A pozsonyi Szent László-templom Pozsony-Óváros kerületében található az Ispotály (Kórház) utcában. A templom a mellette található négyszárnyas kórház része, melyet 1830 és 1832 között építettek klasszicista stílusban idősebb Feigler Ignác tervei szerint. A templom főoltárán található kép Szent László apoteózisát ábrázolja. A képet Lütgendorf Ferdinánd készítette 1830-ban. 1891-ben ifjabb Storno Ferenc restauráltatta a templomot, ő...
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...
A ferences minoriták valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század első éveiben érkeztek Lőcsére. Az első, a városban működő kolostorukról 1309-ből van adatunk. A reformáció idején, 1544-45-ben a ferenceseknek, mint minden katolikus intézménynek, távozniuk kellett a városból. Időközben azonban a Lengyel-kapu mellett álló, egykori minorita kolostor és templom a jezsuiták kezébe került. Így...
A Szent Lőrinc tiszteletére emelt felsőszeli római katolikus templomról kevés írásos dokumentum maradt fenn. Egy 1271-ből származó írásban V. István király jóváhagyta a nyitrai Szent Emerámus templomnak II. Géza adományozó levelét. A dokumentum említi a templomot is, mely a 12. század elején, de inkább a 11. században épült. 1524-ben a Dudvág jobb oldalán épült a Szent...
A község legjelentősebb műemléke a Szent Mária Magdolna római katolikus templom. Eredetileg gótikus stílusban épült, a török háborúk folyamán, illetve az ellenreformáció terjedésének idején jelentősen megrongálták. Az 1559-es kanonoki vizitáció alkalmával azt írják, hogy a templom lepusztult állapotban van, nincs temetője, oltára, megszentelt köve, de a papnak van oltáriszentsége. A templomban az idő tájt két...
Tours-i Szent Mártonnak szentelt, 1728-ban épült katolikus templomot, 1989-ben újították fel. A templom előtt áll a két világháború és a kitelepítések áldozatainak emlékműve. A felújított plébániát Sárai Attila plébános szentelte fel 2005 novemberében.
Szent Mártonnak szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá. Zichy gróf állíttatta helyre a templomot, színes ólomüveg ablakokat készíttetett, melyek a mai napig az ablaknyílásokban pompáznak. A 19. századból származó neogótikus oltáron található egy Szent Márton püspökről készült festmény. A templomot 2006-ban újították...
A római katolikus Szent Márton-templomot 1824-ben emelték klasszicista stílusban. … A templom sokszögzáródású, sima mennyezetű szentélye tehát jóval nagyobb, mint a környékbeli templomok szentélyei. A rendkívüli nagyság is az eredeti, középkori templomi funkcióra utal. Az utóbbi átalakítások során azonban eme tér is jelentősen megváltozott. Eltűnt az eredeti oltár, kikerült innen a Jézus Szíve és a...
A világon több mint ötezer Szent Márton-templom van. Közéjük tartozik a pozsonyi Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom is, amely – a várossal együtt – rendkívül jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A templom kiemelkedő történelmi jelentősége abban áll, hogy az ország középső részének, így a korábbi koronázóvárosnak, Székesfehérvárnak török kézre kerülése nyomán...
A Szent Márton püspöknek szentelt, eredetileg gótikus stílusú római katolikus templom a 15. századból származik. Főoltára klasszicista, Szent Márton püspök 18. századi oltárképével. (Magát az oltárképet nagy valószínűséggel az egyházközség filiájáról, Padányból származó Padányi Biró Márton [1693-1762] egykori veszprémi püspök adományozhatta a templomnak). A védett műemléki épületek közé tartozó templomot 1977-ben restaurálták, tornyát 2004-ben újították...
A község római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban, de a tornyát csak 1842-ben emelték hozzá. A templom első plébánosa Vörös Ádám volt. A templomkert bal felén Nepomuki Szent János szobra (1880), a jobb felén egy kőkereszt (1771) áll. A községben volt egy Szent Orbán tiszteletére emelt kis kápolna is. Darázs János építette 1826-ban. A...
A falunak 1991-ig nem volt saját temploma, építése 1993-ban fejeződött be, és 1993. október 31-én szentelték fel. A falu feletti dombon áll a temető területén. Az épülethez csatolták a ravatalozót is. Védőszentje Szent Mihály arkangyal. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. december 13-án.
A Szent Mihály arkangyal római katolilkus templom az Iskola utca 8. szám alatt található, Nagyfödémes tágabb központjában. A templomot a régebbi Szent Mihály arkangyal kápolna helyén emelték. A reneszánsz építményt: 1594-ben kezdtél építeni, miután Pálffy István, a község kegyura leválasztotta Nagyfödémest a jókai plébániáról. A templom építését Bethlen Gábor felkelése szakította félbe. A félkész épületet...
Az Úri utcában ( a fő városkaput és a fő várkaput összekötő utca) bal oldalán középtájon már a 14. században ott állott a templom, mely Szent Lászlónak volt felszentelve. A reformáció idejében a protestantizmus úgy elterjedt Léván, hogy az egyházi főhatóság egyik jelentése alapján lévai plébánia megszűnt létezni, s a XVI. század végén Léva vidékén...
Osgyán Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1768 és 1774 között épült. 2009-ben röppent fel a hír, hogy Osgyán község római katolikus templomának kriptájában a magyar történelem egyetlen, hazaárulásért lefejezett asszonyának, Korponayné Géczy Juliannának a földi maradványai találhatóak. Az oltár alatt levő üregben tíz, bizonyíthatóan a 18. és a 19. századból származó koporsót...
Darázs község neve első ízben a Zobor hegyi bencés apátság 1113-ban kelt birtokmegerősítő királyi oklevelében szerepel Drasey alakban. (A Zobor előtagot 1910-ben kapta megkülönböztetésül a Hont megyei, szintén Árpád-kori Darázsitól.) 1349-ben Darasyként bukkan fel újra a település a Szent Benedek-rendiek javai közt, majd évszázadokra eltűnik a neve az írott forrásokból. Sorsa a városéval osztozott, amikor...
A torony előtt levő boltiv az egykori vonóhídhoz tartozott. Az ezen való sötét gyalogátjárót régebben tréfásan Csók utcának nevezték. A város felőli részen Szent László lovas képe volt látható, mely ma már nyomát vesztette. A vásár tér felé néző részen a régi felirat: Omne Regnum in se ip sum divisum de solabitur 1723., ma is...
A dómtól délre található épület valaha temetőkápolna volt. Alsó része, a mai altemplom a 13. század végén épült, míg felső része 1360-80 között. A 15. század végén, a kassai születésű Szahtmáry György kezdeményezésére északi oldalához egy újabb hajót, míg délnyugati részéhez egy oldalkápolnát építettek. A 19. században többször renovált épület mai formáját a Schulek Frigyes...
Római katolikus templomát a 17. század végén Szelepcsényi György érsek építette az elpusztult plébániatemplom helyére az új templomot, melyet aztán 1772-ben építenek újjá (ez a dátum látható a templom kapuzata fölött). A templomot később 1824-ben klasszicista stílusban átépítették.
Az esztergomi főegyházmegye névtára szerint a szentmihályfai plébániai egyház 1050-dik évtől áll fenn, ez azonban okirattal nincs alátámasztva. Hogy régi plébániai egyház, azt ugyan a pázmányi jegyzék, valamint az 1390-diki okirat tanúsítja. Kezdetben a falu pozsonyi várbirtok, első ismert földesura Orros Péter mester, 1332-ben zarándoklata előtt tett végrendeletében hitbér fejében nejére, Ilonára és leánynegyed címén...
Gyarmat plébániája valószínűleg a 13-14. sz. fordulóján jött létre. Ősiségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1332/37-ben kiadott pápai tizedjegyzék már említést tesz a gyarmati plébániáról. Itt a Szent György vértanúról elnevezett zöldmezei prépost alá tartozó esperesi kerület egyházaként van feltüntetve, és „Armat, Armati” alakban szerepel. Esztergom vármegye plébániáinak pápai tizedét összefoglaló jegyzék 1332/33-ban Gyarmatra...
A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága...
A Közép-Ipoly mente jeles települését 1232-ben említi először oklevél Bolug néven. Ha a falut Ipolyság felől közelítjük meg, először is a település előtti magasabb ponton álló templom tűnik szemünk elé. A vidék egyik legrégibb Árpád-kori temploma ez, amely a községet országszerte, sőt határon túl is ismertté tette. Hont megye monográfiája s a Pozsony-Nagyszombati egyházmegye adatai...
1221-ben épült túlnyomó részt a pozsonyi bányákból származó terméskőből és helyben égetett téglából. Nagy múltját igazolja IV. Ince pápa 1254-ből származó oklevele, amelyben a püspöki Szent Miklós egyház plébánosságát Pármai Gerhardnak adományozta. Az épület korai gót stílusban épült. Építészeti szemszögből a bencés típusú plébániatemplomok mintája nyomán épült. Maga az épület alapvetően egészen a XX. század...
A Szent Miklós templomon az évszázadok során több felújítást végeztek, a legrégebbi, a gótikus rekonstrukció minden bizonnyal még 1326 előttre tehető. Az egész kulturális emlék értékes része a kálvária, amelynek egyes részeit a templomot, illetve a templomdombot körülölelő, mintegy egy méter magas betonfalba építették be. A fal az 1915-1927-es évekből származik. A templom mai formájában...
Zsére Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült, a korábbi 1734-ben barokk stílusban épített templom helyett. A templom egyhajós építmény, sokszögűen záródó szentéllyel. A hajóhoz két félkör alakú oldalkápolna, a szentélyhez ugyancsak két sekrestye kapcsolódik. A magas torony a nyugati homlokzat déli sarkán aszimmetrikusan helyezkedik el. Az északi homlokzat elé alacsony előcsarnokot építettek,...
A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház harmadik temploma. Alapkőletételére 1899 február 8. került sor. A templomot a csicsói Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építette. Ünnepélyes keretek között 1900. október 28-án szentelték fel. Berendezése a felépítése után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszitéssel. Az oltár két oldalán Szent István és...
