A község római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban, de a tornyát csak 1842-ben emelték hozzá. A templom első plébánosa Vörös Ádám volt. A templomkert bal felén Nepomuki Szent János szobra (1880), a jobb felén egy kőkereszt (1771) áll. A községben volt egy Szent Orbán tiszteletére emelt kis kápolna is. Darázs János építette 1826-ban. A...
A falunak 1991-ig nem volt saját temploma, építése 1993-ban fejeződött be, és 1993. október 31-én szentelték fel. A falu feletti dombon áll a temető területén. Az épülethez csatolták a ravatalozót is. Védőszentje Szent Mihály arkangyal. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. december 13-án.
A Szent Mihály arkangyal római katolilkus templom az Iskola utca 8. szám alatt található, Nagyfödémes tágabb központjában. A templomot a régebbi Szent Mihály arkangyal kápolna helyén emelték. A reneszánsz építményt: 1594-ben kezdtél építeni, miután Pálffy István, a község kegyura leválasztotta Nagyfödémest a jókai plébániáról. A templom építését Bethlen Gábor felkelése szakította félbe. A félkész épületet...
Az Úri utcában ( a fő városkaput és a fő várkaput összekötő utca) bal oldalán középtájon már a 14. században ott állott a templom, mely Szent Lászlónak volt felszentelve. A reformáció idejében a protestantizmus úgy elterjedt Léván, hogy az egyházi főhatóság egyik jelentése alapján lévai plébánia megszűnt létezni, s a XVI. század végén Léva vidékén...
Osgyán Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1768 és 1774 között épült. 2009-ben röppent fel a hír, hogy Osgyán község római katolikus templomának kriptájában a magyar történelem egyetlen, hazaárulásért lefejezett asszonyának, Korponayné Géczy Juliannának a földi maradványai találhatóak. Az oltár alatt levő üregben tíz, bizonyíthatóan a 18. és a 19. századból származó koporsót...
Darázs község neve első ízben a Zobor hegyi bencés apátság 1113-ban kelt birtokmegerősítő királyi oklevelében szerepel Drasey alakban. (A Zobor előtagot 1910-ben kapta megkülönböztetésül a Hont megyei, szintén Árpád-kori Darázsitól.) 1349-ben Darasyként bukkan fel újra a település a Szent Benedek-rendiek javai közt, majd évszázadokra eltűnik a neve az írott forrásokból. Sorsa a városéval osztozott, amikor...
A torony előtt levő boltiv az egykori vonóhídhoz tartozott. Az ezen való sötét gyalogátjárót régebben tréfásan Csók utcának nevezték. A város felőli részen Szent László lovas képe volt látható, mely ma már nyomát vesztette. A vásár tér felé néző részen a régi felirat: Omne Regnum in se ip sum divisum de solabitur 1723., ma is...
A dómtól délre található épület valaha temetőkápolna volt. Alsó része, a mai altemplom a 13. század végén épült, míg felső része 1360-80 között. A 15. század végén, a kassai születésű Szahtmáry György kezdeményezésére északi oldalához egy újabb hajót, míg délnyugati részéhez egy oldalkápolnát építettek. A 19. században többször renovált épület mai formáját a Schulek Frigyes...
Római katolikus templomát a 17. század végén Szelepcsényi György érsek építette az elpusztult plébániatemplom helyére az új templomot, melyet aztán 1772-ben építenek újjá (ez a dátum látható a templom kapuzata fölött). A templomot később 1824-ben klasszicista stílusban átépítették.
Az esztergomi főegyházmegye névtára szerint a szentmihályfai plébániai egyház 1050-dik évtől áll fenn, ez azonban okirattal nincs alátámasztva. Hogy régi plébániai egyház, azt ugyan a pázmányi jegyzék, valamint az 1390-diki okirat tanúsítja. Kezdetben a falu pozsonyi várbirtok, első ismert földesura Orros Péter mester, 1332-ben zarándoklata előtt tett végrendeletében hitbér fejében nejére, Ilonára és leánynegyed címén...
Gyarmat plébániája valószínűleg a 13-14. sz. fordulóján jött létre. Ősiségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1332/37-ben kiadott pápai tizedjegyzék már említést tesz a gyarmati plébániáról. Itt a Szent György vértanúról elnevezett zöldmezei prépost alá tartozó esperesi kerület egyházaként van feltüntetve, és „Armat, Armati” alakban szerepel. Esztergom vármegye plébániáinak pápai tizedét összefoglaló jegyzék 1332/33-ban Gyarmatra...
A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága...
A Közép-Ipoly mente jeles települését 1232-ben említi először oklevél Bolug néven. Ha a falut Ipolyság felől közelítjük meg, először is a település előtti magasabb ponton álló templom tűnik szemünk elé. A vidék egyik legrégibb Árpád-kori temploma ez, amely a községet országszerte, sőt határon túl is ismertté tette. Hont megye monográfiája s a Pozsony-Nagyszombati egyházmegye adatai...
1221-ben épült túlnyomó részt a pozsonyi bányákból származó terméskőből és helyben égetett téglából. Nagy múltját igazolja IV. Ince pápa 1254-ből származó oklevele, amelyben a püspöki Szent Miklós egyház plébánosságát Pármai Gerhardnak adományozta. Az épület korai gót stílusban épült. Építészeti szemszögből a bencés típusú plébániatemplomok mintája nyomán épült. Maga az épület alapvetően egészen a XX. század...
A Szent Miklós templomon az évszázadok során több felújítást végeztek, a legrégebbi, a gótikus rekonstrukció minden bizonnyal még 1326 előttre tehető. Az egész kulturális emlék értékes része a kálvária, amelynek egyes részeit a templomot, illetve a templomdombot körülölelő, mintegy egy méter magas betonfalba építették be. A fal az 1915-1927-es évekből származik. A templom mai formájában...
Zsére Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült, a korábbi 1734-ben barokk stílusban épített templom helyett. A templom egyhajós építmény, sokszögűen záródó szentéllyel. A hajóhoz két félkör alakú oldalkápolna, a szentélyhez ugyancsak két sekrestye kapcsolódik. A magas torony a nyugati homlokzat déli sarkán aszimmetrikusan helyezkedik el. Az északi homlokzat elé alacsony előcsarnokot építettek,...
A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház harmadik temploma. Alapkőletételére 1899 február 8. került sor. A templomot a csicsói Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építette. Ünnepélyes keretek között 1900. október 28-án szentelték fel. Berendezése a felépítése után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszitéssel. Az oltár két oldalán Szent István és...
A falu régi templomról már az 1561-es és az 1634-es egyház-látogatási jegyzőkönyvek is említést tesznek, ezekből azonban nem derül ki építésének ideje. Az első jegyzőkönyvből a plébános nevét is ismerjük: Györgynek hívták, utána Mihály következett. Draskóczy György vizitátor 1634-ben ezt jegyzi fel: „Nem utolsó sorban említjük meg a Szent Miklós-templomot, melyet festmény és oltár ékesít....
A barokk stílusú templom timpanonos, háromosztatú, torony nélküli épület, sárga festésű, fehér szegéllyel. A timpanon csúcsán kereszt. A bejárat felett két oldalon szoborfülke látható. A bejárat felett fehér minta látható.
Az ősrégi Szent Mihály templom helyére az esztergomi káptalan 1742–46-ban a régi romok felhasználásával teljesen új templomot építtetett. Bezúr István akkori plébános az esztergomi főkáptalan teljes támogatását megkapta az építkezéshez. A barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. I. Mauritius, a thébai...
A rekatolizáció idejéről ismert első plébános, Rudnay György „1701-ben a templomot elhanyagolva találja, tető nélkül egy dombon, ahol azelőtt a falu is volt.” (Zalka 1954), ezt Jezerniczky Ferenc János főesperes tudatja. Bár a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve, mégis Szent László napját ünneplik. A plébániát 1715-ben állítják vissza Ivanics János plébános itt-tartózkodása idején. Az ellenreformáció nagyarányú...
A temető legmagasabb pontján álló kápolnát 1935-ben Remenyik Pál és felesége Kégly Róza építtették az 1828-ban épült kisebb kápolna helyére, a pusztító jégeső emlékére. Az 1970-es évekig Szent Orbán napján évente szentmisét tartottak, 1973-ig ravatalozóként szolgált. A kápolnában Bánsághi Vince festőművész alkotásai voltak találhatók. A tornyában egy harang található, 1922-ben Manouška és társa harangöntő műhelyében készült,...
A Szent Orbán-kápolnát 1867-ben állítatták a hívők a szőlőhegy elején. Az épületet legutóbb 1998-ban renoválták. Egyhajós épület, félkörben záródó szentéllyel. A főhomlokzat háromszög alakú oromban végződik, erre építették az alacsony, gúlasisakos fatornyot. A többi homlokzatot falsávkeretek és félköríves ablakok tagolják. A hajó dongaboltozata falpilléreken nyugszik, a szentélynek keresztboltozata van.
1556-ban a városban hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a város szinte teljességgel leégett, templomaival, épületeivel együtt. A tűzben elolvadt a székesegyház harangja is. Egy év múlva a város elhatározza, hogy emlékeztetőül a tragédiára, az olvadt ércből új harangot öntet, s elnevezték azt a szőlőművesek védőszentjéről, Szent Orbánról. Egyelőre azonban nem volt torony ahová fel lehetett volna...
A templomot 1747-ben építtette Esterházy Károly későbbi egri püspök. 1877-ben a falu egy részével együtt a templom is súlyosan megrongálódott egy tűzvészben, 1882-ben építették újjá. 1979-ben renoválták.
Hogy valóban régi templomos hely Gelle, arra előneve, az „Egyház” is utal, mint már az előzőekben említettük. Ennek a templomnak a létét először egy 1253-ból származó oklevél említi. Eszerint a plébánia nemcsak a falu életében, hanem közvetlen környezetében is jelentős szerepet játszott. Draskovics György 1634-ben a következőket jegyezte le: „Azokban az időkben húsz jobbágyfalu járt...
Nagykálna Lévától Verebély irányában 9 km-re található nagyközség. A Garam folyó jobb partján fekszik, s az első írásos dokumentum a községről 1209-ből származik. Korabeli feljegyzések szerint egykor a garambenedeki apátsághoz tartozott. Barokk templomát 1733-ban építették.
