Vághy Lázár * 1765 – † 1843. április 13., Vága / plébános, táblabíró, kanonok Vághy Lázár élete A teológiát az utolsó gyakorlati évvel együtt Pozsonyban fejezte be 1791-ben. Nemes-Orosziban (mai Nemesoroszi), majd 1792-től Nagy-Sallóban (mai Nagysalló) káplánként szolgált. 1794. augusztus 6-án Felső-Sipékre (mai Sipék) nevezték ki plébánosnak. 1800. június 18-án Ímelybe, 1806. augusztus 3-ától Vágszerdahelyre...
Vágkirályfán 1998-ban a világháborús emlékmű és a felújított templom felszentelését ugyanazon a napon tartották: …A szentmise befejeztével a templomkertben folytatódott az ünnep: ott került sor az első és második világháborúban elesett vágkirályfaiak emlékművének megáldására. Az emlékműnél a Kodály Zoltán Daloskör Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz és Bárdos Lajos: Boldogasszony anyánk című műveit adta elő,...
A város Antiochiai Szent Margit római katolikus temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, egy korábbi, legkésőbb 16. századi templom helyén. Építésze Schwarz György volt.
Valesius Antal János (1666-1758), a komáromi református egyházmegye esperese, a cseh protestánsok első püspöke Magyarországon. 1712 óta református lelkészként tevékenykedett több helyen (Rétén, Ekelen, Csallóközaranyoson, Nemesócsán). Debrecenben fiatalokat oktatott, és tanulmányaik után pappá szentelte őket. A püspöki cím használata miatt 1740. szeptember 20-án a komáromi erődben bebörtönözték. 1741-ben Mária Terézia rendelete alapján szabadult. 1745. március...
Valko István 21 éves korában adta életét magyar hazájáért. Vélhetően jelképes sírja a város köztemetőjében található. 1916. július 16-án a Rozsnyói Híradóban volt olvasható az alábbi hír: Egy gyermekarcú ember halálának hírét hozta a posta, a aki előtt még egy hosszú élet állott, akinek hazajövetelét egy özvegy édes anya várta minden este. Most már nincs...
A dunántúli evangéliumi református egyházkerület tisztelői és a perbetei evangéliumi református egyház állíttatta Vályi Lajos egyházkerületi főjegyző és református esperes emlékének.
A jeles Kelet-kutató bronz mellszobrát a helyi Vámbéry Polgári Társulás állította fel a városközpontban található Vámbéry téren. Vámbéry (Vamberger) Ármin 1832. március 19-én született Szentgyörgyön, ahonnan kisgyermekként költöztek át Dunaszerdahelyre. Ő maga gyermeki emlékei miatt aztán Dunaszerdahelyt vallotta szülővárosának: „Kedves szülővárosom (…) rokonszenvét többre becsülöm, mint minden kitüntetést, mely eddig ért” – írja a városvezetésnek...
A vár körül kialakult korai Váralja település régi házaiból a történelem viharai, természeti katasztrófák, de leginkább az 1960-as évek barbár csehszlovák „városfejlesztése” (az új Duna-híd és az ehhez vezető gyorsforgalmi út kialakítása miatti tömeges épületbontások) miatt mára csak mutatóban maradt meg néhány. Ezek egyike a 14. század közepén, eredetileg gótikus stílusban épült, egyhajós, keletelt tengelyű,...
Varga Antal lelkész. 1857-ben született Nemesradnóton. 1888-tól lelkész Bátkában, ahol 50 éven keresztül hirdette Isten igéjét. Szülőfalujával mindig kapcsolatban állt, ő temette el egykori keresztelő lelkészét Nt. Pető Dánielt. A költő Pósa Lajossal rokoni és baráti viszonyt ápolt, több versében is megemlékezik róla. 1945 januárjában hunyt el, a II. világháború frontátvonulásának idején. A helybéliek az...
Varga Ervin (1955, Nagykövesd – 2013, Éberhard) a magyar és a szlovák néptánc kimagasló alakja, koreográfus és egyetemi táncpedagógus. Emléktábláját 2015. június 13-án avatták Nagykövesden. 1969-ben Fülekpüspökin a Palóc Néptáncegyüttes tagja volt, akkor találkozott először Quittner Jánossal, aki egy koreográfiát készített az együttesnek. 1970-ben Kassán a gépipari szakközépiskolában az Új Nemzedékben táncol. 1972 nyarán részt...
Varga József (Mihályi, 1853. március 31. – Nagysalló, 1916. november 28.) a gimnáziumot elvégezvén, a teológiát Esztergomban hallgatta. 1877. július 1-én fölszenteltetett. Segédlelkész volt Budapest -Tabánban, majd ugyanaz a várban. Ezután mint esperes-plébános működött Nagysallón (Bars megye). Cikkei az István bácsi Naptárában (1877. Szent Cziczelle vértanú élete, 1878. Hit és boldogság). Munkái: – A kulturharcz...
Földmérő, a magyarországi folyók vízszabályozásának főmérnöke. Születésének 200. évfordulója alkalmából az önkormányzat helyezte el az emléktáblát, 1998-ban.
Vargha Károly lelkészsége alatt, az első templom (1798-1800) lebontása után 1930-ban épült az új jókai református templom. 48 éven át hirdette Isten igéjét.
Vári Lajos rk. egyházmegyei kormánytanácsos, esperes – plébános. 1883. Érsekújvár. Középiskoláit Érsekújváron, Léván és Pozsonyban, teológiai tanulmányait Esztergomban és Szatmárnémetin végezte. Pályafutását 1907-ben Tibán kezdte, majd Tiszaujlakon, Nagybocskón, Beregszászon és Csapon működött. 1926 óta Mezőkászony plébánosa, ugocsai esperes. 1936 óta egyházmegyei kormánytanácsos. A halál 1939-ben ragadta el. Földi maradványait a Vári család érsekújvári síremléke rejti.
A falu a csallóköz legrégibb települései közé tartozik. Plébániáját és templomát már egy 1308-ból származó oklevél is említi, első temploma tehát az Árpád-kori román stílusú temploma közé tartozott. Szent Jakab apostol a védőszentje, beleillik tehát a templomoknak abba a sorába, melyeket már Szent István idejéből valló templomos helyeknek tekintenek. A szentély északi falán lévő gótikus festményeket...
„Várlépcső. (Schlosstiege.) A Terézvárosnak ezen szűk, meredek és kényelmetlen, de a festői ingert nem nélkölöző sikátor-utcája a Vártelek-utcából a várba vezet fel, illetve ezen utcán át juthatni a Vízhegy-aljra: az Oeser- és Florián-utcákba s a Csuka-utcán át a Váraljai-révpartra. A XVIII-ik században (és nyilván előbb is) ez utcát „mély- és meredek-út”-nak (via profunda et praeceps)...
De azt, hogy a korral mennyire haladt a vármegye, leginkább a vármegyeház és a börtönök építése körül mutatta ki. A székház ugyanis (régente a trinitáriusok kolostora) düledezőfélben volt, a börtönök pedig az igényeknek nem feleltek meg. A vármegye küldöttséget rendelt ki és 1826 júl. 10-én elhatározta, hogy a székházat újra építteti, még pedig az adózó...
Miután királyi vármegyéből nemesi vármegye lett (a 13. század végén) Zemplén vármegye székhelye többször is más helyre költözött a 18. század közepéig. 1299-től Zemplén mezővárosi rangot élvez és itt tartják a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket is az Árpád kori várban. Zemplén vára a 17. században megsemmisült, ezért szükségesnek látták, hogy a gyűlések számára megfelelő...
A korábbi Pleyer-féle, kávéháznak és szállodának épült Széchenyi utcai 93. számú emeletes házat a városvezetésnek 1901-ben vásárolta meg. Innentől számítva a községháza (majd városháza) mind a mai napig a városvezetés székhelye. 1902-től a létesítmény emeleti részén voltak találhatóak a községi hivatalok, míg a földszinti részen gyógyszertár üzemelt. Az épület udvarában városi fogdákat és őrszobát alakítottak...
A 18. század közepéig Léva nem rendelkezett saját városházával. A bírók ezért hivatalos ügyeiket az otthonukban intézték. A városi magisztrátus üléseit ugyanezen okból a tagok valamelyikének házában tartották egészen 1754-ig. A város ebben az évben vásárolt a Malom utcában egy családi házat, majd a régi piactéren (később Kossuth tér, ma Hősök tere) további épületeket, ahol...
A Városháza eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787—88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma:...
Magyarország vármegyéi és városai, Pozsony vármegye kötetének Egészségügy fejezetében Pávay Vajna Gábor dr. írja: „Mint fontos egészségügyi haladásról, meg kell külön emlékeznünk a munkásházakról is. A városnak a Kárpát-utczában van 10 munkásháza, melyek 1900-ban pavillonrendszerben épültek, kertektől környezve. A mintaszerű beosztású házak mindegyikében 12 világos, napos lakás van a szükséges mellékhelyiségekkel, tehát összesen 120 lakás, még...
A mai plébánia helyén az írott források szerint már 1248-ban a városi plébánia állott. Ez azonban a mai, nagy méretű épület telkének csak mintegy 1/4-edét foglalta el. Az 1556-os városi tűzvészben tönkrement. Részben helyreállították ugyan, de a protestánssá vált városban nem volt rá szükség: 1587-től gabonaraktár volt itt. 1857-ben rendbe hozták, de végül 1901-ben lebontották....
