tanári oklevelet, ezután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő, majd egyetemi tanár, tanszékvezető volt Pozsonyban. Somorján élt. A II. világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom és művelődés egyik kiemelkedő alkotója,...
Sopronban született. A gimnáziumot Kőszegen, Szombathelyt és Nagyszombatban végezte, a teológiát 1853-tól a bécsi Pázmáneumban. Fölszenteltetett 1857. július 27-én. Segédlelkész volt Hédervárt két évig. 1864. október 20-án zámolyi plébános lett, 1879-ben alesperes, 1882-ben Esztergom-vízivárosi plébános; 1888. február 12-én a nagyszombati, 1889. december 20-án a pozsonyi káptalan tagjává neveztetett ki. Álnevei: Zámolyi, melyet írói név gyanánt...
A falu egyik legszebb épületét, a zárdát, 1889-ben Kálnoky Adél grófnő, Waldstein János gróf özvegye, Sabran-Pontevès francia herceg felesége építtette. A Nepomuki Szent János (előkertjében az ő kőszobra áll) nevét viselő kolostor, leányiskola és óvoda kapott benne helyet, ahova Szent Vince rendi kedves nővéreket (kalapos nővérek, jellegzetes fehér kalapjuk után) hozattak. A kedves nővérek a...
A 116. számú ház előtti kiskertben, egy négyzet alakú betonalapba helyezve áll Zatykó Pálné Ohajda Rozália keresztje, az egyenes szárvégű, INRI feliratos korpuszos vaskereszt, melynek felső szárvége kihegyezett. Az alsó keresztszárra egy gömbölyű alakú, vas virágtartó van hegesztve, melyben egy porcelánedényt helyeztek el. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, az ágyéktakaró kékeszöld. Krisztus arca, lábszárai hasonló...
A Zatyko-ház (136. sz.) előtti Mária-barlang képoszlopszerű alkotás, az 1970-es években épült, Nemcsok Mária, Zatyko Ferenc és neje állíttatta. Egy betonalapzaton áll a téglából falazott szakrális kisemlék. Két felső oldala sárgára festett. Eleje félköríves végződésű, a félkörívben egy üvegezett fa ajtókeret. A téglalap alakú építményt ugyancsak félköríves horganyfedéllel látták el, közepén egy sárga vaskereszttel. A...
