Az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: … meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…(2) Szlovákia műemlékeit összegyűjtő jegyzékében így...
Amikor Thurzó György, elkötelezett protestáns után (+1616) Forgách Zsigmondot választják meg nádorrá, aki átlépett a katolikus hitre, megnyílt az út az ellenreformáció előtt. A Bethlen Gábor vezette további három rendi felkelés, melyet szinte az egész ország támogatott, hatalmas katonai sikereket hozott. Pozsonyi bevonulásának eredményeként 1619-ben a Szent Márton templom a protestáns többség használatába került, mivel...
Bár a Garam Dunába szakadása közelében települt kis falut az írott források már a 12. században említik, a történelem során, nyilván főleg kis lakossága miatt, legtöbbször nem volt önálló plébániája. Ma fennálló, barokk stílusú, Szent Vendel templomának elődje egy kápolna volt, amely 1755. körül épült fel. (A hagyomány szerint már ehhez az épülethez is egy...
A község történelme egyházi szempontból 1763-ig nyúl vissza. Ebből az évből származik a legidősebb latin feljegyzés, amit még az akkori lelkész Laczkovics György írt. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy Keszegfalván az első templom 1756-ban épült, az első itt lakó lelkész pedig 1763-ban lett ide küldve. 1756 és 1763 között a plébániát valószínűleg Komáromból igazgatták...
A római katolikusok Szent Vendel tiszteletére szentelt kápolnáját 2004-ben szentelték fel. A 19. század közepéig volt a faluban katolikus kápolna, de abból csak Szent Vendel szobra maradt fenn. A kápolnát Katona István önerőből építtette. Falait Somogyi Győző festőművész 14 stációt ábrázoló alkotásai díszítik. A nádtetős építmény előtti kövezet Nagy-Magyarország térképét formázza, a hajlított gerendákból készült...
A temploma 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Főoltára, melyet Szent Vendelt ábrázoló festmény díszít, szintén a 18. század végén készült. Az eredetileg egyhajós épületet a 20. század elején két oldalán hozzáépítésekkel nagyobbították meg. Az 1950-es években a korábban zsindelyes tetőt bádoglapokkal helyettesítették. 2005 nyarán teljes belső rekonstrukciót végeztek a templomban.
„A főút mentén, ma már épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Királynője-kápolna. Valószínűleg a 19. század elején épülhetett két téglalap alakú, enyhén félköríves ablakkal, két támpillérrel körbefogott, gúla alakú harangtoronnyal. A kis harangtorony alatt egy csúcsíves ablak, alatta pedig egy timpanon látható. A kápolna oszlopos szélekkel díszített faoltárának közepén a Rózsafüzér Királynője kép áll, mellette...
A Szent Vid kápolna Oroszvár legrégibb szakrális műemléke. A kastély déli parkjának déli részén található, közvetlenül a főút mellett. A templom első emlékei a késő római korba nyúlnak vissza. Napjaink temploma 1613-ban épült reneszánsz stílusban, az eredeti 1208-ból származó római templom helyén. Erről tanúskodik a templom falán található latin kő felirat. Az idők folyamán a...
Buzita legfontosabb műemléke a kastély volt, amelynek alapjai valószínűleg középkorból származnak, a 16. században már minden bizonnyal állt. Az első közvetlen említés az épületről 1599-ből eredeztethető. A 18. század közepén a kúria barokk stílusban lett átépítve, a 19. század elején klasszicista stílusban építették át. A kastély a család birtokában volt 1945-ig, utolsó tulajdonosa Szent-Imrey Pál,...
A Fő utca és a Bári utca kereszteződésénél állt a Szentháromság-kápolna, melyet a Soóky Flórián emeltetett 1914. december 23-án. A kápolnát a mellette megkezdett házépítés során lebontották. Amikor a kápolnát lebontó személy hirtelen meghalt, a vallásos érzelmű lakosok ebben Isten büntetését vélték. 2001-ben a kápolnát újjáépítette Nyárasd Község Önkormányzata.
A vasútállomástól délnyugatra a Klastromhegyen végzett régészeti feltárások során igazolást nyert egy 11-12. századból származó Árpád-kori templom és kolostor. Feltártak egy temetőt is. A kolostorról és a templomról nem maradtak fenn írásos feljegyzések, és pusztulásuk folyamata sem ismeretes. A következő templomot 1499-ben építették, valószínűleg gótikus stílusban. A Faluhely dűlőben állt egy széles földterületen negyed mérföldnyire...
„Mai késő barokk római katolikus templomát 1797-ben emelték a Szentháromság tiszteletére. … A templom-állíttató nagyúrra két márványtábla is emlékeztet Ipolyvarbón. Az egyik a templom főbejárata felett látható, a másikat pedig a szentélyben helyeztette el Szentiványi emlékére az unoka, Szentiványi Sándor 1897-ben, a templom fennállásának 100. évében. A templom építtető Szentiványi Ferenc a templom alatti kriptában...
Tallósnak a századok során három temploma volt. Az első fából készült, 1524 körül, a második 1702-ben, és részben a mostaninak a helyén állt. A harmadik templom építéséről az 1813. évből származó Zimányi-féle egyház-látogatási jegyzőkönyv a következő adatokat közli: „Ez a templom tőből nagyméltóságú galántai és fraknói gróf Esterházy Ferenc Isten és a hívek iránti kegyeletéből...
A hosszúfalui templomot első alkalommal egy, a IV. Béla által 1252-ben kiadott oklevél említi. A király az oklevéllel az addig a zobori bencés apátsághoz tartozó birtokot az újonnan alapított túróci premontrei prépostságnak ajándékozta. A templom egy másik említése 1390-ből maradt fenn. Feltételezhető, hogy Hosszúfalu első temploma a török időkben, esetleg árvíz folytán már a 16....
Az Árpád-kori eredetű magyar falu templomáról szóló első adatok a 14. századból valók. A keletelt tengelyű, egyhajós, nyeregtetős, ma cseréppel fedett templom gótikus stílusban épült fel a 14. században. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyét támpillérek erősítik. Nyugati homlokzata előtt áll az újkori, kettős gúlasisakkal fedett, a hajóval egykorú tornya, melynek földszintjén szép gótikus kőkeretes...
A Bittó család kápolnája – a torony nélküli, egyhajós, konchával fedett, félköríves szentélyzáródású Szentháromság-templom – 1721-ben épült barokk stílusban. Értékes a hajótér stukkóval díszített poroszsüveg-boltozata; főoltára az építménnyel egyidős, szószéke a XVIII. század végéről, Madonnája 1400 tájáról való. Főhomlokzatán (1771) díszes barokk oromzat látható. Harangját 1993-ban készítették.
1717-1725 között épült egyhajós, ovális alaprajzú, homorú homlokzatú épület, a 18. század eleji templomépítészet kiemelkedő alkotása. Az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára emelték. A templomot a trinitárius rend építette. Az ovális hajó kupolában végződik, melyet Antonio Galli Bibiena 1736-1740 között készített freskói díszítenek. A Bussi által készített hatalmas oltáron Mathai Szent...
Szent-Iványi Ferenc országbíró által építtetett kúria a templom mellett található. A jelenleg is lakott kúria barokk-klasszicista stílusban épült a 18. század második felében. A 19. században átépíttették. Szép lépcsőfeljárója, oszlopos előtere van. Kovácsoltvas kerítése szépen megmunkált.
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
Szepeshely szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja. A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral. Már 1140-ben állt itt egy román templom,...
Szepesszombatban az evangélikusok saját templomot 1720-ban építhettek maguknak. Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A „Krisztus az Olajfák hegyén” című oltárképe 1852-ben készült.
A gazdag szepességi szász (cipszer) város leggazdagabb polgárainak házai ill. legfontosabb középületei az egységes középkori-koraújkori képét máig megőrző fő téren emelkednek. Ezek egyike a 13. századi eredetű Szent György plébániatemplomhoz tartozó, annak cinteremfalával egybeépült, mégis különálló harangtorony. A torony Matern Ulrich késmárki kőműves mester irányításával épült, 1588-89-ben, reneszánsz stílusban. E korszakban a Szepességben számos, ehhez...
Építését a 13. század első harmadáig lehet visszavezetni. Ebből az időből maradtak meg a hajó határolófalai, a nyugati torony alsó négy szintje és a nyugati bélletes kapu. A hajó közepén a 14. század első felében oszlopot állítottak, melyre a négy keresztboltos mezőt is ráterhelték. Ez a „kéthajós” megoldás a szepességi gótikus templomok egyik jellemző megoldása....
A reformáció tanait Szepesváralján a 16. század első felében, 1548-ban fogadták el. A város lakosai lelkészükkel, Blásy Jakabbal együtt áttértek az evangélikus hit mértéktartó irányzatára, az ágostai hitvallás szerinti új hitre. De megtörtént a lakosság másféle tagozódása is. Akkoriban a társadalmi érintkezés és információcsere helyszíne főleg a templom volt. Ahol lehetséges volt, új templomokat építettek...
Szepesváralja Kisboldogasszonynak szentelt plébániatemploma 13. századi eredetű, 1258 után épített román alapokon nyugszik, 1462 és 1497 között gótikus stílusban átépítették, majd 1824 és 1829 között klasszicista stílusban építették át. Szárnyasoltára a gótikus Mária-szoborral 1507-ben készült. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus és ortodox egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartanak. Elnevezése latinul Nativitas Beatae...
Szepesváralja a fenséges szepesi vár romjainak szomszédságában fekszik. Az UNESCO teljes egészében, a várral egyetemben a világörökség részévé nyilvánította. Az 1905-ben épült, egyszerű, halvány színűre festett zsinagóga a Stefánik utcában található. Hosszúra nyúlt felújítása után, 2007 szeptembere óta zsidó múzeumnak ad otthont. Beltere nagy részén, egyebek között a nők karzatán, valamint néhány fal- és mennyezetrészen...
A Szeplőtlen Szűz tiszteletére emelt kápolna a 10-es számú ház udvarán látható, melyet az 1908-1909-es években épített a községnek akkor még beépítetlen részében Bugyi Ignác családja. Ez egy kisebb egyhajós épület záródásával és az ormos homlokzat fölé emelt kőből és téglából készült kis toronnyal, amely gúla alakú tetővel van fedve. Az épület homlokzatait lizénák tagolják,...
Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1. – Budapest, 1901. július 30., jogász, politikus, igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) néhai igazságügyminiszter nagy pártfogója volt a tátrai turizmusnak. Ő maga is gyakran vendégeskedett Tátrafüreden. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), amely Magyarország első, a világ hetedik turista klubja volt, Münnich Aurél elnök javaslatára úgy határozott,...
