A Dunai gát mellett található az1897-ben épült egyedülálló műszaki műemlék, eredeti állapotban lévő gépházzal. A gőzgépállomás alkotóelemei közé tartozik a szivattyú, különálló kémény, szénraktár és a gépház. A Zsitva torkolatának közelében található, sajnos ismertető nincs az épületen.
A Magyar Királyság és a Kárpát-medence egyik stratégiai pontján emelkedő Pozsonynak minden korban fontos katonai jelentősége volt. Habsburg királyaink ennek megfelelően igyekeztek folyamatosan komoly helyőrséget tartani a városban. A katonákat – újkori szokás szerint – a polgári lakosság volt kénytelen „vendégül látni” házaiban, étellel, szállással ellátni a bakákat és tisztjeiket. E komoly tehertétel alól szabadult...
Az útkereszteződés miatt kialakult, jellegzetes, háromszög alakú telek helyén eredetileg két polgárház állt. Ezt egy adomány jóvoltából 1890-ben vásárolta meg a selmecbányai zsidó hitközség. A telek és a korábbi házak alakját követő, neoklasszicista zsinagógát 1893-ban építették fel ide. A közel téglalap alaprajzú, kétszintes belső teret rejtő, nyereg tetős épület északra néző, háromtengelyes főhomlokzatát a félkörös...
A Mihály-kapu előretolt kapuerődjébe a „Zwingerbe” beépített barokk polgári ház nem mindennapos élményt nyújt. Az egykori Vörös Rák patikának otthont adó arányos barokk épület fiatalabb, mint maga a pozsonyi gyógyszertár (ma múzeum). A 19. század első felében egyébként a klasszicista, empire és biedermeier stílus a patikák berendezésénél gyakran együtt jelentkezett. Az úgynevezett „bécsi empire” stílus...
A nagymegyeri római katolikus temetőben álló kápolna 1910-ben épült. A kápolnát a Wéber család építette, Wéber Ferenc és Jankó Mária. Ennek alapján hívják a kápolnát a mai napig Wéber kápolnának. A kápolnát 2004-ben restaurálták. Belső berendezése szerény. Külső falán Kazinczy Lajos alezredes, a 14. aradi vértanú emléktáblája található. A kápolna előtt egy kőkereszt látható. A...
A helyi hagyományok szerint az országúttól nem messze állt Werbőczy István kastélya, amely valószínűleg a török háborúk idejében ment tönkre, illetve semmisült meg. Azt a helyet, ahol állt, még a mai napig Kastély-rétnek nevezik. Természetesen a kastély külsejét és helyét is csak megközelítőleg ismerjük.
A Ventur és Prépost utcák sarkán emelkedik a nagy méretű De Pauli-, vagy amint a két szomszédos épület egybekapcsolódása után nevezik, a Wittmann-Pauli-palota. A telken korábban minden bizonnyal egy, a 15. században épült királyi kúria állhatott, melyben a városon átutazó magyar uralkodók rendszeresen megszálltak. Ennek helyén 1775-1776-ban épült fel a mai, barokk stílusú palota Franz...
A dél-honti, zömmel reformátusok lakta Ipolypásztó templomhoz vezető főutcáján, a 21. számú portán, a magyar irodalom egyik legképzettebb tudósának, a kiváló szociográfiai írónak, Zalabai Zsigmondnak a szülőházában nyitotta meg Mészáros Ottó, a község polgármestere 2009-ben a falumúzeumot. A korán elhunyt (1948–2003) irodalomkritikus két könyvet is publikált szülőfalujáról. Az elsőben – Mindenekről számot adok – a...
A falu egyik legszebb épületét, a zárdát, 1889-ben Kálnoky Adél grófnő, Waldstein János gróf özvegye, Sabran-Pontevès francia herceg felesége építtette. A Nepomuki Szent János (előkertjében az ő kőszobra áll) nevét viselő kolostor, leányiskola és óvoda kapott benne helyet, ahova Szent Vince rendi kedves nővéreket (kalapos nővérek, jellegzetes fehér kalapjuk után) hozattak. A kedves nővérek a...
A Ventur (Ventúrska) és a Pázmány (Prepoštská) utca sarkán elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatával emelkedik ki a Zichy-palota. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, belül udvart közrezáró palotát Zichy Ferenc építtette 1775-ben, klasszicista stílusban. Az építkezéskor felhasználták a korábban itt állt gótikus polgárház részleteit. A Ventúr utcára néző, szimmetrikusan szerkesztett, szigorú...
Pártázatos, romos téglakerítés mögött árnyas, ősöreg fák védenek hatalmas, hófehér, angol gótikus stílusú várkastélyt. 1841 és 1844 közt, röpke három év alatt épült át az eredetileg barokk udvarház, s lett így az első magyarországi Tudor-stílusú főúri kastély. Az anglomán tervezés oka a megrendelő, gróf Zichy-Ferraris Emánuel (1808-1877), azaz Zichy Manó gróf felesége, az angol Lady...
A Zöldszoba utca „mai nevét azon Zöldszoba (Gruenstubl) nevű ház után vette, mely a mai Deák- és Zöldszoba-utcák sarkán áll s mely a XV. századi végrendeletekben gyakran említtetik. Az 1550. évi városi számadókönyvek szerint e ház kívülről-belülről egészen be volt festve zöldszínű képekkel. Az 1595. évi városi számadókönyvek szerint tetőzete szélzászlókkal (Windfahnen) volt díszítve, ami...
A Garam folyó vidékének korai históriája a történelmi idők homályába vész. Csak annyi bizonyos, hogy a végtelen erdőségeket, mint azt országos viszonylatban máshol is, az Árpád-házi uralkodók magán vadászterületükként használták, a gyér számú lakosság látta el az erdő és vadvédő őrök szerepét. A zólyomi erdőispánok első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1222-ből való, amikor a Zólyomi...
Lipcse vára a 13. században épülhetett, ám korai időszaka homályba vész. Korábban úgy tartották, hogy IV. Béla többször tartózkodott itt, sőt, fia V. István 1271-ben egy ízben oklevelet is kiállított e helyen. Szlovák kutatások szerint 1258–1306 között háromszor említik, ez azonban nem általánosan elfogadott. Annyi egészen bizonyos, hogy 1305 előtt emelték. Építtetői feltehetően a zólyomi...
A Zsámbokréty-kastély az egykori Kiszsámbokréten (ma Nemesmogyoród) áll. A 19. század közepén épült későklasszicista stílusban. A 20. század elején báró Szálavsky Gyula titkos tanácsos, trencséni ispán vásárolta meg. Napjainkban a helyi iskola menzája működik az épületben.
„A helyi múzeum megalakításának gondolata az avar kori temető feltárásával kapcsolatban jelent meg először. A sok feltárt anyag és a Nyitrai archeológiai intézet munkatársainak ígérete buzdította az akkori lelkes zsélyieket a múlt század 70-es éveiben. Csakhogy mire elkészült a két megfelelő helyiség, a helyi vezetők rájöttek, hogy ott inkább a forradalmi tradíciók szobáját rendezik be,...
„Áll még Zsély községében a családi ház (220-as h. sz.), melyben hosszú időn át a költő szülei laktak. Ide járt haza gyakran az édesanyja szeretett gyermeke. Időnként itt dolgozott és alkotott, itt találkozott barátaival, rokonaival és ismerőseivel. Itt töltötte utolsó éveit, beteg napjait is. a házat nagyrészben maga az édesapja építette; alakította a telket kellemessé,...
A Szentháromság tér bal oldalának első háza a Zsembery / Sembery / -ház. Két XVI. századi épület összekapcsolásával alakult ki, mai alakját 1803-ban nyerte el Thalher műépítész terveinek kivitelezése alapján. Egyik részében plébánia működött. Itt léptek fel a Selmecre érkező színházak is, bálokat rendeztek s az épületben működött a Szitnya Egyesület (Szitnya (korábban Szittnya) Egyesület:...
A mai Bacsák utcában, az egykori Talmud Tóra épületében találjuk Dunaszerdahely zsidó közösségének imaházát. Magát a Talmud Tóra épületét – azaz a zsidó Talmud-iskolát, amelyet a hitközség a zsidó tudományok és a zsidó erkölcsök ápolására létesített – 1912. március 24-én avatták fel, amikor az akkori főrabbi, Weinberger Shmuel L., illetve a Talmud Tóra egyik alapítója...
A községben már a régi időkben állt a református oratórium, vagy templom, ezeket azonban a sellyei jezsuiták vagy a peredi katolikusok mindig lerombolták. II. József türelmi rendeletének kiadása után a helyi reformátusok 1784-ben ideiglenes imaházat építettek a Tanító István és Róka István által adományozott telken, majd hamarosan református templom építésébe kezdtek a türelmi rendelet nyomán,...
Zsigrát 1245-ben említik először oklevelek, Sygra néven. Múltja és fejlődése szorosan kapcsolódik a szepesi vár történetéhez, melynek uradalmához tartozott. Nevét minden valószínűség szerint attól a Sigra nevű, a szomszédos (Garancs) Petrócon birtokos szepesi lándzsás nemesről kapta, akinek fiait az oklevelek 1292-ben említenek először, és akik már a tatárjárás előtt jelen voltak a vidéken. Az itt...
A Zsigray-kúriát Zsigray János pozsonyi alispán építtette a 17. században. Később itt működött a Zsigray Sül, a lengyel haszid zsidók imaháza. Az épületet néhányszor átépítették, utoljára reneszánsz stílusban. 1993-óta a Szlovák Nemzeti Múzeum által igazgatott Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeuma állandó kiállításának művészeti gyűjteményének ad otthont.
1911. szeptember 19-én, a zsidó újévre szentelték fel a nyitrai neológ zsinagógát, amelyet a helyi zsidó közösség Baumhorn Lipót (1860-1932) tervei alapján építtetett. A neves építész több zsinagógát is tervezett a Magyarország területén, az ő alkotása például a szegedi és az újvidéki a losonci, temesvári vagy a trencséni zsidó imaház. Amikor a nyitrai zsidó közösség...
Trencsénben, az azonos nevű megye székhelyén a zsidóság a 17-18. században jelent meg nagyobb számban. Morvaországból menekültek ide az ottani zsidóüldözések elől. A város falain kívül, annak szomszédságában telepedtek meg – ez a terület mára a történelmi belváros részévé lett. Létszámuk a 19. század utolsó harmadára elérte a város lakosságának mintegy egynegyedét. Az 1868-69-es budapesti...
Galántán hajdanán két zsinagóga is volt. Az elsőt valószínűleg 1758-ban építették és a mai Mladosť bevásárlóközpont helyén állt. 1945 után lebontották. Az új zsinagóga építéséről 1898-ban tudósított a Galántai Újság. Ez az Új utcában, a későbbi Stúr utcában épült, ahol nemcsak a zsinagóga volt, hanem a zsidó iskola, a rabbiképző és kóser étterem is. Az...
Ha Gács felújított központi teréről a kastélypark felé indulunk, akkor a várdomb alatti sétányon majd utcán haladva jobb oldalt egy messziről sárgán világító, felújított épület tűnik a szemünkbe. A nem túl magas, díszített homlokzatú épület beilleszkedik a környező lakóépületek közé. Díszítő elemeiből, két tornyocskájáról, a kettő között elhelyezett tíz parancsolatot tartalmazó nyitott könyvről, ablakairól az...
Léván a zsidókról szóló első írásos említés 1713-ból származik. A zsidók tömeges betelepedése azonban csak a 19. század 30-as éveire tehető. 1840-ben megalapították az első egyházközséget és a zsidó iskolát. Két évvel később a lévai zsidók azzal a kérelemmel fordultak a hivatalokhoz, hogy jelöljenek ki helyet temetőjüknek. 1848-ban Léván 100 zsidó lakos élt. A 19....
