A Nagyboldogasszony – (plébánia – ) templom román alapokra épült háromhajós bazilika a 17. századból. Nevezték német templomnak is, mert valamikor németül prédikáltak benne. Egykor a dominikánusok Szent Mihály-temploma volt, amelyet a mellette lévő ispotállyal együtt IV. László adományozott nekik. Jelenlegi klasszicista külsejét a J. S. THALHER építész által vezetett XVIII. századi átépítés során nyerte....
A Fő utca északi részén, annak nyugati térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes ház a 17. század végén épült fel – korábbi ház helyén – barokk stílusban. A 18. század közepétől a gróf Berzeviczy család tulajdonában állott, de egy ideig itt lakott a város katonai parancsnokának felesége, a comendatissa is. Az 1830-as években...
Somorja települése minden valószínűség szerint a honfoglalás után jött létre, s állandó településsé Szent István idejében vált. Mindenesetre a 13. században már általánosan ismert település Zenthmaria, Sancta Maria néven, amelyet templomának titulusáról kapott. Román kori temploma ma szerényen áll a modern épületek között, a város főutcájának keleti végén. Valamikor itt volt a város keleti kapuja....
A Somorján található műemléképületek közül a református templom épülete a legértékesebb, amely Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus temploma. A templom eredetileg a 13. század harmadik negyedében épült kései román stílusban. Az eredeti építményt a mai főhajó és a szentély képezte, sekrestye és oldalhajók nélkül. Valószínű, hogy a templom helyi erődként is szolgált, s...
„A lombos és tűlevelű kevert erdővel körülvett területen eredetileg két gyógyhatású ásványvízforrás volt. Az első kút, vagy más néven, sós – ezt használták inkább a gyógyfürdőkben, és a hátsó kút, vagy másképp a savanyú víz – ezt, mint ízes szénsavas ásványvizet ismerték a lakosok. Ma már a környéken több forrás buzog, mert a geológiai fúrások...
A község értékes műemléke a Sőtér Kálmán-kúria, amely 187 után létesült a Bolgár család régebbi, barokk stílusú kúriájának átalakítása nyomán. A Kúria részben egyébként valószínűleg a Bolgár család (Inámi) 11 nemesi kúriája állt. Ezek fokozatosan tűntek el a telkek tagosítása – 1850 után -, amikor a nemesi rend (rang) sokat vesztett tekintélyéből. Sőtér itt 1872-ben...
A 45-ös számú ház neve Spillenberg-ház. Több generáción keresztül orvosok lakták. A Spillenberger Sámuel Szepes-Tapolcán 1613-ban papírmalmot létesítettek. Ebben a házban lakott Korponayné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony”. Sokan ismerik Jókai Mór híres regényét, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben Lőcse várának 1710-es elvesztését dolgozza fel az író. A címszereplő „fehér asszony” Korponayné Géczy Julianna...
„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és...
A Duna menti kisközséget elúszér egy 1237-ben kiadott oklevél említi. Gótikus templomának védőszentje Szent Anna. A 14. század első felében épült, de már 1445-ben átépíttette akkori kegyura, temesközi Bálint pozsonyíi várkapitány. A barokk átalakítás nyoma főleg a torony felső részén látható. Szentélye poligonális záródású, rakott kersztboltozattal fedett. A szentély evangéliumi oldalán falifülke látható a szenteltvíz és szent olajok számára. A diadalív...
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Halála óta özvegye Sz. Haltenberger Kinga gondozza az életművet. 2008-ban Szabó Gyula egykori lakását, műtermét emlékházként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Évente...
A községben 2000-ig nem volt a katolikusok részére templom, ezért építették 1973-ban a kápolnát mint a község katolikus lakosságának istentiszteleti helyét. Ennek körülményeit nem ismerjük.
A templomot az 1913-ban épült katolikus iskolából alakították ki, ahol korábban is, templom híján a májusi litániakat tartották a szapiak. A kihasználatlanul álló egykori iskolához tornyot építettek és 2000. október 7-én felszentelték az új templomot, és annak harangját.
A szapi református templom 1885-ban épült. Ez az évszám olvasható a bejárat felett. Ez már a szapi reformátusok második temploma, az első 1789 szeptember 8-án készült el klasszicista stílusban és 1863-ban teljesen leégett. Az új templom alapkövét 1885. július 13-án tették le, és 1886 októberében szentelték fel. A templom Rózsa Pál komáromi épitőmester tervei alapján...
Korponától ÉK-re, 10 km-re fekszik Szászpelsőc község. A szász telepesek által lakott községet már 1256-ban és 1332-ben említik. Mezővárosi jogokat kapott, de azzá nem fejlődött ki soha. 1419-ben Zsigmond király megerősítette a település kiváltságait. A falu Szt. Katalin tiszteletére szentelt templomának építése a 13. század első felére tehető. Az itteni plébániát 1254-ben említik. A török...
Százd falut neve szerint szászok alapíthatták. Annyi bizonyos, hogy a már Szent István idejéből ismert Hunt-Pázmány nemzetség tagjai voltak birtokosai. Első okleveles említése 1261-ből való, később mezővárosi jogokkal is bírt, és hetivására volt. Földbirtokosai ugyan változtak, de fejlődése a török időkig töretlen volt. Később az esztergomi szandzsákhoz tartozott a falu, és ziamet birtok volt. A...
Szécsénke kis magyar falu az Ipoly völgyében. Első okleveles említése 1260-ból való. A középkoron keresztül több földbirtokos uralta, az újkorban a Tersztyánszkyak voltak a jelentősebbek. A Szent Kozma és Demján tiszteletére szentelt templom a 13. század végén épült késő román stílusban. Annak ellenére, hogy 1754-ben barokk stílusban megújították ás 1963-ban javították, alapjaiban megőrizte eredeti állapotát....
A kronosztikon az 1719-es évszámot jelöli a szegényház fölépítésének évéül. Tehát az 1710-es tűzvész alkalmával elpusztult „espitály” helyett építtethette a jótékony gróf. Műértékét oromfala adja, hol 3 fülkében szoborcsoportok vannak elhelyezve. Balról Piéta, középen a Szt. Háromság, jobbról Szt. Flórián csoport. Már maga az a tény is feltűnő, hogy a szegényházat ily gazdagon ékesítették. Magyarázható...
Eredetileg reneszánsz stílusban 1554-ben épült városkapu, egyetlen megmaradt darabja a város hajdani négy kapujának. A 18. század első harmadának végén barokk stílusban átépítették. Ismert még Hegybányai-, illetve Piargi kapu néven is, amit két kör alakú toronnyal tagolt fal védelmezett. Ebből az egyiket, a szélesebb út megépítése miatt, 1910-ben lebontották. Az utóbbi időben jelentősen lepusztult állapotán...
A nagyendrédi Szent András apostol templomot a 13. században említik először. Egy 1286-os okirat már két Endrédről tesz említést, az egyiket „egyházásként“ említik, tehát itt már volt templom. Ez valószínűleg Nagyendréd. 1332-ben még Szűz Mária a védőszent. A kisendrédi templom 1370-ben épült. 1626-ban a lakosok zöme a törökök sanyargatásai elől elmenekült a községből. A törökök...
A ferences alyák letelepedését Johannes Petz (más helyütt Pecz) városi tanácsos és felesége, Mária Dorothea Ethesin végrendelete tette lehetővé. Ennek értelmében a házuk, három szőlőjük és egy rozsnyói harmad malom ment át a szerzetesek tulajdonába. Gr. Eszterházy Imre esztergomi érsek 1733. április 16-án kelt iratában az alapítványt jóváhagyta. Ugyanezen év augusztus 19-én III. Károly király...
A Lontó fölötti tetődombon áll az 1742-ben Szent Anna tiszteletére emelt római katolikus templom. A barokk szószéken kívül legértékesebb ékessége a honvédelmi miniszter (Jekelfalussy Lajos) lányának halálos balesete okán festett kép az oltár mögötti falon. Rajta Szent Anna Jekelfalussynét, Szűz Mária a lány, Gizella arcát örökíti meg. A templomnak eredetileg fatornya volt, de az idők...
A falu Szent Vendel templomának állaga idővel nagyon leromlott, ezért a régi épületet lebontották. Helyére 1762-ben a helyi hívők a főapát támogatásával felépítették a Szent Benedek római katolikus templomot, melyet még azon év november 9-én Somogyi Dániel perjel szentelt fel. A 19. század első felében a templomon klasszicista átalakításokat végeztek. A templomban csak 1813. május...
A középkorban több kisebb falu állt a mai Egyházkarcsa helyén, melyek egy közös templomot építettek. A templom körül alakult ki a mai település, melyet 1215-ben Corcha néven említenek először. A 14. században Egyházaskarcha (1351), Remegkarcha (1355), Diákkarcha (1357), Barthalkarcha (1377) Lászlókarcha (1377) és Lucakarcha (1467) falvakból állt a mai település. A Szent Bertalan apostol oltalma...
Szűz Mária és Szent József tiszteletére emeltette 1850-ben Jurovics József. A kápolna műemléképület, renováltatta a Galántai Pro Renovatione nonprofit alap.
A Garam partján álló település legismertebb épülete kétség kívül az Árpád-kori eredetű bencés apátság. Kevesebben tudják viszont, hogy a falunak a középkor óta létezik egy az előzőtől különálló plébániatemploma is. Ez a korábbiak helyén épült, ma barokk stílusjegyeket mutató Szent Egyed plébániatemplom. Egy korábbi templom helyén épült fel, valószínűleg a 13. század első felében. Mai...
A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, amely egészen a 18. század végéig tartott. A város polgársága gyakorlatilag a 20. századig döntően német ajkú telepesekből állt, akik...
A falu felső részén álló épületet 1870 körül kezdték építeni a Magyar Királyi Kincstár és a falu lakóinak hozzájárulásával. A lakosság vagy kétkezi munkával vagy építőanyaggal, annak mozgatásával járult hozzá. Először a torony alapjait tették le, mivel vizes volt ott a föld. A helyiek éjszakánként merték a vizet, hogy napközben tudjanak építkezni. A halványsárga templom...
