Štúrová település közepén vasszerkezetű harangláb látható, a 20. század 30-as éveiben állították. A harangot a štúrovái evangélikusok vették bele 1933-ban. 1922-ben Öregrét nevű dűlőjében – a volt Fejérváry, Malcolmes és Singer birtokon, valamint a Nagylél Rt. birtokainak egy részén – szlovák kolóniát hoztak létre Štúrová néven (Ekel és Megyercs területén). 39 telepes érkezett a 730,3...
“A templomkertben áll egy szürke műkőből emelt színezett vaskorpuszos feszület, melyet valószínűleg a 19. és a 20. század fordulóján emeltek, s melyet még Mikszáth is láthatott, hisz ott van a kereszt a Vasárnapi Újságban közölt felvételeken is.”
A 19. század második felében megindult fejlődés nyomán, majd a 20. század eleji változások következtében Pozsony városa nagyra nőtt. Az ipari és kereskedelmi fejlődésének egyik fontos ütőere a vasúthálózatba való bekapcsolódása volt, melyre az 1840-es években került sor. A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A...
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Vázsonyi ugyancsak kiemelkedő személyisége volt a városnak, olyannyira, hogy Dunaszerdahely díszpolgára címét adományozták neki. Ő volt az egyik alapítója és kiadója a Csallóköz c. keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilapnak. Korábban a két plébános...
A Vazul-torony helyén hajdan erődítmény állt, melyet fokozatosan átépítettek. Az eredeti torony kétszintes, két bejáratú volt: az egyik bejárat az udvarról, a másik a vár kerengőjéről vezetett a toronyba. A torony alsó részén lőrések, emeletén 3 ablak került kialakításra. Régebbi fényképek alapján tudjuk, hogy a tornyon korábban nem volt nyeregtető, ez az utolsó átépítés eredménye....
Reneszánsz stílusú kastély a 18. század elején épült egy korábban (1670-ben) leromboltatott vár helyén. A kastélyt a Vécsey család építtette, lakta és birtokolta egészen 1945-ig. A 19. század felében klasszicista stílusban átépítették. A 19. század második felében és a 20. század első felében több átalakításra került sor. 1824-ben báró Vécsey Pál jogtanácsosaként működik a faluban...
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. 1945-ben barbár módon halálra verte őt a falu komisszárja. A község központjában, a vendéglő (korábban a Patika vendéglő) falán 1995 óta emléktábla őrzi emlékét, nevét viseli a Csemadok egyik alapszervezete (a Csemadok Vecsey Lajos alapszervezet) is. 2007...
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. A családi sírban szüleivel közösen nyugszik. A háború utáni magyarellenes politikára jellemző, hogy 1945. augusztus 27-én a községbe kirendelt szlovák komisszár agyonverette.
2019. november 3-án, vasárnap Martoson Reformáció és szoboravató ünnepséget tartottak. A református templomban a reformáció alkalmàbol igét hirdetett Nt. Dr. Szénàsi Lilla lelkész, majd megkoszorúzták az emlékkaput. Ezek után került sor a Zsittnyan István kultúrház falán Vecsey Lajos mellszobrának avatására. Ünnepi beszédet Keszeg István polgármester mondott, majd az alkotót Túri Török Tibor Pro Cultura díjas...
Végh Kálmán (1895-1958) református lelkipásztor 1927-től haláláig működött Lakszakállason. Ő kezdeményezte a templom átépítését, korszerűsítését és toronnyal való kiegészítését. A kultúra terjesztője volt a községben és a környéken. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik...
Végh Mihály református lelkész, Vajda Júlia férje. Vajda Júlia, Csokonai Vitéz Mihály plátói szerelme, akihez a költő a Lilla verseket írta. Júliát első férje halála után gyorsan hozzáadták a nála jóval idősebb Végh Mihályhoz, akivel a házasság boldogtalan volt.
Az egykori pozsonyi Sétatér keleti végében, a színház és a Redout közelében álló, ma igen nívós, négycsillagos szálloda helyén már a 13. században is fogadó állt A hattyúhoz néven. 1760-tól pedig A három zöld fához címzett vendéglő működött itt. Az épületet 1838-ban Johann Lőwy, a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő, Magyarországon elsőnek számító lóvasút-vonaligazgatója vásárolta meg. (Kezdetben...
Veress János (plébános Kőhidgyarmaton 1846. márc. 22 – 1859. okt. 15.). 1797. aug. 9-én született. Hittudományi tanulmányait a Mariánumban végezte, de végül az esztergomi felsőfokú iskolán fejezte be. 1822. márc. 17-én történt felszentelése után Zsemléren káplán. 1846. márc. 22-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol 1859. okt. 15-én bekövetkezett haláláig teljesített szolgálatot. A kistati temetőben található sírkövén Neress...
A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének (1847-1940) köszönhette, aki 1889-ben saját telkén a Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot építtette, és 1875-től negyven éven át saját házában, saját költségén tanította ingyen a szegény tanyai gyermekeket. Hosszú keresztényi munkásságáért XI. Pius pápa a „Bene merenti” érdeméremmel jutalmazta 1933. július 16-án.
1930. április 23-án született Pozsonyban. Zenei szakelőadó, zenei szakíró, énekes (meghalt Pozsonyban, 1989. október 24-én, Rétén temették el). Szülővárosában végzett konzervatóriumot, zenei események, hangversenyek, zeneműkiadások szervezője, 1981–1988 között Pforzheimben operaénekes. Több tankönyv, módszertani segédanyag, kórusmű-összeállítás szerzője, összefoglalta a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történetét is (1973). 1961-től a Csemadok Zselízi Országos Népművészeti Fesztiváljainak szervezője volt. 1962–1970...
A mai Redout helyén a középkorban egy őrtorony állott. Ezt a városban birtokokkal rendelkező Thököly család a 17. században úri lakká alakíttatta át. 1705-1707. között e házban működött Matthias Glaser deák könyvnyomdája, amely a városban használt valamennyi nyelven (latinul, németül, magyarul és szlovákul) adott ki könyveket és kereskedett is ezekkel. A házat 1818-ban klasszicista stílusban...
A templom előtti kertben található az a világháborús emlékmű, melyet Deák Ferenc körjegyző tervezett. A kétlépcsős betontalpazaton áll az ugyancsak két részből kiképzett szürkés műkő oszlop, melynek alsó része szélesebb a felsőnél. Középütt egy-egy katonai puska- és kardalakzatot látunk egymáson keresztültéve. Az emlékmű az 1938-as visszacsatolás után az országzászló tartójaként is szolgált. A zászlót tartó...
