Az egykori pozsonyi Sétatér keleti végében, a színház és a Redout közelében álló, ma igen nívós, négycsillagos szálloda helyén már a 13. században is fogadó állt A hattyúhoz néven. 1760-tól pedig A három zöld fához címzett vendéglő működött itt. Az épületet 1838-ban Johann Lőwy, a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő, Magyarországon elsőnek számító lóvasút-vonaligazgatója vásárolta meg. (Kezdetben...Read More
Veress János (plébános Kőhidgyarmaton 1846. márc. 22 – 1859. okt. 15.). 1797. aug. 9-én született. Hittudományi tanulmányait a Mariánumban végezte, de végül az esztergomi felsőfokú iskolán fejezte be. 1822. márc. 17-én történt felszentelése után Zsemléren káplán. 1846. márc. 22-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol 1859. okt. 15-én bekövetkezett haláláig teljesített szolgálatot. A kistati temetőben található sírkövén Neress...Read More
A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének (1847-1940) köszönhette, aki 1889-ben saját telkén a Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot építtette, és 1875-től negyven éven át saját házában, saját költségén tanította ingyen a szegény tanyai gyermekeket. Hosszú keresztényi munkásságáért XI. Pius pápa a „Bene merenti” érdeméremmel jutalmazta 1933. július 16-án.Read More
1930. április 23-án született Pozsonyban. Zenei szakelőadó, zenei szakíró, énekes (meghalt Pozsonyban, 1989. október 24-én, Rétén temették el). Szülővárosában végzett konzervatóriumot, zenei események, hangversenyek, zeneműkiadások szervezője, 1981–1988 között Pforzheimben operaénekes. Több tankönyv, módszertani segédanyag, kórusmű-összeállítás szerzője, összefoglalta a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történetét is (1973). 1961-től a Csemadok Zselízi Országos Népművészeti Fesztiváljainak szervezője volt. 1962–1970...Read More
A mai Redout helyén a középkorban egy őrtorony állott. Ezt a városban birtokokkal rendelkező Thököly család a 17. században úri lakká alakíttatta át. 1705-1707. között e házban működött Matthias Glaser deák könyvnyomdája, amely a városban használt valamennyi nyelven (latinul, németül, magyarul és szlovákul) adott ki könyveket és kereskedett is ezekkel. A házat 1818-ban klasszicista stílusban...Read More
A templom előtti kertben található az a világháborús emlékmű, melyet Deák Ferenc körjegyző tervezett. A kétlépcsős betontalpazaton áll az ugyancsak két részből kiképzett szürkés műkő oszlop, melynek alsó része szélesebb a felsőnél. Középütt egy-egy katonai puska- és kardalakzatot látunk egymáson keresztültéve. Az emlékmű az 1938-as visszacsatolás után az országzászló tartójaként is szolgált. A zászlót tartó...Read More
A temető ás a templom felé vezető út jobb oldalán, a falu főterén található kő emlékmű, melyen fekete márvány emléktáblán olvasható a két világháborúban elhunyt galábocsi lakosok névsora.Read More
A világosszürke, betonból készült, négyzet alaprajzú, oldalain trapézokkal határolt emlékmű három oldalán fehér emléktáblák találhatók, a negyedik (elülső) oldalán pedig a település címere, valamint növényminta látható. Tetején csonkagúla formából induló zászlótartó vasoszlop. Alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körbe. Az emlékmű keleti (a szembenézeti jobb) oldalán látható két fehér márványtábla, fekete betűkkel az I. világháború áldozatainak állít...Read More
Vilmos Béla tanító úr (édesapja Vilmos Mihály, igazgató, kántortanító) a háború alatt tanította a nagyobb gyerekeket. Leventeoktatóként is foglalkozott velük. Felesége nem tanított. Három gyermekük volt – két lány és egy fiú. A háború végén titokban feljelentették őket az oroszoknál. A katonák megkínozták a házaspárt, majd saját gyerekeik szeme láttára lelőtték őket, mindkettőjüket egyszerre. A tanító-kertbe lettek...Read More
A község közepén áll a Vir dolorum szobor, melyet 1772-ben állíttatott és 1898-ban felújíttatott Vajda András és felesége, Borbély Borbála. A szobrot legutóbb 1999-ben javították. A négyzet alakú magas talapzaton a búsuló Krisztus polikrómozott szobra áll. A szobor körül kovácsoltvas kerítés van.Read More
Gútán, majd a nagykeszi határrendőrségen szolgáló Virágh Lászlót 1993 februárjának utolsó napján szolgálattevés közben ölte meg egy visszaeső bűnöző, amikor társaival egyetemben rajtakapták a rabláson.Read More
1918-ban főtanító. Virsík János a méhekről tartott mintatanítást. A Mit élt át a Felvidék? című kötetben írt Bagotáról. 39 év után, 1941-ben vonult nyugalomba, amelyről a Komáromi Lapok így számolt be: „Bagota község búcsúja nyugalomba vonuló tanítójától Emelkedett hangulatú és léleknemesítő ünnepség színhelye volt Bagota község november 16-án, vasárnap, midőn Virsik János bagotai r. kat....Read More
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom barokk stílusban épült a 18. század első felében. Eredetileg temetőkápolna volt.Read More
Vitalis Kálmán (vitálosfalvi és stoszházi), földbirtokos Liptó-Ujvárott. Munkája: Méhkaptár. Oklevéllel kitüntetett találmány. Liptó-Szent-Miklós (1904. Németül is. U. ott. Szerző fényny. arczk.).Read More
Vitárius István 1915. január 5-én 47 évesen hunyt el. Részt vett az első világháborúban, a fronton megfázott, karácsonykor hazaengedték tüdőgyulladással, a betegségből azonban nem tudott felépülni. Vitko Egon ózdi hagyományőrző huszárkapitány dédnagyapjáról, a nagybalogi Vitárius Istvánról nevezte el az általa 2007-ben alapított hagyományőrző bandériumot.Read More
A Dunai gát mellett található az1897-ben épült egyedülálló műszaki műemlék, eredeti állapotban lévő gépházzal. A gőzgépállomás alkotóelemei közé tartozik a szivattyú, különálló kémény, szénraktár és a gépház. A Zsitva torkolatának közelében található, sajnos ismertető nincs az épületen.Read More
A Magyar Királyság és a Kárpát-medence egyik stratégiai pontján emelkedő Pozsonynak minden korban fontos katonai jelentősége volt. Habsburg királyaink ennek megfelelően igyekeztek folyamatosan komoly helyőrséget tartani a városban. A katonákat – újkori szokás szerint – a polgári lakosság volt kénytelen „vendégül látni” házaiban, étellel, szállással ellátni a bakákat és tisztjeiket. E komoly tehertétel alól szabadult...Read More
Vízváry Vilmos egykori igazgató tanító és református kántor. Jelentős szerepe volt a település háború előtti kulturális életének szervezésében. Énekkart is vezetett. A kitelepítések idején átkerült Magyarországra. (Fia, Vízváry Pál inasként dolgozott itt a malomban, később Szentendrén élt.) Emlékükre 2010. október 10-én került sor a Kóczán Mór Napok keretén belül a helyi temetőkert déli részén Vízváry...Read More
Az útkereszteződés miatt kialakult, jellegzetes, háromszög alakú telek helyén eredetileg két polgárház állt. Ezt egy adomány jóvoltából 1890-ben vásárolta meg a selmecbányai zsidó hitközség. A telek és a korábbi házak alakját követő, neoklasszicista zsinagógát 1893-ban építették fel ide. A közel téglalap alaprajzú, kétszintes belső teret rejtő, nyereg tetős épület északra néző, háromtengelyes főhomlokzatát a félkörös...Read More
A templom előtti tér, ahol Vörös Péter költő, kritikus nevelkedett 2017-től a Vörös Péter emléktér nevet viseli, ahol három ismertető táblán a költő, kritikus élete és munkássága került ismertetésre.Read More
1965-ben érettségizett Érsekújvárban. 1970-től publikált, írásai közel húsz különféle lapban jelentek meg. 1983–1986 közt az Iródia tagja. Versei a Földet ér vándorlásunk (1989), BűnRossz Versek Anthológiája (1993) és az Iródia (1994) című antológiában jelentek meg. Első önálló kötete húsz év terméséből válogat, versein a neoavantgárd hatása érződik. Prózájában az elbeszélés, esszé, napló műfaji jegyei keverednek, történetei...Read More
A Mihály-kapu előretolt kapuerődjébe a „Zwingerbe” beépített barokk polgári ház nem mindennapos élményt nyújt. Az egykori Vörös Rák patikának otthont adó arányos barokk épület fiatalabb, mint maga a pozsonyi gyógyszertár (ma múzeum). A 19. század első felében egyébként a klasszicista, empire és biedermeier stílus a patikák berendezésénél gyakran együtt jelentkezett. Az úgynevezett „bécsi empire” stílus...Read More
