Az első katolikus templom a 11. században a város főterén épült. Ekkor a lakosság katolikus volt, Luther és Kálvin reformációja után azonban Rimaszombatban is történtek változások. Az 1524. évben a helybeli magas egyházi méltóságot viselő katolikus pap Em. Bebek megnősült, s az egész egyházközösséggel elfogadta Luther tanát. 1594–ben többségben voltak Kálvin János követői. A hívek...
A templom 1875-ben épült, 1922-ben és 2011-ben felújították. Egyhajós poligonális záródású építmény pszeudoromán és szecessziós jegyekkel. Hajója porosz boltíves-boltozatú, homlokzatát ablakok tagolják. Tornyát sarokpillérek díszítik. Menzás főoltárán Keresztelő Szent János képe látható a 19. századból, ugyanekkor készült a Szeplőtelen Szűz Máriát és a Szent Családot megörökítő kép is. Orgonája a 19. század végéről származik.
Az eredetileg gótikus stílusban épült, Kurtakeszi falurészben álló római katolikus Keresztelő Szent János-templom az 1731-es földrengéskor nagyon megrongálódott. A templomot 1901-ben és 1986-ban újították fel. A felújításhoz felhasználták a régi építmény egy részét. A templom egyhajós építmény poligonális zárású szentéllyel és hatalmas, előrenyúló toronnyal a nyugati részén. A Baranyay család oratóriuma, amely szentély lett, később...
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1781-ben gróf Eszterházy Ferenc építtette az 1777-ben leégett régi templom helyett. A templomot 1865-ben és 1995-ben renoválták.
Az egykori temploma, a mai kissekrestye 1250-ben épült lombardiai téglából, román stílusban Keresztelő Szent János tiszteletére. A félkör alakú, nyugati irányban egyenesvonalúan kibővített boltíves mennyezetű szentélyből és egy téglalap alakú hajóból tevődött össze, amelyet eredetileg lapostető fedett. Később ez a 13 m hosszúságú és 5,5 , szélességű templom már nem felelt meg az igényeknek. A...
Az 1712-ben épült Keresztelő Szent János-templom eredetileg a Pálffy-kastély kápolnája volt, amelynek déli szárnyát képezte. A barokk templombelső kivitelezésének munkálatait Gode Lajos és Rafael Donner szobrászműhelye végezte. A kastélynak az 1942 és 1944 közötti években történt fokozatos lebontása után egyedül a kastélykápolna maradt állva, amelyet később műemlékké nyilvánítottak.
A templom a három nemzetiségű Nagyszombat városában épült fel a legnagyobb vallási harcok idejében. Előbb az 1605-ös Bocskai-felkelés alkalmával, majd 1619 és 1622 között Bethelen Gábor alatt és után is vallási háborgások voltak a városban a különböző felekezetek között. A fejedelmek adtak a protestánsok számára templomot, azonban az érsekek visszatértével rendszerint elvették tőlük azokat. A...
A nagymácsédi római katolikus plébániát 1776-ban alapította gróf Eszterházy Ferenc. Új templomát Ábrahámffy István plébánossága idején, 1783-ban építették, közvetlenül a plébánia mellett. Arányos volt a falu akkori lakosságának számával (kb. 640). A népesség azonban folyton szaporodott, az 1870-es években elérte az 1300-as lélekszámot, így az épület kicsinek bizonyult. Az akkori plébános, Cselkó József javaslatára kibővítéséről...
A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katolikus templom 1800-ban épült klasszicista stílusban. Udvarában kálváriát alakítottak ki. A római katolikusok plébániája 1787-ben alakult, s az anyakönyveket is onnantól kezdték vezetni.
A fallal erősített pozsonyi polgárváros déli szélén, a Dunára nyíló Halász-kapu melletti saroktelken a késő Árpád-kor óta részben erődítés, részben pedig polgárház állt. A 18. század végén a környék képét alapvetően megváltoztatta a fölöslegessé váló, a város fejlődését akadályozó városfalak lebontása. Ezt követően 1845-ben egy új, négyemeletes, két utcára néző ház épült ide, idősebb Feigler...
Árpád-házi II. Géza király uralkodása (1142–1162) alatt érkeztek a történelmi Magyarország addig csak gyér szláv lakosság által lakott É-i területeire azok a németajkú telepesek („hospesek”) akik rövidesen települések sorát alakították meg. A históriás könyvekben „szászoknak” említett új lakosság jól értett a kereskedelemhez, a bányászathoz, szorgalmas kézművesiparukkal a kezdetleges falvakból rövidesen fejlett városok alakultak ki, közülük...
Az írott forrásban először 1654-ben említett templom 1741-ben egy tűzvész során leégett. Ezt követően – immár a pálos rend irányításával – hat év alatt sikerült újjáépíteni a templomot. Ekkor kapta a ma is meghatározó, barokk képét. A zárt beépítésű utcafronton álló, elől oromzatos, egyenesen záródó szentélyrészén kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett, egyhajós templom. Barokkos, ívelt...
A Szent Kereszt templommal szemben áll az 1591-ben épített reneszánsz harangláb, mely a Szepesség legszebb műemlékének van kinyilvánítva. Hasonló haranglábakat találunk a környéken lévő városokban, falukban, pl. Poprád, Őrlak, stb. A késmárki toronynak kvadratikus az alprajza, díszítve van cimburmmal, a Habsburg család címerével, a magyar címerrel és Késmárk város címerével. A legöregebb harang 1525-ből származik...
A Szent Kereszt templom alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román, 13. századi időszakba. A mai pompás gótikus templom 1444 és 1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. Mindkettő „mecénás“ megörökítette saját címerét a templom kis bejáratánál. A belső térben három különböző boltozat található: hálózatos a templom oldalsó hajó...
A Városháza 1415-ben épült gótikus stílusban; az 1515-ös tűzvész után, 1541 és 1553 között reneszánsz ízlésben építették újjá, a XVIII. században pedig copf stílusban renoválták. Második emelete 1922-ben készült, tornya barokk.
A karvai Dunakorzón a 16 méter magas kilátóból csodálható meg a Duna és környéke. Magassága egy 5 emeletes lakóház magasságának felel meg. A kilátó alapja egy hat méter átmérőjű, fokozatosan szűkülő kör. Az érdeklődők ingyen, a hét bármelyik napján és szakában felmászhatnak a csigalépcsőn, ahonnan szép kilátás nyílik. A védőkorláton harminc fővárost jelölő táblát helyeztek...
A Fekete-vízen átívelő balusztrádos, barokk-szecessziós stílusban épült hidat a Pálffy család építtette és a birtokát képező angol és francia díszparkot kötötte össze. Az épületek nem maradtak meg, ezért látszólag sehonnan sehová vezető ez a híd, ma a 2002-ben megépített kerékpárútvonal része. Mai formáját az 1904. évi átépítés, illetve 2007-ben befejezett felújítása során nyerte el. A...
Pozsony Magyarország egyik legjelentősebb iskolavárosa volt. Nagyszámú oktatási intézménye közül is az egyik legkiemelkedőbb és legtekintélyesebb múlttal rendelkező iskolája a Királyi Katolikus Főgimnázium volt. Az intézmény története 1626-ban kezdődik, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapítja a jezsuita kollégiumot. Az akkori uralkodó, a jezsuiták rendíthetetlen híve, II. Ferdinánd, aki a katolikus megújulást nagymértékben támogatta, 1628-ban megerősíti...
A templom 1834–1836 közt épült klasszicista stílusban. Egyhajós építmény egyenes lezárással, hozzáépített sekrestyével és az ormos főhomlokzatba beépített toronnyal. A hajóban poroszsüveg-boltozat három mezője látható boltozatközi sávokkal. A pszeudogótikus Szent Imre főoltár Réthay Benedek iparművészeti műhelyében készült a 20. sz. elején. A főoltárt Szent Imrét ábrázoló festmény ékesíti. A fából készült történelmi jellegű szószék 1900...
Szepesvármegye közgyűléseit régi idők óta a szepesi várban, Váralján vagy a vármegye valamely más helyén tartotta. Lőcse mint a szász provinczia székhelye, majd a XIV. század közepe tája óta sz. kir. város a vármegyével semmi közösségben nem állott. A megyei nemesség a XVI. és XVII. századok pártviszályai és háborúi közben sokszor szorult rá az erős...
Középkori alapokra épült a 18. sz. elején, később többször átépítették. Jelenleg a Szent Gorazd püspökvértanú nevét viselő papi szeminárium otthona. Az épület az 1876–84-es átépítésnél kapott eklektikus jelleget Roskoványi Ágoston és Palugyay Imre püspökök kezdeményezésére. A korábban 3-szárnyas épület 4., a belső udvart lezáró szárnyát az 1993-95-ös átalakításkor építették meg. A homlokzat közepén található az...
A római katolikus templom Novák István Ybl-díjas építész tervei alapján épült 1995-ben. Alapkövét 1991-ben II. János Pál pápa szentelte fel. Itt rendezték meg a felvidéki magyar iskolák 2009/2010-es országos tanévnyitó ünnepségét.
A faluban a Pray-kódex feljegyzése szerint már a 13. század végén kápolna állt, és 1307-től parochiális egyház működött, melyhez Nyárasd is hozzátartozott. A román kori kis kápolnát még a 14. században gótikus stílusban templommá bővítették. A reformáció hatására a templom, melyet akkoriban temető vett körül, egy időre az evangélikusoké, majd az ellenreformáció hatására 1681-ben újra...
Vágújhely meghatározó épülete a dombtetőn álló gótikus Kisboldogasszony plébániatemplom, melyet védőfal övez. A templom román stílusú elődjéből mára csak a torony alsó része és a kőkapuzat maradt. A prépostságot II. Stíbor alapította, majd 1414 és 1423 között a régi helyett új gótikus templomot emeltetett. 1447-ben a husziták a várossal együtt felégették. A 16. század elején...
A helyi egyházközség 1755-ben alakult, és a római katolikus templom a dunaszerdahelyi esperesi kerületbe tartozott. Kegyura Pálffy János gróf volt. A századfordulón plébánosa Papánek Márk, majd dr. Hegyi Jenő pápai kamarás, esperesplébános volt. A Katolikus Magyarország 1001-1901 című kiadvány szerint az alsónyárasdi templomot 1754-ben alapították, s a Boldogságos Szűz születésének tiszteletére építették. Fiókegyháza Felsőnyárasd. A...
Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1737-ben épült. Az 1817-ben Szűz Mária születésének szentelt muzslai templom felújítása a 2000-es évek elején halaszthatatlanná vált. A munkálatok 2012-ben kezdődtek, ennek során kicserélték a tetőszerkezetet, felújították a templomtornyot és a belső teret. Itt tevékenykedett Hidassy János muzslai plébános (1699-1703). A templom mellett áll a Szentháromság-szobor, 1912-ben állították. Kegytartó fülke...
