Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
A templom az 1906-ban elhunyt gróf Kőrfy Rudolf hagyatékából 1909-10-ben épült szecessziós stílusban, egyszerre a falu plébániatemplomának és a Kőrfy-család sírboltjának. Építője, Medgyaszay István, korának egyik legeredetibb magyar építésze, a magyarországi vasbeton építészet úttörője. Ez az alkotása a korabeli Magyarország első teljes egészében vasbetonból készült temploma. A szokásos templomhajók helyett egy nyolcszögletű, világos kupolacsarnok alkotja...
1849 és 1851 között épült fel a falu főterén Fekete Mihály püspök támogatásával a neoromán római katolikus Szent Flórián templom. A templomban fellelhető Szent Flóriánt ábrázoló kép és a klasszicista keresztelőkút, mely fölött egy pieta szobor látható, még az 1800-as évekből származnak. A templomban további: Jézus szíve szobra, Szűz Mária szobra, Szent Alajos szobra, a...
A város legrégibb történelmi és szakrális emléke, amelynek helyén már a korai Árpád-korban is állt egy (valószínűleg) fatemplom. A mai kőtemplom román kori alapja a hagyomány szerinti 1329-es esztendőben épült. Ebből az Anjou-korból származnak a templom egykori gazdag freskóábrázolásainak töredékei is: a szentély Szent Miklós- és Krisztus-ábrázolásai, valamint a főhajó külső falán látható Kálvária-freskó. A...
A legrégebbi itteni műemlék a község melletti dombon felépített régi Szent György-templom. Közvetve 1291-ben történik róla említés, amikor Martinus pap (prebister) működött itt. Tehát már 1291 előtt itt állt egy román stílusban épült templom. Egyhajós épület volt, egyenes lezárású keskenyebb szentéllyel. Valószínűleg gótikus stílusban volt átépítve és védőfallal körülkerítve. A templom a 17. században már...
A római katolikus templom 1769-ben épült Szent Imre herceg tiszteletére. Eredetileg későbarokk épület 1769-ből, 1800 után klasszicista stílusban átépítették. A település 12. században épült első temploma a tatárjárás idején (1242-1243) elpusztult. Alapjainak maradékát 1985-ben fedezték fel földműves szövetkezet udvarán. A lakosság később átköltözött a Duna szigetre, ahol az 1332-ben megemlített gótikus kistemplom állt, mint Kakat...
Az 1701-ben épült barokk templomot gróf Esterházy Imre (1663-1745) esztergomi érsek építtette Árpád házi Szent Imre herceg tiszteletére. A templom későbarokk stílusban épült. Eredetileg csak egy hajója és alacsony tornya volt. A szentélyben volt a főoltár, felette olajfestményen a templom védőszentje Szent Imre. A templom hajójában a szószék és a Fájdalmas Szűzanya és Jézus Szíve...
“A község harmadik, mai barokk Szent Imre-templomát a Zichyek építették 1771-ben. Az egyhajós építmény sima mennyezetű, szentélye szelvényes végződésű, az oromzatos homlokzat előtt gúla alakú torony emelkedik. A homlokzatot fasávos keretek és kerekded végződésű ablakok tagolják. A templom sekrestyéje poroszsüveg boltozatú, a freskók 1948-ban készültek. A templom régebbi berendezéséből megmaradt a kőoltáron álló 18. századi...
A klasszicista Szent Imre templomot Migazzi Kristóf bécsi érsek és bíboros, a falu akkori földesura építette régebbi alapokra 1785-ben (a történelmi falupecsétek alapján az eredeti templom patrónusa Szent János Evangélista lehetett). Egyhajós, szentélye egyenes záródású, sekrestyéje későbbi építésű. Porosz boltozatú, falazott kórussal. Ugyancsak klasszicista főoltára a 18. sz.-ból származik, a felette álló kép Szűz Mária...
A hazai görög katolikusság a Kárpát-medence északkeleti részén összpontosul. E vidék egyik legfontosabb városában, Kassán viszont – bár erre a 18. század vége óta születtek próbálkozások – nem sikerült egyházi központot létrehozniuk: az egyházkormányzati székhely Munkács és Eperjes maradt. Ráadásul templomot sem tudtak építeni, miséiket a római katolikus templomokban voltak kénytelenek tartani. Végül 1882-ben letették...
A kapucinusok a Habsburg uralkodók által támogatott ellenreformáció idején, a 17. század végén telepedtek meg Pozsonyban. Mivel eleinte se templomuk, se rendházuk nem volt, a Mihály utcai Szent Katalin kápolnát kapták meg használatra. A Pozsony egykori északi városfala közelében, korábban mocsaras területen elhelyezkedő mai templom építése 1708-ban kezdődhetett meg Eleonóra Terézia grófné adományának jóvoltából. (E...
A falu gyors fejlődése következtében a 19. század második felében kicsi lett a templom. Ezért a falu lakói Bernkopf Károly plébános felhívására elhatározták, hogy nem a régi templomot fogják megjavítani, hanem egy teljesen újat építenek. Erre a célra külön templomépítő bizottság alakult, amely első ízben 1902. március 2-án a plébánosnál jött össze. Tagjai Kubányi Alajos,...
A falu régi egyházashely, Szent Mihályról nevezett kápolnáját már 1425-ben jegyezték „capella s. Nicolai” formájában. 1526-ban „ecclesia de. Kovar” alakban szerepelt az okiratokban. A régi kápolnát a XIX. század végén hat méterrel megtoldották, három méterrel magasították, a régi falakat is felhasználva. 1899-re felépült a község egyhajós, félköríves szentélyű neobarokk római katolikus temploma, s Szent István...
A 10. századból származó egyhajós, román stílusú templom az évszázadok folyamán számos változáson ment keresztül. A 12. században a patkó alaprajzú szentélyt félkör alapú követte, majd megépült a kórus. A templom a 13.-14. században gótikus stílusú sekrestyével bővült. A török támadások az épület állagában komoly károkat okoztak, belső terét is teljesen kifosztották, csak a harangja...
Beckó templomát 1300 előtt Szent István király tiszteletére szentelték. Egyhajós, a 18. században átalakított, gótikus kőépület, nyugati toronnyal. Háromoldalú szentélyében az apszis bal sarkában 15. századi, 5 m magas szentségház, nyolcszögletes hasábon vasrácsos fülke, fiáléban végződő mennyezettel. A hajóban négy pár, cikkelyen nyugvó dongaboltozat van. A jobb oldali mellékoltáron 15. századi, fa Madonna-szobor 100 cm...
Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános – Horváth János – kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én....
A barokk stílusú Szent István Király templom 1770-től 1781-ig épült. A főoltár későbarokk 1770-1780-ból. A szószék és az orgona későbarokk a XVIII. századból.
A község legmeghatározóbb építménye. 1707-ben építették a régi templom helyén 1725-ben átépítették, és ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A főépület egyhajós, amelyhez mellékoltár tartozik. A templom belsejét Jakobey mester freskói díszítik, amelyek 1881-ben készültek. A két oltárfestmény 1996-ban készült és P. Stach munkáját dicséri. Értékes emlékmű a templomban található fából készült Szűz Máriát ábrázoló dombormű...
A román-kori Szent István templom eredetije a 12. század végén épült, valakik korábbinak tartják (a 14. század elején már Szent István nevét viseli, 1400-ban a pápa búcsút hirdetett a védőszent ünnepére). A 16. századtól 1673-ig protestánsok használták. A templomot 1659-ben (1669?) és 1737-ben átépítették, 1933-ban nagyobb kereszthajót kapott (a Bacskády-kriptát befalazták). Megőrződött a régi félköríves...
1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút.
A középkorban Pozsony egyik északkeleti szatelit-településének számító Szent Lőrinc falu egykori első plébániatemplomának maradványaira 1994-ben, elektromos beruházás kivitelezése során találtak rá. Az itt folytatott régészeti kutatás a templom négy építési periódusát tudta megkülönböztetni, és a környező területeken mintegy 200 középkori sírt is feltártak. A legelső, 1100 körülre keltezhető fázis egy kváderkövekből épült, kör alaprajzú plébánia...
A csütörtöki Szent Jakab templom a román stílus jegyében épült. Igaz, hogy az idők folyamán többször átépítették, az eredeti alaprajza ma is kikövetkeztethető, s a 13. században épült plébániatemplomok alapelrendezését mutatja: keletre néző félköríves szentély, téglalap alakú hajó, a nyugati homlokzaton két torony, köztük a templom tengelyében bélletes kapuzat. Teljes egészében téglából épült (akárcsak a...
A kápolnát Újvendéghy János esztergomi főszékesegyházi kanonok építtette és szentelte fel 1756-ban. A barokk kápolna téglalap alaprajzú, poligonális záródású. Az egyszerű homlokzatot félköríves záródású ablakok tagolják. Főhomlokzata háromszögletű oromzatban végződik, melyen két szoborfülke látható, jelenleg üresen. A kápolna bejárata felett az építtető címere látható.
Verebélytől hét kilométerre Léva irányában, Mohi szomszédságában van Csiffár község. Egy 1209-ből származó írásos dokumentum említi a falut, plébániája pedig már 1332-37-ben létezett. Először a garamszentbenedeki apátsághoz, 1512-től a budai prépostsághoz, 1534-től az egri püspökséghez, majd 1536-tól az esztergomi érsekséghez tartozott. A csiffári Szent János-templomot 1774-ben klasszicista stílusban építették egy korábbi lebontott középkori templom helyén....
A Nádasdy Ferenc gróf által megkezdett templom-építést 1691 Haskó Jakab nyitrai püspök fejezte be. Egyhajós, dongaboltos barokk épület, kétoldalt a pillérközökben mellékoltárok. A főoltár oszlopos, fehér ruhás szentekkel a 17. századból való.
