Földmérő, a magyarországi folyók vízszabályozásának főmérnöke. Születésének 200. évfordulója alkalmából az önkormányzat helyezte el az emléktáblát, 1998-ban.
Vargha Károly lelkészsége alatt, az első templom (1798-1800) lebontása után 1930-ban épült az új jókai református templom. 48 éven át hirdette Isten igéjét.
Vári Lajos rk. egyházmegyei kormánytanácsos, esperes – plébános. 1883. Érsekújvár. Középiskoláit Érsekújváron, Léván és Pozsonyban, teológiai tanulmányait Esztergomban és Szatmárnémetin végezte. Pályafutását 1907-ben Tibán kezdte, majd Tiszaujlakon, Nagybocskón, Beregszászon és Csapon működött. 1926 óta Mezőkászony plébánosa, ugocsai esperes. 1936 óta egyházmegyei kormánytanácsos. A halál 1939-ben ragadta el. Földi maradványait a Vári család érsekújvári síremléke rejti.
„Várlépcső. (Schlosstiege.) A Terézvárosnak ezen szűk, meredek és kényelmetlen, de a festői ingert nem nélkölöző sikátor-utcája a Vártelek-utcából a várba vezet fel, illetve ezen utcán át juthatni a Vízhegy-aljra: az Oeser- és Florián-utcákba s a Csuka-utcán át a Váraljai-révpartra. A XVIII-ik században (és nyilván előbb is) ez utcát „mély- és meredek-út”-nak (via profunda et praeceps)...
De azt, hogy a korral mennyire haladt a vármegye, leginkább a vármegyeház és a börtönök építése körül mutatta ki. A székház ugyanis (régente a trinitáriusok kolostora) düledezőfélben volt, a börtönök pedig az igényeknek nem feleltek meg. A vármegye küldöttséget rendelt ki és 1826 júl. 10-én elhatározta, hogy a székházat újra építteti, még pedig az adózó...
Miután királyi vármegyéből nemesi vármegye lett (a 13. század végén) Zemplén vármegye székhelye többször is más helyre költözött a 18. század közepéig. 1299-től Zemplén mezővárosi rangot élvez és itt tartják a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket is az Árpád kori várban. Zemplén vára a 17. században megsemmisült, ezért szükségesnek látták, hogy a gyűlések számára megfelelő...
A korábbi Pleyer-féle, kávéháznak és szállodának épült Széchenyi utcai 93. számú emeletes házat a városvezetésnek 1901-ben vásárolta meg. Innentől számítva a községháza (majd városháza) mind a mai napig a városvezetés székhelye. 1902-től a létesítmény emeleti részén voltak találhatóak a községi hivatalok, míg a földszinti részen gyógyszertár üzemelt. Az épület udvarában városi fogdákat és őrszobát alakítottak...
A 18. század közepéig Léva nem rendelkezett saját városházával. A bírók ezért hivatalos ügyeiket az otthonukban intézték. A városi magisztrátus üléseit ugyanezen okból a tagok valamelyikének házában tartották egészen 1754-ig. A város ebben az évben vásárolt a Malom utcában egy családi házat, majd a régi piactéren (később Kossuth tér, ma Hősök tere) további épületeket, ahol...
A Városháza eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787—88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma:...
Magyarország vármegyéi és városai, Pozsony vármegye kötetének Egészségügy fejezetében Pávay Vajna Gábor dr. írja: „Mint fontos egészségügyi haladásról, meg kell külön emlékeznünk a munkásházakról is. A városnak a Kárpát-utczában van 10 munkásháza, melyek 1900-ban pavillonrendszerben épültek, kertektől környezve. A mintaszerű beosztású házak mindegyikében 12 világos, napos lakás van a szükséges mellékhelyiségekkel, tehát összesen 120 lakás, még...
A mai plébánia helyén az írott források szerint már 1248-ban a városi plébánia állott. Ez azonban a mai, nagy méretű épület telkének csak mintegy 1/4-edét foglalta el. Az 1556-os városi tűzvészben tönkrement. Részben helyreállították ugyan, de a protestánssá vált városban nem volt rá szükség: 1587-től gabonaraktár volt itt. 1857-ben rendbe hozták, de végül 1901-ben lebontották....
A színház jelenlegi eklektikus épületét 1885-1886 között építették Fellner Nándor és Helm Henrik építészek tervei alapján. A színházat 1886 szeptember 22-én Városi Színház-ként nyitják meg a Bánk bán díszelőadásával. A megnyitón részt vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán miniszterelnökkel. Az ünnepségen Jókai Mór is jelen volt (Lidércfény címmel „prológot” írt ez alkalomra), Erkel Ferenc...
A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben...
* 1921. augusztus 17., Nemespann – † 1985. január 17., Fél / pedagógus, kultúrszervező Szülei Csiffáry Béla gazdálkodó és Varsányi Kornélia voltak. Felesége Kováts Borbála tanárnő. A komáromi bencés gimnáziumba járt. A felsőfokú tanulmányait 1936-1938-ban a pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte, majd 1941-ben kántortanítói oklevelet szerzett az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben. 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező...
A barokk stílusú kápolna a temetőhöz vezető út jobb oldalán látható. Az 1600-as években emelték, a török ellen harcoló várvédő hősük emlékére. A történet szerint 1521 körül olyan hősiesen harcoltak a török ellen, hogy a török vezér megkegyelmezett nekik, és szabad elvonulást engedélyezett számukra. A hófehér kápolnában, barna, díszesen megmunkált fa ablakkeretbe foglalt üveg mögött...
Váry Gellért (Meister Gellért, Csongrád, 1843. február 2. – Nyitra, 1929. február 16.) piarista szerzetes, novíciusmester, rendje generális asszisztense Rómában. A gimnázium hat osztályát elvégezvén, 1858. szeptember 22-én a kegyesrendbe lépett. Tanulmányai és a tanári vizsgálat befejezése után 1862-től a tanári pályán működött. Ezen évben Meister családi nevét Váryra változtatta. Tanított 1863-ig Szegeden, Vácon, Pesten...
Dr. Vas Antal tanár, irodalmár, muzeológus és helytörténész neve nem szerepel sem a Magyar Életrajzi Lexikon 1969-es kötetében, sem a szlovákiai magyar lexikonokban. A Szlovák Biográfiai Szótárban (SBS VI., 1994. 240. l.) és Szinnyei lexikonában (1914. 954. l.) viszont jegyzik őt. A Selmeci Királyi Katolikus Főgimnázium egykori pedagógusa 1851. május 1-jén született Baján. A gimnáziumot...
Štúrová település közepén vasszerkezetű harangláb látható, a 20. század 30-as éveiben állították. A harangot a štúrovái evangélikusok vették bele 1933-ban. 1922-ben Öregrét nevű dűlőjében – a volt Fejérváry, Malcolmes és Singer birtokon, valamint a Nagylél Rt. birtokainak egy részén – szlovák kolóniát hoztak létre Štúrová néven (Ekel és Megyercs területén). 39 telepes érkezett a 730,3...
“A templomkertben áll egy szürke műkőből emelt színezett vaskorpuszos feszület, melyet valószínűleg a 19. és a 20. század fordulóján emeltek, s melyet még Mikszáth is láthatott, hisz ott van a kereszt a Vasárnapi Újságban közölt felvételeken is.”
A 19. század második felében megindult fejlődés nyomán, majd a 20. század eleji változások következtében Pozsony városa nagyra nőtt. Az ipari és kereskedelmi fejlődésének egyik fontos ütőere a vasúthálózatba való bekapcsolódása volt, melyre az 1840-es években került sor. A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A...
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Vázsonyi ugyancsak kiemelkedő személyisége volt a városnak, olyannyira, hogy Dunaszerdahely díszpolgára címét adományozták neki. Ő volt az egyik alapítója és kiadója a Csallóköz c. keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilapnak. Korábban a két plébános...
A Vazul-torony helyén hajdan erődítmény állt, melyet fokozatosan átépítettek. Az eredeti torony kétszintes, két bejáratú volt: az egyik bejárat az udvarról, a másik a vár kerengőjéről vezetett a toronyba. A torony alsó részén lőrések, emeletén 3 ablak került kialakításra. Régebbi fényképek alapján tudjuk, hogy a tornyon korábban nem volt nyeregtető, ez az utolsó átépítés eredménye....
Reneszánsz stílusú kastély a 18. század elején épült egy korábban (1670-ben) leromboltatott vár helyén. A kastélyt a Vécsey család építtette, lakta és birtokolta egészen 1945-ig. A 19. század felében klasszicista stílusban átépítették. A 19. század második felében és a 20. század első felében több átalakításra került sor. 1824-ben báró Vécsey Pál jogtanácsosaként működik a faluban...
