A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága...
A Közép-Ipoly mente jeles települését 1232-ben említi először oklevél Bolug néven. Ha a falut Ipolyság felől közelítjük meg, először is a település előtti magasabb ponton álló templom tűnik szemünk elé. A vidék egyik legrégibb Árpád-kori temploma ez, amely a községet országszerte, sőt határon túl is ismertté tette. Hont megye monográfiája s a Pozsony-Nagyszombati egyházmegye adatai...
1221-ben épült túlnyomó részt a pozsonyi bányákból származó terméskőből és helyben égetett téglából. Nagy múltját igazolja IV. Ince pápa 1254-ből származó oklevele, amelyben a püspöki Szent Miklós egyház plébánosságát Pármai Gerhardnak adományozta. Az épület korai gót stílusban épült. Építészeti szemszögből a bencés típusú plébániatemplomok mintája nyomán épült. Maga az épület alapvetően egészen a XX. század...
A Szent Miklós templomon az évszázadok során több felújítást végeztek, a legrégebbi, a gótikus rekonstrukció minden bizonnyal még 1326 előttre tehető. Az egész kulturális emlék értékes része a kálvária, amelynek egyes részeit a templomot, illetve a templomdombot körülölelő, mintegy egy méter magas betonfalba építették be. A fal az 1915-1927-es évekből származik. A templom mai formájában...
Zsére Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült, a korábbi 1734-ben barokk stílusban épített templom helyett. A templom egyhajós építmény, sokszögűen záródó szentéllyel. A hajóhoz két félkör alakú oldalkápolna, a szentélyhez ugyancsak két sekrestye kapcsolódik. A magas torony a nyugati homlokzat déli sarkán aszimmetrikusan helyezkedik el. Az északi homlokzat elé alacsony előcsarnokot építettek,...
A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház harmadik temploma. Alapkőletételére 1899 február 8. került sor. A templomot a csicsói Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építette. Ünnepélyes keretek között 1900. október 28-án szentelték fel. Berendezése a felépítése után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszitéssel. Az oltár két oldalán Szent István és...
A falu régi templomról már az 1561-es és az 1634-es egyház-látogatási jegyzőkönyvek is említést tesznek, ezekből azonban nem derül ki építésének ideje. Az első jegyzőkönyvből a plébános nevét is ismerjük: Györgynek hívták, utána Mihály következett. Draskóczy György vizitátor 1634-ben ezt jegyzi fel: „Nem utolsó sorban említjük meg a Szent Miklós-templomot, melyet festmény és oltár ékesít....
A barokk stílusú templom timpanonos, háromosztatú, torony nélküli épület, sárga festésű, fehér szegéllyel. A timpanon csúcsán kereszt. A bejárat felett két oldalon szoborfülke látható. A bejárat felett fehér minta látható.
Az ősrégi Szent Mihály templom helyére az esztergomi káptalan 1742–46-ban a régi romok felhasználásával teljesen új templomot építtetett. Bezúr István akkori plébános az esztergomi főkáptalan teljes támogatását megkapta az építkezéshez. A barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. I. Mauritius, a thébai...
A rekatolizáció idejéről ismert első plébános, Rudnay György „1701-ben a templomot elhanyagolva találja, tető nélkül egy dombon, ahol azelőtt a falu is volt.” (Zalka 1954), ezt Jezerniczky Ferenc János főesperes tudatja. Bár a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve, mégis Szent László napját ünneplik. A plébániát 1715-ben állítják vissza Ivanics János plébános itt-tartózkodása idején. Az ellenreformáció nagyarányú...
A temető legmagasabb pontján álló kápolnát 1935-ben Remenyik Pál és felesége Kégly Róza építtették az 1828-ban épült kisebb kápolna helyére, a pusztító jégeső emlékére. Az 1970-es évekig Szent Orbán napján évente szentmisét tartottak, 1973-ig ravatalozóként szolgált. A kápolnában Bánsághi Vince festőművész alkotásai voltak találhatók. A tornyában egy harang található, 1922-ben Manouška és társa harangöntő műhelyében készült,...
A Szent Orbán-kápolnát 1867-ben állítatták a hívők a szőlőhegy elején. Az épületet legutóbb 1998-ban renoválták. Egyhajós épület, félkörben záródó szentéllyel. A főhomlokzat háromszög alakú oromban végződik, erre építették az alacsony, gúlasisakos fatornyot. A többi homlokzatot falsávkeretek és félköríves ablakok tagolják. A hajó dongaboltozata falpilléreken nyugszik, a szentélynek keresztboltozata van.
1556-ban a városban hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a város szinte teljességgel leégett, templomaival, épületeivel együtt. A tűzben elolvadt a székesegyház harangja is. Egy év múlva a város elhatározza, hogy emlékeztetőül a tragédiára, az olvadt ércből új harangot öntet, s elnevezték azt a szőlőművesek védőszentjéről, Szent Orbánról. Egyelőre azonban nem volt torony ahová fel lehetett volna...
A templomot 1747-ben építtette Esterházy Károly későbbi egri püspök. 1877-ben a falu egy részével együtt a templom is súlyosan megrongálódott egy tűzvészben, 1882-ben építették újjá. 1979-ben renoválták.
Hogy valóban régi templomos hely Gelle, arra előneve, az „Egyház” is utal, mint már az előzőekben említettük. Ennek a templomnak a létét először egy 1253-ból származó oklevél említi. Eszerint a plébánia nemcsak a falu életében, hanem közvetlen környezetében is jelentős szerepet játszott. Draskovics György 1634-ben a következőket jegyezte le: „Azokban az időkben húsz jobbágyfalu járt...
Nagykálna Lévától Verebély irányában 9 km-re található nagyközség. A Garam folyó jobb partján fekszik, s az első írásos dokumentum a községről 1209-ből származik. Korabeli feljegyzések szerint egykor a garambenedeki apátsághoz tartozott. Barokk templomát 1733-ban építették.
Az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: … meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…(2) Szlovákia műemlékeit összegyűjtő jegyzékében így...
Amikor Thurzó György, elkötelezett protestáns után (+1616) Forgách Zsigmondot választják meg nádorrá, aki átlépett a katolikus hitre, megnyílt az út az ellenreformáció előtt. A Bethlen Gábor vezette további három rendi felkelés, melyet szinte az egész ország támogatott, hatalmas katonai sikereket hozott. Pozsonyi bevonulásának eredményeként 1619-ben a Szent Márton templom a protestáns többség használatába került, mivel...
Bár a Garam Dunába szakadása közelében települt kis falut az írott források már a 12. században említik, a történelem során, nyilván főleg kis lakossága miatt, legtöbbször nem volt önálló plébániája. Ma fennálló, barokk stílusú, Szent Vendel templomának elődje egy kápolna volt, amely 1755. körül épült fel. (A hagyomány szerint már ehhez az épülethez is egy...
A község történelme egyházi szempontból 1763-ig nyúl vissza. Ebből az évből származik a legidősebb latin feljegyzés, amit még az akkori lelkész Laczkovics György írt. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy Keszegfalván az első templom 1756-ban épült, az első itt lakó lelkész pedig 1763-ban lett ide küldve. 1756 és 1763 között a plébániát valószínűleg Komáromból igazgatták...
A római katolikusok Szent Vendel tiszteletére szentelt kápolnáját 2004-ben szentelték fel. A 19. század közepéig volt a faluban katolikus kápolna, de abból csak Szent Vendel szobra maradt fenn. A kápolnát Katona István önerőből építtette. Falait Somogyi Győző festőművész 14 stációt ábrázoló alkotásai díszítik. A nádtetős építmény előtti kövezet Nagy-Magyarország térképét formázza, a hajlított gerendákból készült...
A temploma 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Főoltára, melyet Szent Vendelt ábrázoló festmény díszít, szintén a 18. század végén készült. Az eredetileg egyhajós épületet a 20. század elején két oldalán hozzáépítésekkel nagyobbították meg. Az 1950-es években a korábban zsindelyes tetőt bádoglapokkal helyettesítették. 2005 nyarán teljes belső rekonstrukciót végeztek a templomban.
„A főút mentén, ma már épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Királynője-kápolna. Valószínűleg a 19. század elején épülhetett két téglalap alakú, enyhén félköríves ablakkal, két támpillérrel körbefogott, gúla alakú harangtoronnyal. A kis harangtorony alatt egy csúcsíves ablak, alatta pedig egy timpanon látható. A kápolna oszlopos szélekkel díszített faoltárának közepén a Rózsafüzér Királynője kép áll, mellette...
A Szent Vid kápolna Oroszvár legrégibb szakrális műemléke. A kastély déli parkjának déli részén található, közvetlenül a főút mellett. A templom első emlékei a késő római korba nyúlnak vissza. Napjaink temploma 1613-ban épült reneszánsz stílusban, az eredeti 1208-ból származó római templom helyén. Erről tanúskodik a templom falán található latin kő felirat. Az idők folyamán a...
Buzita legfontosabb műemléke a kastély volt, amelynek alapjai valószínűleg középkorból származnak, a 16. században már minden bizonnyal állt. Az első közvetlen említés az épületről 1599-ből eredeztethető. A 18. század közepén a kúria barokk stílusban lett átépítve, a 19. század elején klasszicista stílusban építették át. A kastély a család birtokában volt 1945-ig, utolsó tulajdonosa Szent-Imrey Pál,...
A Fő utca és a Bári utca kereszteződésénél állt a Szentháromság-kápolna, melyet a Soóky Flórián emeltetett 1914. december 23-án. A kápolnát a mellette megkezdett házépítés során lebontották. Amikor a kápolnát lebontó személy hirtelen meghalt, a vallásos érzelmű lakosok ebben Isten büntetését vélték. 2001-ben a kápolnát újjáépítette Nyárasd Község Önkormányzata.
A vasútállomástól délnyugatra a Klastromhegyen végzett régészeti feltárások során igazolást nyert egy 11-12. századból származó Árpád-kori templom és kolostor. Feltártak egy temetőt is. A kolostorról és a templomról nem maradtak fenn írásos feljegyzések, és pusztulásuk folyamata sem ismeretes. A következő templomot 1499-ben építették, valószínűleg gótikus stílusban. A Faluhely dűlőben állt egy széles földterületen negyed mérföldnyire...
