A Czibulka Rezső építész által tervezett lévai Kálvin udvar alapkövét 1908. október 31- én ünnepi keretek közt helyezték el. Az épület a lévai református hitközösség 250 000 aranykoronás költségén a következő évben már el is készült. Az előző rendszerben államosították az épületet, de a rendszerváltozásnak köszönhetően 1991-ben visszakapta az egyházközség. Az épület tetőzete 1997-ben, 2001-ben...
Selmecbányán a legnagyobb építészeti komplexumnak az ún. Kammerhof – Kamarapalota számított. Megalapítását annak köszönhette, hogy a Bányászkamara székhelye a 16. század felében Besztercebányáról Selmecbányára költözött. A Kamarahivatal ellenőrizte az ércek kitermelését és az arannyal, ezüsttel való kereskedést. Feladata volt az ún. urbura, a kibányászott ércekből kiszámolt bányaadó beszedése. A Habsburgok központosítási törekvései segítettek hozzá a...
A Mária Terézia út „legnevezetesebb történeti épülete az egykor gr. Szapéry-, aztán Kämper-, majd utóbb Scharfeneck-féle, szép címerrel díszített ház, mely ma „Arany korona” néven ismeretes. Az 1623. évi számadókönyv szerint e ház várszerűleg volt árokkal, felvonó híddal (dobogóval) ellátva. Ebben a házban tartotta a XVII. század kezdetén (1606) a Pozsonyban ujon alakult s Reis...
1936-ban építtette Németh Antal és felesége Csémy Karolina a temetőben található kápolnát, egyidőben a nagykereszttel. A munkálatokat Tóth Vilmos kőműves mester felügyelete alatt Szitás József kivitelezte. A kápolnát 1937. november 2-án szentelték fel, melynek tornyán keresztet helyeztek el. Hosszú ideig ravatalozóként működött.
A 13. században, alighanem 1232 táján későromán stílusban épült Nagy boldogasszony római katolikus templom. A török háborúk és a rendi felkelések idején a templom lepusztult, és csak 1712 táján újította fel Gyulay Ferenc gróf, majd 1936-ban barokk állapota szerint ismét felújították. A templomhajót a kanonoki vizitációk feljegyzései szerint eredetileg gerendamennyezet fedte. A templomot Szent Lőrinc...
A főútról letérve balra találjuk a katolikus kápolnát, amit 1938-ban szenteltek fel a „Szentháromság” dicsőségére. Az épület hosszú éveken keresztül, egészen 1973-ig az óvodának adott helyet. Ez az utca csak a hetvenes években alakult ki, és akkor engedélyezték az építkezéseket. Azóta ezt „Patkó utcának” nevezik. Itt építették fel 1972-ben az óvodát, amit ma „Napocska óvodának”...
Az egykori érsekléli katolikus templom (1865) anyagából építették a községi temető mellett álló új katolikus kápolnát, melyet 2007. május 10-én szenteltek fel.
A község legrégibb és legjelentősebb építménye a római katolikus templom. A Pázmány-féle összeírás alapján már az 1300-as években is létezett, de elékpzelhető, hogy még korábban építették. 1775-ben új barokk templomot építettek fel a régi helyén, amit a 19. század első felében klasszicista homlokzattal láttak el. Egyhajós templomterét sík mennyezet, félköríves záródású szentélyét félkupola fedi. Főoltára...
A fa harangtornyos épület homokszínű, félköríves homlokzattal, keresztábrázolással. A torony alatt az építés és a felújítás dátumai láthatók. A bejárat felett félköríves ablak, valamint kis tető látszik. Az épületet 1961-ben és 2006-ban felújították.
A Túróc-völgyi, Árpád-kori eredetű, magyar kisközség az írott forrásokban először a 13. században tűnik fel. Ma is álló temploma 1804-ben épült a település központjában. Nyugat-keleti tájolású, egyhajós, nyeregtetős, cseréppel fedett épület. Nyugati homlokzatából emelkedik ki a barokkos, fémlemezzel fedett sisakú harangtorony. Főbejárata a torony alatt, a nyugati oldalon nyílik. Falait lizénák keresztezik. Szegment záródású szentélyben...
A legenda szerint a Duna utca és a Kempelen Farkas-utca (Klemens utca) sarkán áll a „nagy varázslóként” emlegetett feltaláló, Kempelen Farkas háza, amelyben élt és alkotott. Az ír származású bevándorló szülők gyermeke 1734. január 23-án született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert főharmincados, anyja, Spindler Anna patríciuslány (polgárlány). Bátyja, János katonai pályára lépett. Tanulmányait szülővárosában, majd Győrben,...
„A színház mögött van a Csáky téren a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. A kiváló középület helyiségeinek 3/5 részét a kamara foglalja el, 2/5 része pedig magánlakásokból áll. A kereskedelmi és iparkamara, mely eddig az első pozs. takarékpénztár Lőrinczkapu-utczai épületének második emeletén, aránylag szűk helyiségekben volt kénytelen megvonulni, a jelenlegi székház építését...
Az első katolikus templom a 11. században a város főterén épült. Ekkor a lakosság katolikus volt, Luther és Kálvin reformációja után azonban Rimaszombatban is történtek változások. Az 1524. évben a helybeli magas egyházi méltóságot viselő katolikus pap Em. Bebek megnősült, s az egész egyházközösséggel elfogadta Luther tanát. 1594–ben többségben voltak Kálvin János követői. A hívek...
A templom 1875-ben épült, 1922-ben és 2011-ben felújították. Egyhajós poligonális záródású építmény pszeudoromán és szecessziós jegyekkel. Hajója porosz boltíves-boltozatú, homlokzatát ablakok tagolják. Tornyát sarokpillérek díszítik. Menzás főoltárán Keresztelő Szent János képe látható a 19. századból, ugyanekkor készült a Szeplőtelen Szűz Máriát és a Szent Családot megörökítő kép is. Orgonája a 19. század végéről származik.
Az eredetileg gótikus stílusban épült, Kurtakeszi falurészben álló római katolikus Keresztelő Szent János-templom az 1731-es földrengéskor nagyon megrongálódott. A templomot 1901-ben és 1986-ban újították fel. A felújításhoz felhasználták a régi építmény egy részét. A templom egyhajós építmény poligonális zárású szentéllyel és hatalmas, előrenyúló toronnyal a nyugati részén. A Baranyay család oratóriuma, amely szentély lett, később...
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1781-ben gróf Eszterházy Ferenc építtette az 1777-ben leégett régi templom helyett. A templomot 1865-ben és 1995-ben renoválták.
Az egykori temploma, a mai kissekrestye 1250-ben épült lombardiai téglából, román stílusban Keresztelő Szent János tiszteletére. A félkör alakú, nyugati irányban egyenesvonalúan kibővített boltíves mennyezetű szentélyből és egy téglalap alakú hajóból tevődött össze, amelyet eredetileg lapostető fedett. Később ez a 13 m hosszúságú és 5,5 , szélességű templom már nem felelt meg az igényeknek. A...
Az 1712-ben épült Keresztelő Szent János-templom eredetileg a Pálffy-kastély kápolnája volt, amelynek déli szárnyát képezte. A barokk templombelső kivitelezésének munkálatait Gode Lajos és Rafael Donner szobrászműhelye végezte. A kastélynak az 1942 és 1944 közötti években történt fokozatos lebontása után egyedül a kastélykápolna maradt állva, amelyet később műemlékké nyilvánítottak.
A templom a három nemzetiségű Nagyszombat városában épült fel a legnagyobb vallási harcok idejében. Előbb az 1605-ös Bocskai-felkelés alkalmával, majd 1619 és 1622 között Bethelen Gábor alatt és után is vallási háborgások voltak a városban a különböző felekezetek között. A fejedelmek adtak a protestánsok számára templomot, azonban az érsekek visszatértével rendszerint elvették tőlük azokat. A...
A nagymácsédi római katolikus plébániát 1776-ban alapította gróf Eszterházy Ferenc. Új templomát Ábrahámffy István plébánossága idején, 1783-ban építették, közvetlenül a plébánia mellett. Arányos volt a falu akkori lakosságának számával (kb. 640). A népesség azonban folyton szaporodott, az 1870-es években elérte az 1300-as lélekszámot, így az épület kicsinek bizonyult. Az akkori plébános, Cselkó József javaslatára kibővítéséről...
A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katolikus templom 1800-ban épült klasszicista stílusban. Udvarában kálváriát alakítottak ki. A római katolikusok plébániája 1787-ben alakult, s az anyakönyveket is onnantól kezdték vezetni.
A fallal erősített pozsonyi polgárváros déli szélén, a Dunára nyíló Halász-kapu melletti saroktelken a késő Árpád-kor óta részben erődítés, részben pedig polgárház állt. A 18. század végén a környék képét alapvetően megváltoztatta a fölöslegessé váló, a város fejlődését akadályozó városfalak lebontása. Ezt követően 1845-ben egy új, négyemeletes, két utcára néző ház épült ide, idősebb Feigler...
